Mátészalkai Ujság, 1914 (1. évfolyam, 1-30. szám)
1914-01-16 / 3. szám
1914. január 16. MÁTÉSZALKAI ÚJSÁG 3. Ugyanezen két fontos kérdést, mint a tárgysorozat többi kérdéseinek tárgyalását teljes részletességgel közöljük alábbi »Hivatalos Rovatiunkban. — f — Hivatalos rész. 2620/1913. szám. Jegyzőkönyv. Felvétetett Mátészalkán, 1914. év január hó 10-én a képviselő-testület által tartott rendkívüli közgyűlés alkalmával. Jelen voltak: Veress Lajos községi biró, Rohay Gyula községi főjegyző, Kincses István, Schreiber Bertalan, Weisz Lajos, Klein Mór, Feldman Dezső, Csizmadia József, Weisz Miklós, dr. Csató Sándor, Feldman Ármin, dr. Fuchs Jenő, Goldblatt Jakab, Mándy Gyula, Néma Mihály, Kerekes János, Csizmadia Mihály. Báthory György, Szabó József, Eölyüs Lajos, Doby Antal, Lőrincz István, Tárkányi Lajos, Nemes Ferencz, Berger Dezső, Horváth Sándor, Tárnái Gyula, Fazekas Arthur, Tóth Bálint, Oláh István, Szabó Sámuel, Stein- berger Sándor, Radványi János, Gosztonyi Lajos, Bakos Gáspár és Bábel István képviselő-testületi tagok. 2620/1913. szám. 2. jkvi szám. Az állami iskola szervezése tárgyában hozandó határozat. Községi jegyző felolvassa Szatmárvár- megye kir. Tanfelügyelőjének a községi elöljárósághoz intézett 5201/1913. sz. átiratát, amelyben tekintettel arra, hogy Mátészalka községbén a folyó tanév elején megejtett ösz- szeirás tanúsága szerint még mindig 108 tanköteles gyermek van beiskolázatlanul és azokat úgy a túlzsúfolt felekezeti iskolák, valamint a múlt évben épített községi iskola befogadni nem képes, ennélfogva kir. tan- felügyelő ur a községi elöljáróságot illetve általa a község képviselő testületét egyelőre ismét egy tantermes iskola építésére szólítja fel. Amennyiben pedig tudomása van arról, hogy a felépítendő községi iskola költségei és terhei érzékenyen érintenék a község adózó polgárait, tudatja, hogy a nagymélt. magy. kir. Vallás és közoktatásügyi miniszter ur kir. tanfelügyelő ajánlatára Mátészalkán 1915. év szeptember hó 1-ére állami iskolát hajlandó szervezni abban az esetben, ha a község az e tekintetben megkívánt áldozatot méghozza. Nevezetesen: A községi iskolát egyelőre két tanto- remmel és a tanítói lakást a miniszter áltál jóváhagyandó terv szerint megépíti, és annak tulajdonjogát a kincsjár javára telekkönyviig is biztosítja. Biztosítja továbbá a község a jövőben szükséges tantermek felépítését is. Segélyképen évi átalány összegben akkora összeget szavaz meg a község, ameny- nyit az állami adó 5 százaléka kitesz. Az iskolát és tanítói lakást magába foglaló épületet kutat, kerítéseket és mellék- helyiségeket állandóan jókarban tartja, a nagy szünidőbnn azokat kellően kitakarítja és az épületet tűzkár ellen biztosítja. Fizeti valamennyi tanítói állás után az országos tanítói nyugdíj fentartási dijat. A gazdasági ismétlő iskola céljára alkalmas és legalább 1000 öl területű gazdasági kertet biztosit. Az iskola részére évenként 20 m.3 első rendű kemény hasábfát az iskola udvarára szállítva ad. Ezen terhek elvállalása esetén ha és amennyiben a község az iskola építés céljára községi kölcsönt venne fel, a Vallás és közoktatási miniszter ur az 5 százalékos iskolai pótadót a községnek hajlandó visszaengedni és ezen felül a tanítói lakásért az 1913. évi XV. t.-c. 5. §-ában előirt lakbért is az állam fizeti. Ennélfogva a tanfelügyelői átirat ismertetése után községi jegyző kéri a képviselő testületet, miszerint tekintettel arra, hogy a mai napra kitűzött gyűlés határidejét a képviselő testület 1913. évi november hó 22-én 59. jegyzókönyvi számú határozatával állapította meg és a képviselő testület a mai gyűlésre kellő időben kibocsátott meghívóval hivatott egybe, tekintettel továbbá arra, hogy ezen gyűlésen a 48 tagból álló képviselő testületnek 36 tagja jelent meg és igy a gyűlés határozat-képes, községi jegyző kéri a képviselő testületet, hogy az iskolaépítése, illetve állami iskola szervezése tárgyában hozzon határozatot. Kincses István és Klein Mór képviselő testületi tagok a jegyző által ismertetett átiratra megjegyzik, hogy habár az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 23. §-a minden oly községben, hol a felekezetek nem tartanak fenn a tankötelesek befogadására elegendő népiskolát, a község köteles a szükséges népoktatási tanintézeteket felállítani, mindazonáltal azon indítványt terjesztik elő, miszerint tekintettel a község lakosait különösen az elmúlt 2 évben ért csapásokra és rósz gazdasági viszonyokra, az iskola építését halassza el és annak elhalasztását Tanfelügyelő ur utján a Közigazgatási bizottságtól legalább azon időpontig kérelmezze, amig a község lakosai az elmúlt évek gazdasági csapásait némileg kiheverik és a remélhető jobb gazdasági év bekövetkeztével abba a helyzetbe jut, hogy a községi iskola felépítésével a község közönsége a reá háramló terheket elviselni jobban lesz képes. Indítványuk megokolására felhozák azon körülményt, hogy a község az iskola céljára szükséges telekkel nem rendelkezik és igy az iskola építési költségén kívül még a telek beszerzési ára is terhet róna a község lakosaira, amely terhet pedig az adófizető közönség a jelenlegi nehéz gazdasági éi> pénz-viszonyok mellett egyáltalán nem birr • meg. Mii ' tárgyhoz többen hozzászólóiak és- tárgyalása kimerittetett, községi biró mini _-inök az általa elrendelt névszerinti szavazás alapján kimondotta a következő határozatot: Mátészalka község képviselő testületé kir. tanfelügyelő urnák 5201/1913. számú átiratát beható tárgyalás alá vevén, a megejtett névszerinti szavazás alapján egyhangúlag hozott határozatával kimondja, hogy a még mindig beiskolázásán levő [08 tan- hötelet gyermek részére szükséges két tanterem és tanítói lakásnak ez időszerinti megépítését, illetve az iskolának 1915. évi szeptember 1-én való megnyitásával a község lakossaira háruló terheket magára nem vállalja, hanem az iskola építésére a közigazgatási bizottsághoz beadandó kérvény által halasztást kér, és ezen kérvény halasztására községi elöljáróságot utasítja. Mert: Mátészalka község lakossait az elmúlt két évben gazdasági téren oly nagymérvű csapások érték, hogy annak következtében úgy a gazdaközönség, mint az iparosok és kereskedők helyzete a lehető legválságosabbá vált ugyannyira, hogy az adózó közönség különösen az 1913. év országosan elismert és tudott csapásai következtében oly nagymérvű károkat szenvedett, hogy e miatt ál- lampolgávi kötelezettségeinek sem tudott eleget tenni, adótartozásait nem rendezhette, ugyannyira, hogy ennek következtében a Nagyméltóságu m. kir. Pénzügyminiszter ur az adózók részére folyó év julius hó 1-ig fizetési halasztást adott. Az elmúlt gazdasásági év csapásai és az adófizető közönség jelenlegi nyomasztó anyagi helyzete miatt még mindig kérdés vájjon az adófizető közönség ez évben lesz-e abban a helyzetben, hogy ilyen súlyos viszonyok között magára nagyobb megterheltetést vállaljon. Indokoltnak tartja a képviselő testület ezen határozat kimondását azon oknál fogva is, mivel a közönségnek mindinkább szaporodó önkormányzati kiadásai miatt ez idő szerint 90 százalékos pótadó terheli az adózókat, amelyhez ez évben hozzá járul a múlt évben épített aszfalt munkálat 120.000 koronát tevő költség', illetve ezen költség egy részének kifizetése, amely összeg az amúgy is csaknem elviselhetetlenné vált községi adó százalékát előre láthatólag 10, 15 százalékkal fogja emelni és igy e terhek- nek még az iskola építés költségeivel való fokozása az adózó polgárok teljes fizetésképtelenségét vonná maga után. Miért is körülmények kényszerítő hatása alatt a sép- viselő-testületnek másnemű határozatot hozni, mint az iskola építés kötelezettségének elhalasztása iránt folyamodni módjában nem áll. Ezen határozat meghozatalánál községi biró mint elnök az 1886. évi XXII. t.-c. 110. §-ára való figyelemmel névszerinti szavazást rendelt el és az előterjesztett javaslat elfogadásával ezen határozat mellett szavaztak: Kincses István, Schreiber Bertalan, Weisz Lajos, Klein Mór, Feldman Dezső, Csizmadia József, Weisz Miklós, dr. Csató Sándor, Feldman Ármin, dr. Fuchs Jenő, Goldblatt Jakab, Mándy Gyula, Néma Mihály, Kerekes János, Csizmadia Mihály, Báthory György, Szabó József, Eölyüs Lajos, Doby Antal, Lőrincz István, Tárkányi Lajos, Nemes Ferencz, Berger Dezső, Horváth Sándor, Tárnái Gyula, Fazekas Arthur, Tóth Bálint, Oláh István, Szabó Sámuel, Steinberger Sándor, Radványi János, Gosztonyi Lajos, Bakos Gáspár és Bábel István, Veress Lajos biró és Rohay Gyula főjegyző. 53/1914. 3. jkvi szám. Olvastatott Szatmárvármegye törvény- hatósági bizottságának 1431/1913. szkv. számú véghatározata, amelyben az aszfalt építésre vonatkozó szerződés jóváhagyása tárgyában 1913. évi augusztus hó 3.-án 29 jkvi szám alatt hozott képviselő testületi határozattól a jóváhagyást azon oknál fogva tagadja meg, mivel a képviselő-testület ezen határozat meghozatalánál az 1886. évi XXII. t. c. 59. §-át figyelmen kívül hagyta, amennyiben ezen határozatát a képviselő testület a névszerinti szavazás elrendelése nélkül hozta meg. Továbbá mert a képviselő testület figyelmen kívül hagyta a m. kir. Keresdelemügyi miniszter ur 34152/1913. számú rendeletének azon intézkedését, amely szerint ezen vállalati szerződés tárgyát a jövőben esetleg felmerülő munkálatok nem képezhetik. Ebből kifolyólag községi jegyző bejelenti, hogy a vállalati szerződés újból megszerkesztetett és annak első és második pontja a miniszteri rendeletnek megfelelőleg módosíttatott. Hogy tehát a vállalati szerződés törvény- hatósági határozattal jóváhagyható legyen, kéri a most fololvasott vállalati szerződést tudomásul venni, jóváhagyni és a hozandó képviselő testületi határozatot névszerinti szavazás elrendelésével meghozni. Határozat. Mátészalka község képviselő-testülete Menzel K. C. pozsonyi cég és Mátészalka község nevében Veres Lajos községi biró között mai napon létrejött és felolvasott vállalati szerződést a községi biró által elrendelt névszerinti szavazás alapján egyhangúlag hozott határozattal jóváhagyja, arra a jóváhagyási záradékot reávezetni és a szerződést a vonatkozó iratokkal együtt törvényhatósági jóváhagyás végett felterjeszteni rendeli, ameny- nyiben az újonnan szövegezett vállalati szerződésből a kereskedelmi miniszter urnák 34152/1913, számú rendelete folytán a jövőben építendő aszfalt munkálatok kihagyattak. A községi biró által elrendelt névszerinti szavazás folytán a vállalati szerződés jóváhagyása mellett szavaztak: Kincses István, Schreiber Bertalan, Weisz Lajos, Klein Mór, Feldman Dezső, Csizmadia József, Weisz Miklós, dr. Csató Sándor, Feldman Ármin, dr. Fuchs Jenő. Goldblatt Jakab, Mándy Gyula, Néma Mihály, Kerekes János, Csizmadia Mihály, Báthory György, Szabó József, Eölyüs Lajos, Doby Antal, Lőrinc István, Tárkányi Lajos, Nemes Ferenc, Berger Dezső, Horváth Sándor, Tárnái Gyula, Fazekas Arthur, Tóth Bálint, Oláh István, Szabó Sámuel, Steinberger Sándor, Radványi János, Gosztonyi Lajos, Bakos Gáspár, Bábel István, Veres Lajos, biró és Rohay Gyula jegyző. 119/1914. sz. 4. jkvi szám. A községi korcsma épületének bérbeadására nézve teendő intézkedés. Jegyző bejelenti, hogy a község tulajdonát képező korcsma épület haszonbérlete, amelyet eddig Nagy Bertalan és neje mátészalkai lakosok béreltek 1914. év április 24-ével lejár, ennélfogva a korcsma épületé
