Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-07 / 40. szám
MÉHÉSZETI HETILAP 315-ik oldal. a keretbe beragasztani. Én már évek óta ezt a módszert követem, s annyira megszoktam, hogy más módszer követésére azt hiszem bajosan lennék kapható. A Méhészeti Hetilapra f. évi január hó 1-től visszamenőleges előfizetések még elfogadtatnak. ■■ Jj rr m ir r AiliUJ UliJL di3» — 1917. október. — 5.—10. Meleg. 4.-7. Csapadékra hajló. 11.—14. Enyhe. 10.—12. Egyes helyeken csapadék. 13.—15. Szeles, erősen csapadékra hajló. 15.—19. Meleg, utána hirtelen erős lehűlés. 20. Fagy és köd. 22.-56. Enyhe csapadékra hajló. 27.—31. Meleg. 27.—28. Szél, csapadékra hajló. 21. —31. Az éjjelek általán igen hűvösek. LUDVIGH EDE. A méhek teleltetése. Irta: DÓNÁTH ALADÁR. A tapasztalat igazolta, hogy a méhek teleltetésére úgy a nagy meleg, mint a nagy hideg egyaránt káros hatással van. Mégis azt látjuk, hogy a méhészek nagy tömege két szélsőség között ingadozik, u. i. az egyik a hideg a másik a meleg te- leltetés mellett foglal állást. Azonban úgy az egyik mint a másik részen tulságba mennek. A hideg teleltetés hívei hivatkoznak a szabad természetben vadon élő méhekre, melyek a százados fák odvábán minden takargatás, kijárószükités s egyébb emberi beavatkozás nélkül is remekül telelnek s ezen alapon állandó helyükön, a szabadban hagyják a méheket télire is ; a mézür lezárásán kívül mellőzve minden takargatást, tömést és beteletési ceremóniát. És ha a legideálisabb méhlakást a faodut vesszük alapul, kétségtelenül helye- lyesen járnak el — ha a kaptár fala vastag és jó melegtakaró ! Különben a vékonyfalú kaptáraknái ezen eljárás sokszor megbosszulja magát és a felületeskedő méhész a kitelelésnél csak halottakat talál. Hiszen minden kétségen felül áll, hogy hidegben a méhek többet fogyasztanak a rendesnél és idő előtt felemésztvén a készletet, éhen vesznek el, — vagy a mézhegyek között is megdermednek ! A másik részén sem találjuk meg az arany középutat. Arra fektetik okoskodásukat, hogy melegföldövi rovar lévén a méh, a lehető leggondosabb és legmelegebb beteleléssel, — mintegy észrevétlenül — kell a pihenés időszakán átvinni, hogy zordon kiimánk káros hatású, ingadozásait ne is érezze. És aztán — látszólag ezen sok igazságot rejtő hipotézis alapján — vagy meleg és zárt helyiségekben teleltetik a méheket, vagy szabadon, de aztán úgy be- pólálva a kijárót úgy megszükitve, hogy ez a teleltetés szegény méhekre valóságos állatkínzás lesz, mely ellen az állatvédő — egyesületnek kellene fellépni! Nem is szólva a zárt meleg helyiségben való teleltetésről mely a méheket korai hasításra s a készlet idő előtt való felhasználására serkenti és a kirepülhetés lehetősége hiányában vérhassal fenyegeti; a szabadban való teleltetés leirt módja nemcsak a levegő elzárása miatt, a megfuladásig tarthatatlanná teszi a méhek telelését, hanem csapolások következtében: a penész mézerjedés, béldugulás stb. veszedelmeit zúdíthatja rájuk. Az ilyen kaptár fütött szoba lesz az erősebb méhcsaládoknak, melyből még 8— Ajánljuk lapunkat ismerőseinknek !
