Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-29 / 17. szám
130-ík o'dal. MÉHÉSZETI HETILAP kéthetenként jelent meg, h ívi folyóirattá alakult át, hasonlóan több német, francia és angol nyelvű félhavi folyóirat egész hónapos folyóirat lett, úgy hogy most tudomásunk szerint nem ismerünk hetenként megjelenő méhészlapot, félhavonként megjelenő is csak egy pár van. Ha mindezeket összefoglaljuk, akkor a „Méhészeti Hetilap“ megindulását érdekes kísérletnek tartjuk, mely a mai viszonyok között szokatlan, a melyhez a külföldi példák nem nyújtanak sok bátorítást, de a mely esetleg a magyarországi tulmagas méz és viasz árak, a méhészkedők rendkívüli megsokasodása mellett megtalálhatná számítását és fentmaradásának feltéteteit. Nem nagy számú havi lapjaink mellett mindenesetre kívánatos hogy ilyen lapunk is legyen. A mi pedig a Tiszántúli Méhészegyletet illeti, az valamennyi méhészeti szaklaptól ajánlatot kért, az egylet vezetősége körében komoly szó volt arról is, hogy vájjon épen stirü megjelenése miatt ne a Méhészeti Hetilap választassák e hivatalos lapul? Ez a lap hivatást teljesít sürü megjelenésével azért is, mert havi lapjaink legnagyobb része nem jelenik meg pontosan, sőt sokszor csak két három hónapban, pedig a mi méhészeink ha előfizetés terén nem is érzékenyek és nem szeretnek pontosan fizetni, de a lapok késedelmes megjelenése érzékenyen érinti őket, szellemi táplálékra szükségük van és szeretik a szele- mi adagokat ideje korán pontosan bevenni egy hetilap pedig nem jelenhetik meg pontatlanul. Hogy a hetilap a rendes szellemi a- dagokat pontosan szállíthassa, óriási faladat elé állítja a szerkesztőt. Megkell állapodnia a szakírókkal a fizetendő tisztelet dijak tekintetében, hogy szabadon rendelkezhessék velük, nem lehet kiszolgáltatva a szakírók hangulatának, mert egy heti lapot nem lehet olyan eshetőségeknek kitenni, mint egy havi folyóiratot. A mi viszonyaink között egy heti lap megindítása azért is nagy vállalkozás, mert nincs méhész társadalmunk, méhészeink nincsennek megszervezve, s azt egy ember egy magán vállalat nem tudja megszerezni, már pedig egy méhészeti lapnak a méhésztársadalom szervezetéből kellene kisarjad- zani, méhészeti egyleteknek, méhészköröknek kellene sűrűn, nagy számban alakulni vagy ilyenek megalakítása iránt nagy szabású mozgalomnak indulni, s a megindítandó vagy meginduló szervezéshez egy tárogatóra, rövid idő közökben megjelenő lapra volna szükség s tagjai nagy létszámánál fogva egy ilyen nagyszabású szervezkedés megbima egy hetenként megjelenő lapot is. Szóval a lap háta megett egy szervezetnek kellene állania. A lap csak egy eszköz és nem czél, minden szervezeten kivül egy lap nem vállalkozhatik siker- lel a sürü megjelenésre. Méhész Jenő sverkesztőnek a hetilap megalapítása körüli vállalkozása e mai viszonyok között hallatlan bátorságra mutat érdekfeszitő, hézagpótló, s nincs kizárva,., hogy az esetben ha a háta megett valamely hatalmas tényező áll, melyet mi nem ismerünk és a mely vállalkozását nem teszi olyan koczkázatossá mint hisszük, hogy vállalkozása mégis sikerül. Kívánatos különösen a mai viszonyok között hogy sikerüljön is, bárha a méMéhészeti társadalom megszerzése előtt jött is létve e lap. A méhészet a mai nagy mázára« mellett valóságos megélhetési forrás, különösen a készpénz fizetésű alkalmazásban levőkre nézve, a kik általános drágaság közepette a nyomorral küzdenek és a kiket ez állapot ha még évekig tart, az anyagi romlás vezsélyébe sodor. Ilyeneknek, főként ha a méhészkedésben még járatlanok, minden méhészeti szaklap, különösen ha az rövid idő közökben sűrűn jelenik meg útmutatásaival, tanácsadásaival a teendők helyes elvégzésénél hathatós támaszt, segítséget jelent, a mi a lap szerkesztésének i nehézségeihez mértem nehány koronával
