Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-25 / 12. szám
1. évfolyam. 12. szám. 1917. március 25 MÉHÉSZETI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára fél évre — 5 — korona. Kéziratokat nem adunk vissza. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: MÉHÉSZ JENŐ. Hirdetési díjszabás: Apróhirdetésnél minden szó 12 fillér. Üzleti hirdetéseknél egy-egy hasáb ( 40 mm.) széles és egy-egy milliméter magas területért 10 fillér fizetendő. Előfizetőknek 50 °/o engedmény. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tiszacsécse. Szatmármegye. Posta: Tiszakóród. — Szakkérdésekben díjtalan tanácsadás. — Levélvá'aszt kívánó levelekhez válaszbélyeg csatolandó. KRIX-KRAX. Sok szó esik újabban a béleletlen kaptárakról, mint a melynek bevezetése méhészetek felállítását olcsóbbá tenné. Tagadhatatlan, hogy a béleletlen kaptár mindenképen olcsóbb, akár az elkészítéséhez szükséges nyers anyagot, akár pedig a munkadijat tekintjük, igy a mai anyagdrága világban annak alkalmazása mindenképen ajánlható. Kérdéses azonban, hogy a magyar méhészek túlnyomó többsége meg tud-e barátkozni a béleletlen kaptárral, mikor mi azt hisszük, hogy csakis az lehet jó, a mi egyúttal drága is. Nem is hiszem, hogy sok követőkre találnának a béletlen kaptár apostolai. Hiába! Mi magyarok mindig maradiak vagyunk, azok is voltunk mindig. Meg van bennünk azaz igazi magyar Göre gábori természet, hogy valónak tartjuk a valószínűtlent s tagadólag rázzuk fejünket a valóság előtt. Colos vagy fél colos deszkából kaptár?! Uram bocsá’ hisz ez lelketienség, készakarva megfagyásnak tenni ki a mé- heket! És én mintha látnám, mint készíti az uj magyar méhész az anyag drágasága ' mellett is tovább a duplafalu kaptárt. — Hogyne készítené? Hiszen olyan van a szomszédjának is, de meg olyanok vannak a kereskedelmi méhészek árjegyzékeiben is túlnyomó részt s a mi fő, ezek a jobbak bizonyosan, mert ezek a drágábbak. Helyes, kedves barátom, ha a pénzedet már épen nem tudod hova tenni, mit bánom én, ha kétszeresen béleled is a kaptárodat. Csináld úgy, ahogy jól esik, utóvégre' ez a te magán ügyed. Dolgozz tovább, én reám pedig ne hallgass! Te nem hiszed úgy sem, hogy a méh nem élt mindig az ember felügyelete alatt, hogy az valamikor vadon élt. Te nem hiszed, hogy ma is miiliárd méhcsalád éli világát elrejtve emberi szem elől. Te nem hiszed, hogy a méh természetes lakása; a faodu nincs kibélelve s nem hiszed el, mert lehetetlen az, hogy fél cm. vastag falu keményfának az odvábán erős, egészséges, gazdag méhcsalád él, mely fittyet hány a leghidegebb télnek is. Ne is higyjed barátom, hiszen mindez mese. Ha azt mondanám, hogy igaz, örökké haragudnál reám. Mindezt pedig azért mondottam el, hogy reámutassak a béleletlen méhlakás ősi származására. Nem uj dolog ez, talán épen ez az oka, hogy egy világrengető háborura, egy hajmeresztő áremelkedésre volt szükség, hogy a magyar méhészek felébredjenek mély aluvásukbó! s szemeiket megdörzsölve tekintsenek széllyel maLapunk legközelebbi száma április 1.-én jelenik meg.
