Méhészeti Hetilap, 1918. január-április (2. évfolyam, 1-17. szám)

1918-02-10 / 6. szám

II. évfolyam. 6. szám. 1 féí ; • . ISIS. február 10. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára fél évre — 5 — korona. Kéziratokat nem adunk vissza. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : MÉHÉSZ JENŐ. Hirdetési díjszabás: j Apróhirdetésnél minden szó J2 fülér. Üzleti hirdetéseknél egy-egy hasáb j ( 40 mm.) széles és egy-egy miilimé­j tér magas területért 10 fillér fizetendő. Előfizetőknek 50 °/d engedmény. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tiszacsécse. Szatmármegye. Posta: Tiszakórócf. — Szakkérdésekben díjtalan tanácsadás. — Levélváiaszt kívánó levelekhez válaszbélyeg csatolandó. „Egyesült erővel“ Az Országos Magyar Méhészeti Egye­sület hivatalos lapjának januári számában a fenti czim alatt felhívást intéz a magyar méhésztársadalomhoz és annak vezéreihez. Jól tudjuk azt mi is, hogy egyesült erővel igazán értékes munkát végezhetünk, míg a szétthuzás nyomán csak pusztulás támad, épenezért támogatjuk, buzdítjuk egyesületeink vezetőit a fokozott munkára, de egyszersmind az elkövetett hibákra is reá mutatunk. Hogy a fent Írott jelszó valóra váljék, annak még sok akadálya van. Méhésztársadalmunk csak most kezd ébredezni, csak most kezd tudatára ébred­ni annak, hogy az egyesületek vezetősége nem csak valami felesleges disz, hanem egy olyan testület, a kitől önzetlen munkát vár­hat sőt követelhet. Csak most kezdik érte­ni, hogy nem a tagok vannak a vezetőség­ért, hanem épen fordítva. Csak most ta­pasztalták, hogy a méhésztársadalom sza­va esik olyan súllyal a mérlegbe, hogy a méhészeti szakosztály hibás éleményét sut­ba dobathatja. Bizony az elmúlt év sok tanulságot rejteget. Sok minden másként történt, mint hajdanában, bárha még nem zökkentünk ki teljesen a régi kerékvágásból. A háború mindent átforgató ereje mé­hészetünkre is átalakitóiag hatott- Uj esz­mék, uj czélok diadalra juttatása került a felszínre, a „többtermeiés“ jelszava lett urra, s ez igazgat mindent. A régi zászlók uj felírással lobognak előttünk, s mi küz­dünk, hogy a zászlót diadalra vigyünk. Kétségtelen, hogy egyesült erővel ha­marabb czélt érhetünk, de kérdjük ; hol az a várázs vessző, a mely a szétthuzokat eery- táborba terelheti ? Mert ma még nincs egyetértés! A mit Szegeden elhatároznak, azt Tordán elvetik. A mit a Tiszántúli és Szegedi Méhészegylet vasakarattai kiküzd, azt igyekszik a másik egyesület megsem- ! misiíeni. Bizony-bizony nincs egyetértést, így nem is- dolgozhatunk egyesült erővel, így az a sok szép terv, mely nap nap után felszínre vetődik, várhat, mig megvaló­sulhat. Azért ne essünk kétségbe ! Uj korszak küszöbén állunk. Uj — még ismeretlen igények várnak majd kielégítésre. A „nfa“ a szervezkedés ideje, a „holnap" a cse­lekvése. „Ma“ vizsgáljuk meg képességeinket, s »holnap, fogjuk munkához. Küzdjünk, dolgozzunk egy czélért; a magyar méhé­szet felvirágoztatásáért. Ha más és más utón haladunk is a czélnál találkozunk. (M.) Újítsuk ducii «IMzetésllttkel!

Next

/
Oldalképek
Tartalom