Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-09 / 36. szám

282-ik oldal. MÉHÉSZETI HETILAP köröket, helyi egyleteket, s ezek központo­sítására nagyobb egyesületeket. Ez a do­log helyes. A mi a lapokra vonatkozó állitásamat illeti, bizonyítására álljon itt a következő : A Méhészeti Közlöny eddig legna­gyobb, legtartalmasabb és legkomolyabb hazai szaklapunk volt. Uj év óta nemcsak az Erdélyi Méhészegyletnek, hanem a ti­szántúli és Udvarhely megyei méhészegy­letnek is hivatalos közlönyévé lett, a mi a lap színvonalát alaposan alásülyesztette, a mi nem csoda, mert havonta három egyesület hivatalos közlése elég sok helyet lefoglal, a mely a szakczikkek rovására esik. Nagyon elég az, ha egy lap csak egy egyesületnek a hivatalos lapja. A töb­bi egyesület a lapra nézve már teher. Ezek azok a körülmények, a melyek engem az én nézetem hitvallására kény- szeritettek. Hiszem hogy csak a kicsit el­fogulatlanul gondolkodó méhész belátja annak helyességét. A legelő. S. K. (Folytatás.) Hogy művelik a födeket, vannak-e a veté­sekben mézelő gazfélék, úgymint, vadrepce, búza­virág, repcsény, mustár, vadbökköny, csörmölye stb. "felszántják-e aratás után azonnal a tarlókat vagy sem és az utóbbi esetben van e rajtuk tisz­tesfű pofóka vagy más virág, a miből gyűjthetnek a méhek. Meghagyják-e sarju alá a réteket, vagy a szé­na letakaritása után reájuk bocsátják a marhákat, birkákat, sőt, hogy járatják-e azokkal a tarló­kat is. Végre pedig tekintsük meg a környéken le­vő méhészeteket és tudjuk meg, hogy kezeltetnek és jövedelmeznek a méhek, mert ha közönséges kasokban ósdi kezelés mellett is szép hasznot hoznak, bizonyosra vehetjük, hogy a vidéken bő­ven van mézelő virág. Legyünk azonban óvatosak, nehogy túl be­csüljük a legelő értékét, — ha nem vagyunk bi­zonyosak valamiben, sorozzuk azt inkább egy osz­tállyal alább, mert arra is kell számítanunk, hogy a virágok egy részét megrontja, vagy kihasználha- tatlanná teszi az időjárás, vagy lepkék és más, mézzel táplálkozó rovarok hordják el belőlük a mézet, — szóval, hogy nem minden virágból gyűjthetnek a méhek. Nem sokkal kevésbé fontosak az 5. pontban jelzett körülmények, nevezetesen már az is, hogy mikor nyillik meg a legelő. Minél korábbra esik ez, annál kedvezőbb a talaj a méhészetre, mert igy hamarabb jutnak friss táplálékhoz a méhek, a mi igen előmozdítja sza­porodásukat; migahol a legelő későn nyílik, nem­csak télre kívánnak több élelmet, hanem már ko­ra tavasszal étetnünk is kell őket, hogy hátra ne maradjanak a szaporítással; de sokat határoz az is, hogy mikor jutnak a méhek a java legelőhöz. Ha ez a legelő állandó volna, úgy határo­zottan azt a helyet kellene legtöbbre becsülnünk, ahol a természet leirt legkorábban gazdagon meg­rakott asztalt a méhek számára ; minthogy azon­ban épen a java legelő nem tartós; ha előbb nyílnék meg, m.ntsem teljes erőre fejlődtek volna a méhek, tekintettel a kora tavaszi rövidebb na­pokra is, nem bírnák azt alaposan kihasználni. Ellenkezőleg, ha későre marad az és mind­addig annyit sem gyüjthetnének a méhek, a men­nyire szük.égük volna, késszel kell őket kitartani, hogy le ne gyengüljenek. Akár korán, akár későn nyillik meg tehát a jova legelő, egyaránt alább kell soroznunk a vi­déket, legalább pedig azt, ahol a korai legelő ko­rán is záródik, mert itt nemcsak hasznot nem ad­nak, de alig is tarthatják fönn magukat a méhek; az elsőséget pedig adjuk annak, ahol május kö­zepével jutnak jobb legelőhöz a méhek, a midőn már kellőkép fölszaporodtak és hosszabbak lévén a napok jobban is kihasználhatják azt. Néhol két—három Ízben is bőven gyűjthet­nek a méhek, de a közbeeső időszakokban igen kevés, vagy semmi gyűjteni valót sem találnak. Ily vidékek legföllebb a közép osztályba esnek, mert a mit egyszer másszor gyűjtenek, a szüne­tek alatt nagy részben fel is emészti a fiasitás- annál inkább, mert a sejtek sohasem telnek meg annyira, hogy a szaporítás korlátozva volna, — jenlentékeny haszonra tehát — különösen közön­séges kasok használata mellett, a melyekben nem vethetünk gátat a fiasitásnak, — nem számítha­tunk. _______Ugyanide sorozandók azok a helyek is, hol Aj ánljuk lapunkat ismerőseinknek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom