Méhészeti Hetilap, 1918. január-április (2. évfolyam, 1-17. szám)

1918-01-27 / 4. szám

MÉHÉSZETI HETILAP tudnia kei! azÉ hogy mikor keli a feltéteket ráhe­lyezni. A tulkorai ráhelyezés annyiban hátrányos, amennyiben ezáltal a méhek és a fiasitás meghű­lése állhat elő. a tulkésői ráhelyezés pedig méz- veszteséget jelent. Így nyilvánvaló, hogy a kasos méhész sem lehet tájékozatlan az ő szakaban, és ha a szüksé­ges szakismeretekkel rendelkezik, épen olyan kie­légítő szüretet érhet el, mint a kaptáros méhész. (Leipzieger Bienen-Zeitung.) Fordította : HUTTER REZSŐ. *) A keresztfa az építésben gátolja a népet. -40 cm. magas kasból a lép gondos kezelés mel­lett nem szakad ki. A jelzett keresztfa tüzdelési mód annak ajánlatra a ki paraszt kasok eladásá­val és szállításával foglalkozik. **) A dobolás lapunk 1917. év 22-ik szá­mában részletesen le van irva. (Szerk.) OOOOOOOOOOOOg u IDEGEN ÍROK, Rovatvezető: Hutter Rezső Az amerikai anyaneveiés. Dadant után. (Folytatás.) Közelebbi megvizsgálásnál a dolog épen nem meglepő, de a gyakorlati alkalmazásra valószínűleg nagyon fontos ; mert ami itt előttem volt, az egy mesterségesen előidé­zett csendes anyakicseréiés kezdete volt a fiasitás inegsziikitése következtében. Nem az anyátlan szakaszban keletkeztek póta- nyabölcsők, hanem az anyás oldalon volt a két kész királynősejt! De viszaíérek a tárgyra. Az egyik természetes anyabölcső­ből az álcát kivettem és oldalra tettem. Az álcák kiszedése, a legkisebbnek is, egy kihegyezett fácskával a dolgozósejtekben, ievö bőséges tápnedv miatt könnyű volt. Szükség esetén ezt a meleg dolgozószobám­ban csináltam és ezen czélra kis asztalt állítok és ablakhoz, a jobb kezemmel az ablak felé fordulva bal kezem a lépet tart- |a úgy, hogy a világosság egyenesen a 29-ik oldal. sejtekbe esik ; az utóbiak közül néhányan amelyek a megfelelő álcákat tartalmazzák, le lesznek borotválva. Előbb már a királyi táppéppel az egy léczecskén levő és fel­felé fordított müanyabölcsők között szét­osztottuk. Ezen czélra két kissé szélesre hegyezett pálczikát használunk, úgy hogy egyikkel a pépet a másikról lelökjük a sejt fenekére, ahová ráragad: A jobban kihe­gyezett pálcikát, amelyen az álca fekszik egyszerűen a műbölcsöben levő pépen ke­resztül lökjük; azután az áica magától a a pép felületén megakad — A műanyaböl- csök egyikébe tettem ezt az álcát (a termé­szetes sejtből valót) amelyet oldalra tettem. A következő napon, május 12-én dia­dalmasan kinyitottam a kaptárt, jaj nekem! Az összes müanyabölcsők üresek voltak, annak kivételével, amelyik a természetes sejtből kivett álcát tartalmazta. Miért? Vagy a királynőt a jobb oldalon meghagyni és a "műanyasejteket balra beállítani, vagy azután a királynét visszahelyezni és csak néhány nappal utóbb az anyabolcsöket a jobb oldalon meghagyni a nyiit fiasitásos lépek közé helyezni kellett volna. A kirá­lyi táppépet is fedett anyabölcsökből vet­tem, ahelyett, hogy fedetlen anyasejtből vettem volna azt. A még egészen folyékony pépet egész sor uj müanyabölcsők prepará­lására használtam és beállításuk után plé­vel zártam el őket az anyarács helyett. Ma reggel azt láttam, hogy tizenegy sejt közül kilencet elfogadtak és erőteljesen fejlődnek. A pléhet megint eltávolítottam és az anyaráccsal helyettesittettem, hogy a két fél inkább egészet képezzen. Miután- közben beállt a hordás, ezen tenyészkap- tárra is feltettem a feltétet, persze ez alá került a vízszintes anyarács. A legnehezebb mint mindennél a kez­det, mig a királyi tápnedvünk van. Azon­ban az elzárópléh alkalmazásával ez a ne­hézség is megszűnik. Az, amint láttunk nem is szükséges, de biztosabb. Különben ha ilyen berendezésünk nincs, csak türe- j lemmel kell lennünk, mig rajt kapunk. Vagy van olyan népünk amelyet egyesí­tettük volna, ezt meganyátlanitjuk és kirá­lyi táppép termelésére használjuk. A jövő­ben függőleges anyarácsot elzárópléhet épen olyan kevéssé használjuk mint a füg- gőleges anyarácsot; a legjobb ha a beál­Gyujtsünk előfizetőket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom