Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-21 / 3. szám

MÉHÉSZETI HETILAP 23-ik oldal. \ , i erejét, hazafias kötelességnek tekintik — kérel­memre — szives ajánlkozásukat. (Szívesen közöl­jük az ajánlkozók neveit, bár minden héten je­lentkezne vagy 100. Szerk.) Kedves Méhésztársak! Abban a reményben, hogy szívesen veszik önök kérelmem, a rokkant katonák nevében is kívánom : Adjon a jó Isten Önöknek boldogabb méhészeti évet a múltnál. MŰHELYBEN. Rovatvezető: Méhész Jenő. Kaskötés. (Folytatás.) A gyalulás korántsem oly könnyű mtserség, mint amilyennek látszik, vannak asztalos segédek sőt tanult asztalosmesterek, a kik nem tudnak jól gyalulni. Különben a gyalulandó deszka is hatá­roz, van olyan homorodott deszka, a mit egye­nesre hozni nem lehet. Minden gyalunak három főalkatrésze van, u. m. a gyalutest, a gyaluvas és az ék. A gyalutest fából készül, van rajta egy átvésett nyílás, melybe a gyalu vasat az ékkel beszoríthatjuk. A gyalutest elején találjuk befurva a szarvat, mely a gyalu fo­gását, vezetését könnyíti meg. A gyaluvas egy la­pos acél lemez. Sajnos, hogy sokszor vaslemezzel csapják be az embert. E gyaluvas egyik vége iv alakban van bevágva, mig a másik vége egye­nesen, vagy a nagyoló gyalunál kissé ivelten van levágva. A gyaluvasat élesre kell köszörülni, hogy dolgozni lehessen vele. A gyaluvas köszörülése némi gyakorlatot igényel, kezdőnek legjobb az ilyet mesteremberrel végeztetni néhányszor, s attól elles­ni úgy a köszörülés, mint a gyalu öszszeállitás fo­gásait. Különösen eimulaszthatatlanui szükséges ez a dupla gyalunál. A falcoló gyalu egy igen elmés találmány, deszkák összeeresztésénél nélkülözhetetlen, a keze­lését maga megmutatja. Vannak még más gyaluk is, amelyek azonban nem okvetlen szükségesek, ilyen pld. az eresztő, a párkány és a cifrázó gyaluk megszámlálhatatlan tömege. Nem hagyhatom megemlítés nélkül az ame­rikai vasgyalukat, ezek igen jó, tartós szerszámok nagy hibájuk az, hogy nehezek, igy a velük való gyalulás igen fárasztó. A vésők szintén nélkülöz­hetetlen szerszámok. Szükség van rájuk a röpnyi- lás kivágásánál. Elég belőle két darab, egy keske­nyebb és egy szélesebb. A keskenyebb véső le­gyen olyan széles, mint a milyen magasra a röp- nyilást vésni akarjuk. A másik véső legyen jó szé­les, mert igy a vésés gyorsabb. A véső kö­szörülése megegyezik a gyaluvas köszörü­lésével. Fűrészekre is szükségünk van, még pe­dig legalább két darabra. Óva intem méhésztár­saimat attól, hogy kész rámás fűrészt vásároljanak. Igaz, hogy ezek a kész rámás fűrészek olcsók, de nem is érnek sokat. Okosabban járunk el, ha a szerszámok bevásárlásánál egyáltalán nem takaré­koskodunk. Keressük meg a jónál is jobbat. A íü- részvásárlás különösen bő tapasztalatot igényel. Olyan forma eszköze ez az asztalosnak, mint a földmivesnek a kasza. Valamint a magyar paraszt ember órákig képes válogatni a kaszák között, mi se sajnáljunk erre némi időt rászánni. Szükséges először is egy közönséges aszta­los fűrész. Ismervén különösen a kezdők gyenge oldalát, jó lélekkel csakis a széles lemezű fűrészt ajánlhatom a kezdőknek. Legyen a fűrész lemeze széles és elég vastag is. Fogai legyenek elég ap­rók és sűrűén vágva. Az apró fogú fűrész gyor­sabban is halad a fában és nem tépi azt. Azért van szükség a széles lemezű fűrészre, mert a kez­dő vonal mentén fűrészelni úgy sem tud. a kes­keny lemezű fűrész vezetése már gyakorlott kezet kíván, mig a széles lemezű fűrésznél csak az el­indításnál kell különösen vigyázni, s ha az egy­szer elindult, még mesterség eredeti irányától el­téríteni. A fürészelésnek egyedüli fogása a követke­zőkben áll: legyen a fürészlemez jól kifeszitve, hogy az ne libegjen. Erős, határozott fogással kell a fűrészt vézetni. A fűrész keresztfája mindég me­rőleges irányt mutasson a fűrészelendő tárgyra, vagy amit ellenőrizni sokkal könnyebb, figyeljünk fürészelés közben arra, hogy úgy a fürészlemez, mint a keresztfa és a feszitő kötél fürészelés köz­ben mindég párhuzamosanálljonagyalupad szélével. (Folytatása következik.) Eladó sok évfolyam „Méhészeti Lapok“, — „ Magyar Méh“, — „Széttekintő Mé­hész“, — „A Kert“, — „ Kertészeti La­pok“ stb. mind féláron; továbbá tisztesfii vagy tarlóvirág mag apró pelyvával ve­gyesen, adagonként utalványon bekül­dött 70 fillérért bérmentve. Uhlárik Sándor Pocsony-m. Vizkelet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom