Méhészeti Hetilap, 1918. január-április (2. évfolyam, 1-17. szám)

1918-04-14 / 15. szám

MÉHÉSZETI HETILAP 118-ik oldal. Hírek. Megalakult a „Nagykároly és Vidéke Mé­hészkor.“ A Tiszántúli Méhészegylet Nagykároly- 4>an és vidékén lévő tagjai a Méhészkör megala­kulása érdekében márc. 10-én vasárnap délután 3 órakor az áll. elemi iskolában közgyűlést tar­tottak. A megjelent méhészek száma: 50. A köz­gyűlést Matuska István áll. népiskola igazgató nyitotta meg igen szép beszéd kíséretében. Tömör szavakban rámutatott a méhészet közgazdasági fontosságára. Majd Dósa István Méhészeti szak­előadó ismertette a méhészkör céljait. Ezek után a közgyűlés a „Nagykároly és Vidéke Méhészkör“ -t mint a Tiszántúli Méhészegylet fiókját — az ed­dig jelentkezett 60 taggal megalakítottak nyilvá­nította és egyhangú szavazás mellett megválasz­totta tisztikarát; elnökké: Pallay Pétert, ügyvezető titkárrá: Dósa Istvánt, pénztárnokká: Simonka Ciergelyt, jegyzővé: Kirilla Sándort. Bizottsági ta­gok lettek helyben: Nágele Ignác, Wágele Fe­renc. Vidéken: Szolomaier József Mezőfényről, Somfay István Szaniszlóról. Az amerikai anyaneveiés. Dadaist utón. (Folytatás.) Csendes anyakicserélés történt és a mestersé­gesért való meganyásitás szükségtelen. Ha a méhész kétségben van, hogy még az: öreg vagy már a fiatal királynő van-e előt­te, akkor mutató ujjával megérinti. Ha még „ akkor is lassan tovább mászik akkor bizo­nyosan az öreg az. Ez az eljárás egysze­rűbb mint a királynő beiakozása. Carvan az anyanevelést illetőleg a kö­vetkezőket mondja; Minden törzs legyen: népes, tehát legyen termékeny királynője. Ha valamely törzs rajzik, vagy elveszti a királynőt, akkor közel három hétig eltart, még megint peték lesznek rakva, és a méhek halandósága a nyári hónapok alatt nagy. A méhésznek tehát állandóan bizo­nyos számú termékeny királynője legyen készletben. A méz termés egyenes viszo­nyokban áll a királynő erejével és tehet­ségével és számával. A tenyésztésre két éves királynőket kellene kiválasztania. A királynők általában átruházzák a minősé­get és a test alkatait és a herék a déspi- pitositót (véralkot) (?). A királynő a má­sodik évben hozza a hasznot. Korán ta­vasszal kell az előkészületeket az anyane­veléshez megkezdeni. Válaszd ki a legtöbb törzset és ted erőssé serkentő etetéssel és a fiasitásos lépek széthúzásával;' (Folytatjuk.) Bármily méretű kaptár! a keret- méret után készít mtó­asztaíos Szatniár-Németi, Kölcsey-u. 39. sz. VARGA IMRE ár-Németi, Kölcsey­Remielésnél hivatko zék (apunkra ! IDEGEN ÍRÓK. Rovatvezető: Hutter Rezső. Különfélék. Mézeskalács. Egy fél kg-nyi lisztet, egy kg- barnára főzött mézzel leforrázva, kevés hamu- zsirt és sót — mindkettőt vízben feloldván, tesz­nek hozzá: végre 1 dkg fahajat, ugyanannyi szeg­fűszeget porrá törve, közé keverik és lágy tész­tává gyúrva, liszttel lehintik s formákban lassú tűz mellett megsülik. Némelyek — mintegy díszí­tésül — mandulát, dió szeletet vagy citromhéjat nyomnak a tészta tetejébe. A sütést gondos vi­gyázattal kell végezni, mert könnyen megég a iészta s kesernyés izü, élvezhetetlen lesz. A me­zes kalács a belek működésére jótékony hatású, csakhogy a mézeskalácsosok vajmi ritkán és csak igen csekély mértékben használnak mézet az ő süteményeikhez, hanem rendesen olcsó pótanya­gokat, u. m. burgonya, répa sfb. másféle egész­ségtelen szörpöt. Aki azután tud erről, nem igen buzdul az ő süteményeik fogyasztásáért. Ennél­fogva úgy a mézeskalácsot, mint az egyéb, méz­zel készülő tésztákat legtanácsosabb otthon csi­nálni, legalább azzal a biztos tudattal élvezzük azokat, hogy hamisítatlan, egészséges anyagból valók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom