Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-08 / 14. szám

1. évfolyam. 14. szám. 1917. április 8. MÉHÉSZETI HETIM MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára fél évre — 5 — korona. Kéziratokat nem adunk vissza. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : MÉHÉSZ JENŐ. Hirdetési díjszabás: Apróhirdetésnél minden szó 12 fillér. Üzleti hirdetéseknél egy-egy hasáb ( 40 mm.) széles és egy-egy millimé­ter magas területért 10 fillér fizetendő. Előfizetőknek 50 °/o engedmény. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tiszacsécse. Szatmármegye. Posta: Tiszakóród. — Szakkérdésekben díjtalan tanácsadás. — Levélvá ászt kívánó levelekhez válaszbélyeg csatolandó. Feltámadás. Kongva bongó harangok, zúgva búgó orgona hirdeti a feltámadást husvét nagy ünnepén. Ám ezek nélkül is ékesen, mindennél beszédesebben hirdeti a feltámá’dást a sza­bad természet. A fagyos dermedtség elmúlt. A hó­takaró eltűnt a földről. Zöldelő mező hi- mes virágokkal, zsongó méhek, madarak dala hirdeti a feltámadást. Megszűnt a tétlenség. Munkára ser­kent az előhaladt idő. A kicsinyke méhek reggeltöl-napestig fáradoznak, gyűjtik az élelmet. Nevelik az újabb nemzedéket. Kinek gyűjtenek ? Nem kérdik senkitől! Miért dolgoznak ? Talán nem is tudják! És mégis! És mégis seré­nyen folyik a munka. Egy láthatatlan lény parancsát látszanak követni. Ez a parancs a mi fülünkbe is belecsendül : „Ember küzdj és bízva bízzál!“ igen! Küzdeni. Ne kérdjük mi sem küzdelmeinknek, fáradozásainknak mezein kik fognak aratni ? Méltók lesznek-e mun­káink gyümölcsére ? Félre az ilyen önző kérdésekkel! Itt a tavasz, a feltámadás nagy ünnepe. A föld minden élő teremt­ménye elhagyja téli tanyáját, fut, fárad, hogy saját maga és hozzátartozói szükség­leteit előteremthesse. Te is küzdj hát ember, hogy méltóbb lehess az emberi ne­vezetre ! Nézd csak a kis méhet, mily szorgal­masan gyűjt. Pedig talán a nagy fáradt­sággal összegyűjtött édességből nem is ré­szesül. Mások, fiatalabb nemzedék — élik azt fel. Ötét ez nem bántja, munkakedvét nem csökkenti. Végy példát tőle te is föld gyermeke. Te is ha^ dolgozol, ne ma­gadért tegyed. Tanulj a méhtől! Ez a ki­csiny bogár igazi bölcs. Tudja, hogy a munkára hivott teremtmények életének mi a célja. ' A teremtő minket nem azért alkotott, hogy egyedül csakis önmagunknak éljünk, magunkért dolgozzunk. Szebb, nemesebb cél az, melyet el kell érnünk s ha el nem érnénk is, küzdenünk kell érte tehetségünk szerint. Fundamentomai vagyunk a jövőnek. A jövő nemzedék boldogulásának fényes palotáját mi alapozzuk meg. Mienk ez a munka. Ezért áldanak majd, ha jól végez­tük el, a jövő századok gyermekei. S ha nem jó a munka, a mit elvégeztünk, miénk lessz a szégyen. Mi vagyunk egy szebb kor megalapo­zói. Fel hát a munkára, küzdeni önzetlen ama fenséges cél alapozásáért, elérhetéséért. Egy uj feltámadás előtt állunk mi most. A mai kor egy szebb, egy boldo­gabb kornak lehet a küszöbe. Kérdés, hogy lépjük át ezt a keskeny sávot ? Hogyan, milyen céllal, milyen eszközökkel véljük Lapunk legközelebbi száma április 15.-én jelenik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom