Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-11 / 10. szám
MÉHÉSZETI HETILAP víznek kifogyni, s azt fedve kell tartanunk, nehogy az odatévedt méhek belefuljanak. Ez igen jó, olcsó, egyszerű s minden kívánalmat kielégítő méhitató. Megjegyzem, hogy a virágcserepet helyettesíthetjük kilyukadt konyha- edínyel, vagy cukros bádogdobuzza!, már a mi a háznál található, mert az a fő, hogy pénzt ne adjunk érette. Fontos az, hogy az itatók dél felől ne legyenek árnyékolva, mert igy melegebb a vizük. Van még számtalan fajta méhitató, de az elősorolt fajtákból is bátran lehet választani, mivel a többiek is e fajták, csakhogy talán többe kerülnek. Aki közleményeimet eddig figyelemmel kisérte, észrevehette, hogy egyelőre a paraszt ka- sos méhészet szükségleteivel foglalkozom. És ta-‘ Ián igy van ez a helyesen. Hiszen először parasztkasokkal kezdjük a méhészkedést, aztán folytatjuk átmeneti kaptárakkal és végezük kaptárakkal. Én is ezt a sorrendet követem közleményeimnél. Ismer- • jük már a kaskötést, a rajbefogás eszközeit, a fenékdeszkát, niéhitatót, most áttérek a méhesépi- tésre, s ha aztán a méhes elkészült, a családokat is oda behelyeztük, fogom ismertetni folytatólag a kasos méhészet szerszámait. Fogjunk hát hozzá a méhes építéshez, mert a vásárlandó rajokat el kell, hogy helyezze a kezdő méhész. Méhest nagyon sok féle anyagból lehet építeni, alkalmas erre a célra a vályog, tégla, beton vertfal, patics, deszka. Hogy milyen anyagból építsünk ? Erre azt felelem, hogy olyanból, a melyik olcsó de egyszersmint jó is. A vályog, vert-és pa- ' ticsfalat nem tartom jónak, mert bár tagadhatatlanul olcsó, de egérfészek. A tégla és beton szép, jó és csinos, különösen ajánlom azoknak, a kiknek sok a pénzük, s azt nem tudják hova költeni. Én a méhes építésének az igazat megvallva nem vagyok barátja, mert azt felesleges pénzkidobásnak tartom, tekintve azt, hogy korunk kaptárai a kertben szerteszéjjel apró kis tető alatt bátran elhelyezhetők, célszerűbb tehát a méhesre szánt pénzt kaptárbeszerzésre fordítani. (Folytatása következik.) Szerkesztői üzenetek. Gy. L. Kiskunfélegyháza. Igen örvendünk, hogy lapunk megnyerte tetszését. Előfizetőnk már most is van annyi, hogy lapunknak minden héten való megjelenése biztosítva van. E jelöl tessék nyugodtan lenni. Ha nem igy állana 79-ik oldal. is a dolog, tudunk mi a zsebbe is nyúlni. A kilátásba helyezett cikket érdeklődéssel várjuk. B. E. Orosháza. Január 14-én kelt b. lapja február 9-én került hozzánk, mi azonnal intézkedtünk is. A hibát ott követték el, nem írván ki sem az utolsó postát, sem a megyét a cimzésnéL Ez pedig fontos, különösen most, mikor a posta túl van terhelve munkával. Olvasóinknak. Több alkalommal előfordult reklamációkra nézve értesítjük előfizetőinket, hogy mi a lapot minden vasárnap útjára indítjuk s ha azt késve kapják, mi nem vagyunk hibásak. Elmaradó számokat a postahivatalnál kérjük megreklamálni, mert innen a lap pontosan minden előfizető részére elküldetik. Előfizetőinknek örömmel hozzuk tudomásukra, hogy Hutter Rezső urat, ki fordításai révén a méhészeti irodalom terén előkelő nevet vívott ki magának, sikerült megnyernünk lapunk rovatvezetőjének, ki ezentúl teljes erejét és tudását lapunknak fogja szentelni. Lapunk színvonala ezáltal tagadhatatlanul emelkedni fog. Előfizetési felhívás. Az egyetlen hetenként megjelenő méhészeti szaklap a „Méhészeti Hetilap“ mely egyenesen a méhészek kifejezett kívánságára indult meg. Minden méhészettel foglalkozónak nélkülözhetetlen tanácsadója. Munkatársai a legjobb hazai szakírók. Külfüldi íróktól állandóan hoz cikkeket. Minden vérbeli méhésznek hazafiui kötelessége egy ilyen valóban hiányt pótló lapot pártfogolni, s azt minél szélesebb körben ismertetni. Előfizetési óra fél ívre S lima, mely a mai viszonyok között, a mikor a havi folyóiratok ára is félévenként átlag 4 koronavalóban mesébe illő olcsó. Nem hisszük hogy akadna igazi vérbeli méhész, a ki egy ily közóhajra megindult laptól úgy az anyagi mint a szellemi támogatást megtagadná. Mutatványszámokat készséggel küldünk a Kiadóhivatal.
