Oshry, Ephraim rabbi: Mélységből kiáltok. Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból (Budapest, 2004)
Litvánia és a litván zsidók
Rabbi Ephraim Oshry 22 csak Litvániában is meghonosították az európai zsidóság kiirtására kidolgozott részletes programjukat. A mi esetünkben, akárcsak Európának a németek által megszállt területein mindenütt, a folyamat az Aussiedlung-gal kezdődött. A németek ezzel a kifejezéssel illették azt a gyakorlatot, amelynek során a zsidókat szülőhelyeikről koncentrált területekre, munkatáborokba, gettókba telepítették át. Később ez a terminus már a zsidók megsemmisítő táborokba való elhurcolását jelentette. Azt hiszem, a kezdet kezdetén az eredeti kifejezés az Übersiedlung volt, amely csupán a zsidóknak egy bizonyos területről más lakóhelyekre való áttelepítését jelentette. Ebben az időszakban hozták létre a gettókat. Kovnóban a gettókba való Übersiedlung 1941. július 15-én kezdődött el. Ez a dátum jelöli a litvániai zsidóság tragikus végének kezdetét. Azon a júliusi napon a kovnói zsidók elkezdtek áthurcolkodni a Kovnó elővárosában, Szlobodkában felállított gettókba. Szomorú, de mindkét szlobodkai gettót fiatal zsidó férfiak, rabszolgamunkások építették, akiknek fogalmuk sem volt, milyen célból építik ezeket a gettókat. Ekkorra a kovnói zsidók már nyilvántartásba vétették magukat a Munkahivatalban, nem tudván, hogy ezzel a Halál Angyalával jegyezték el magukat. A németek minden egyes zsidót nyilvántartásba akartak venni, hogy módszeresen, mindnyájunkat, kivétel nélkül mindenkit megsemmisíthessenek. Ám a zsidóknak erről az elején még fogalmuk sem volt. Két gettót állítottak fel Szlobodkában, a Nagy Gettót és a Kis Gettót. A Nagy Gettó 27.500 zsidónak szolgált lakhelyül, a Kis Gettóba viszont csak 2.500-at zsidót tudtak bezsúfolni. A németek mindenben módszeresen jártak el. A két gettót hosszú, fából készült felüljáró kötötte össze, amelyen a leigázott zsidók futkostak föl-le a Nagy Gettó és Kis Gettó között. A gettókat szigorúan őrizték; kétméterenként álltak egymástól az őrséget ellátó német és litván katonák. A zsidókat úgy zsúfolták be erre a kis területre, mint ahogyan állatokat terelnek be egy karámba, mielőtt levágnák őket. A halálba menetelés Kovnóból Szlobodkába napról napra folytatódott.
