Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-28 / 4. szám
MÉHÉSZETI HETILAP 31-ik oldal. sége van a méhre, mint fontos szereplőre, a virág bibe megtermékenyítőjére. A nagy mindenség munkája nem dolgozik félkézre, ott tökéletes minden, a méhet is szerepkörében tökéletessé avatta. Adott neki oly finom idegzetet, melynek segítségével képes a reá várakozó jó vagy rósz sorsot előre felfogni, hogy az ellen védekezhessen, s így kapcsolódik a méh élete egész vonalon a természeti törvények sorozatában. Vigyázzunk méhésztársak, ne kontárkodjunk bele ebbe a tökéletességbe! (Folytatása következik.) Az asztalos szerszámok és kezelésük. / (Folytatás.) A fűrész élét a fürészreszeléssel szoktuk kijavítani. A fürészreszelés a következőképen történik: először is számolnunk kell azzal, hogy miiyen fát akarunk fűrészelni, mert a puhafához jobban, a keményfához csak kevésbé kell a fogakat meghajtogatni. A mi érthető is, tudva azt, hogy a puhafa szálai nem állanak keményen ellen a fűrész fogainak s igy az egyes szálak mintegy elszakadnak a fűrész fogai alatt, úgy hogy az alig széthajlitott fogazatu fűrész a puhafában könnyen megszorul. A fürészfog hajtogatáshoz lehet kapni a kereskedésekben fürészfoghajtogatót, de én ennek' beszerzését nem ajánlom. Ez arra jó, hogy minden hajtogatás alkalmával pár fogát a fűrésznek kitörjük. Sokkal egyszerűbben és jobban végezhetjük ezt a fürészreszelővel. Először is egy fadarab egyik végét befüré- szeljük csaknem olyan mélyen, mint a milyen széles a reszelendő fűrész lemeze. Ezt a befürészelt fát beszorítjuk a gyalupadba. Ebbe a befürészelt vágásba állítjuk a fürészlemezt (természetesen rá- mástól) most megkezdjük a hajtogatást, még pedig a lemez egyik végén úgy, hogy 2 fog között a reszelőt élével keresztbe behelyezem s lenyomva egy kicsit jobbra vagy balra fordítom, ahogy jobban kezem ügyébe esik s igy haladok végig a fűrész fogai között, ügyelve arra, hogy a fűrész figyik foga jobbra, a másik balra hajoljon. Most már következik a reszelés. A reszelőt úgy állítom be a széthajtogatott fogak közé, hogy a reszelő lapja a fogak éleire szépen ráfeküdjék. A reszelő a fűrészlappal épen keresztben tartandó, így végzek minden fognál a reszelővei 5—6 húzást és taszítást, a reszelőt jól lenyomva a fü- részlemezhez s végére érvén a reszelésnek, a fűrészt kipróbálom. Hiba az, ha a fűrész fogai nem egyenlő nagyok, ha nem egyenlő alakúak s félre megy a fűrész, ha a hajtogatásnál a fürészfoga- kat az egyik oldalra inkább kihajtottuk, mint a másikra. A mutatkozó hibákat tehát helyrehozzuk. A második fajta fűrész a csapolófürész. Ez egy vékony lapu rámás kézifürész, melynek lapja derékszög alakban van meghajtva. Egy ilyen fűrészlap ára rendes körülmények között 2 korona szokott lenni, tehát kicsit drága s nem is valami tartós szerszám, de vele igen könnyen és gyorsan lehet a csapolást végezni. Ez a fürészlemez reszelt és hajtogatott állapotban árusittatik. Kezelését a fűrész alakja elárulja. Helyettesíti ezt a kiakasztó kanyaritó fűrész, mely olcsóbb, de lassúbb is vele a munka. Nem más ez, mint vékony lemezű fűrész. Fúró két féle alakban ismeretes. Egyik fajta a nyeles úgynevezett cigányfuró, a másik a centrum fúró, vagy rossz magyar szóval „furdancs.“ A cigányfuróval a munka azért nehéz, mert ha egyszer helytelenül indítottuk meg, helyrehozni csak a lyuk befoldása és uj lyuk fúrása által lehet. A közönséges centrumfurónál ez nem fordul elő. Ennek hátránya az, hogy nagyon kell nyomni s igy kezelése fárasztó. Ezen is segítettek ugyan az úgynevezett csigafúróval, de ezt nem ajánlom, mivel ennek finom kis hegye könnyen törik s azonfelül meg van az a hátránya, mint a cigány- fúrónak' igaz, hogy ezt nyomni épen nem kell, sőt még az a baj, hogy önmagától is nagyon halad a fában, akárcsak a dugóhúzó. Maradjunk hát inkább a közönséges centrumfurónál. Ennek az élezése reszelővei történik s hogy miként kell reszelni, megmutatja magamagát. A ráspoly, vagy magyarul fareszelő egy durva fogú reszelő. Ezzel a fát szoktuk reszelni, hogy a fűrész fogai által okozott durva roncsolódásokat eltüntessük, ez mulhatlanul szükséges eszköz. A vinkli, vagy' más szóval szögmérő szintén okvetlenül szükséges. Készítik fából és acéllemezből. Az utóbbi bár drágább, de aztán szinte örökké is eltart. (Folytatása következik.) MŰHELYBEN. Rovatvezető: Méhész Jenő.
