Mátészalkai Ujság, 1914 (1. évfolyam, 1-30. szám)

1914-03-06 / 10. szám

1914. március 6. MÁTÉSZALKAI ÚJSÁG 3. Szilágyi Lajosné szül. Kulin Vilma mint leánya, Szilágyi Lajos mint veje, Szilágyi Sándor, Erzsébet, Dezső, Sarolta és Ka­talin unokái a saját, valamint az egész ro­konság nevében fájdalomtól megtört szív­vel jelentik, hogy forrón szeretett, felejthe­tetlen atya, nagyapa illetve após és rokon bánhegyesi Kulin Sándor földbirtokos, Szatmárvármegye törvényhatósági bizott­ságának tagja, folyó 2-án reggeli 6 órakor, életének 79-ik évében elhunyt. A drága halott hült tetemei f. hó 4-én délután 2 órakor fognak a ref. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni. Jármi, 1014. március 2. Áldás és béke poraira! Fontos tanácskozás az egyenes-ut irányáról. F. hó 4-ikén Dicsőfy Kálmán műszaki főtanácsos részvételével fontos megbeszélések folytak a községházán az egyenes-ut irányáról. Az eredeti terv szerint ugyanis az ut Nyírmeggyes felől jövet a Szunyog-féle vas­úti szálloda háta mögött kanyarodnék be a mai egyenes útba, vezetne a Sarkadi ven­déglő előtti térre s ott a Forrás-utcán át ha­ladna tovább Ópályi felé. Ezt az irányt szeretné Mátészalka kö­zönségének nagyrésze megváltoztatni olyképen, hogy az ut feljönne egészen a postáig s, a Nagyvégen át vezetne Ópályi felé. Ha a két irányt összehasonlítjuk, rög­tön szembetűnik az utóbbi ut előnyös volta. Eltekintve attól, hogy Mátészalka község legalább fél kilométerrel több kitűnő úttal birna, az a legfontosabb, hogy ez az ut a község szivén vezetne kérésiül, a község forgalmát emelné, mig a Forrás-utcán át csak érintené jóformán a községet. Ezenkívül a Nagyvég sokkal inkább rá van szorulva — feneketlen sártengere miatt — a köves útra, mint a homokosabb és magasabb fek­vésű Forrás-utca. A Forrás-utca nélkülözheti a köves utat, de a Nagyvéget mindenképen kövezni kell, akár arra fog vezetni az ut, akár nem. A község vezetősége remélhetőleg min­dent elkövetett és el fog követni, hogy az illetékes kereskedelemügyi és honvédelmi mi­nisztériumban a község érdekei meg legye­nek óva s szószólóra találjanak. HÍREK. Eljegyzés. Dr. Török Árpád eljegyezte Szabó Sárit Vásárosnaményból. Az I. Molnár Zsigmond nőiszabó ki­állításán növendékei szabászati rajzokkal és különféle munkáikkal vettek részt. Azt ipar­testület elnöksége szép munkájukért a követ­kezőket tüntette ki: Hermann Annuskát, Csiz­madia Irénkét, Juhász Juliskát, Komáromy Irénkét, Lipsitz Rezsint, Katz Katót és Roz- ner Fannyt. Bikavásár Szatmáron. A Szatmárme- gyei Gazdasági Egyesület Szatmár-Németiben a városmajorban alábbi beosztással tartja meg XII. Bikavásárát: 1914. évi március 11-én d. e. 9 órakor magyar bikák —, 1914. évi március 12-én d. e. 9 órakor pedig nyugati fajta bikák vásárát. Felhajthatok szatmármegyei birtokosok tenyészbikái. Tudomására hozzuk a tenyésztőknek, hogy a felhajtott bikákat a vásár megkezdése előtt e célra kiküldött bi­zottság fogja felülvizsgálni s a nem megfe­lelő egyedek állami kedvezménnyel nem vá­sárolhatók meg. Bejelentési határidő mindkét fajta bikára: f. évi március hó 7 d. u. 5 óra, ezen határidőig bejelentett bikák után dara­bonként nappalra 1 kor. éjjelre 2 kor. térdij, később bejelentett bikák után e térdij két­szerese fizetendő. A vásár napjain bejelen­tések nem fogadtatnak el. Bejelentedő: a bika neve, faja, leszármazása, kora, színe, eladási ára és a felhajtás napja. A térdij a bejelen­téssel egyidejűleg az egyesület iitkári hiva­talához (Szatmár Deák-tér 22 félemelet) küldendő be. A bejelentett bikák legkésőbb a vásár napjának reggeli 8 órájáig a hely­színére hajtandók. A bejelentett bikák elhelye­zéséről és alomszalmáról a befizetett térdij ellenébe az egyesület, takarmányozásról és őrizetről a felhajtó gondoskodik. Tenyésztőket ezúton is figyelmeztetjük, hogy a vásárra fel­hajtott bikák marhaleveleinek Szatmárra való irányításáról községükben gondoskodjanak. Az eladott bikák marhalevelei a helyszinén, a vásár irodájában lesznek átirva. Vásárolni szándékozó községek megbízottai a hivatalos pecsétet hozzák magukkal. Eladások után az egyesület részére a bejentési ár 2 százaléka a helyszinén kifizetendő. Halálozás. Orosz Árpád vállaji kör­jegyző, Szatmármegye tb. biz. tagja elhunyt. Temetése az egész környék nagy részvéte mellett ment végbe. Felmentették Balázs Zoltánt a köz­okirat hamisítással vádolt fehérgyarmati ve­zető járásbirót. A február 24-én megtartott törvényszéki főtárgyaláson nem igazolódott be, hogy a vádlott követte el a vád tárgyát képező okirathamisitást, miért is fel kellett menteni. A bíróság azonban szabálytalansá- j gokat állapított meg, miért is az ügyet áttette ; a debreceni Ítélőtábla fegyelmi bíróságához. Dohánylopás. Stei'oerger Lajos nyir- derzsi gazdájkodó dohánypajtájából Almássy László nyirderzsi legény 25-án nagy meny- nyiségü dohány lopott. A lopást úgy követte el, hogy a pajta ajtaját kiásta s azon bujt be. Gyermekgyilkos leányanya. Kovács Juliánná olcsvai leánynak február 27-én gyer­meke született. Hogy a szülést eltitkolja, köz­vetlen előtte az ólba ment s ott a szülés után gyermeke szájába szalmát tömött és a kis halottat a szalmába elrejtette. Minthogy maga is nagy beteg lett, családja észrevette a vál­tozást s apja fenyegetésére bevallotta bűnét. Dr. Csató Sándor boncolta fel a kis holttes­tet s megállapította, hogy halálát nem a szá­jába tömött szalma — melyet anyja oly erő­vel nyomott szájába, hogy oldalt felszakadt — hanem megfojtás okozta. A gyilkos anya ha­lálán van. Öngyilkosság. Kovács Sándor nagy­dobosi lakos február 24-ikén felakasztotta magát. Veszettségben szenvedők szállításá­nak eltiltása. A belügyminiszter kitört ve­szettségben szenvedőknek a budapesti Pasteur intézettbe való szállításának eltiltása tárgyá­ban a vármegyék alispánjaihoz a következő körrendeletét intézte: »A budapesti Pasteur intézet és kórházi igazgatósága panaszt tesz, hogy az utóbbi időben ismét gyakrabban for­dul elő, hogy már kitört veszettségben szen­vedőket szállítanak fel az említett kórházba. Kitört veszettségben szenvedőket meggyógyí­tani ezidőszerint nem lehet. Magának a ki­tört veszettségben szenvedőnek az érdeke is az, hogy lehetőleg nyugodtan maradjon, a ! felszállással járó különböző körülmények pedig ezzel a legnagyobb mértékben ellen­keznek. A Pasteur kórház zsúfoltság miatt nem adhatja meg a kitört veszetségben szen­vedőnek azt a nagy csendet, amelyre szen­vedéseinek lehető korlátok között tartása ér­dekében múlhatatlanul szüksége van. Ily be­tegségben szenvedőnek szállítása másokat is veszélyeztet; veszélyeztetve van a kórházban elhelyezett védoltottak érdeke is. Mindezekre való tekintettel felhívom a Cimet, hogy az elsőfokú közegészségügyi hatóságok intéz­kedjék, hogy már a kitört veszettségben szenvedő személyek tartózkodásuk helyén megfelelően elkülönittessenek és hogy ne szállíttassanak a budapesti Pasteur intézet kórházába. Az iparkamara ösztöndíj-pályázatai. Kereskedelmi és Iparkamara a kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter megbízásából a Mária Valéria főhercegnő ő császári és királyi fen­sége születésének emlékezetére, Voigtlander Frigyes bécsi lakos kereskedelmi tanácsos által alapított ösztöndíjakra pályázotatot hirdet. Ez évben két (2) egyenként 1100—1100, az egyezerszáz—egyezerszáz koronás ösztöndíj lesz kiadva. Ez ösztöndíjakat képesítéshez kötött ipartüző két szegényebb sorsú érde­mes, szakmájában kiváló és józanéletü olyan kezdő, fiatal magyar honos iparosmester, vagy idősebb segéd kaphatja továbbképzés céljá­ból, vagy mühelyi berendezés, illetve annak tökéletesbitése céljából, vagy forgó tőke gya­nánt, kik atyjuk iparát folytatják s attól az iparüzletet átvették, vagy átvenni akarják. Pályázatot hirdet továbbá a kamara a Gold­berger Elzsébet-féle alap segélydijaira szintén a kereskedelemügyi m. kir. miniszter meg­bízásából. Kiadásra kerül nyolc (8) egyenként 300—300 (háromszáz) koronás segélydij. E segélydijakat szakmájukban kivált, józanéletü, de fiatalon elhunyt, képesítéshez kötött ipar- ttizött, magyarhonos iparos mesterek szegény- sorsú özvegyei, vagy szegénysorsu, de 18 évet még be nem töltött (fiú, esetleg leány) árvái kaphatják. A folyamodványok legkésőbb folyó évi március hó 30-ig a debreceni Ke­reskedelmi és Iparkamarához nyújtandók be. Ragadós álllatbetegségek a megyé­ben. Szatmármegye területén az utóbbi idők­ben a következő helyeken léptek fel a raga­dós állatbetegségek: Lépfene: Vetés, Sándor- homok. Veszettség: Rákosterebes, Misztótfalu, Nagypeleske. Rükór: Szatmárököritó, Börvely, Mikola, Józsefháza, Nagykároly. Sertésorbánc : Nagygéc, Csaholc. Sertésvész: Nagygéc, Kisar, Nagyar, Kántorjánosi, Nagyecsed, Nyír­császári, Börvely, Mezőfény, Amac. Mi történt egy éve? A választójogi törvényjavaslatot a képviselüház elfogadta. — Janinát a görögök elfoglalták. Mátészalka népességi statisztikája február hóban. Születés: Angyal Pál, Gál Zsuzsánna, Grünbaum Róza, Gulácsi Ilona, Jónás Mária, Jónás Anna, Stern Ilona, Budai Juliánná, Iloncai halva született leány, Nagy Bertalan, Rosenberg Margit, Tóth Lajos, Pap Endre, Szabó Margit. — Házasság: Sipeki József—Tóth Zsuzsánna. Petruska András— Molnár Klára. Fülep Ede—Steinfeld Ilona. Fecske József—Szabó Borbála. — Halálozás: Bakos Gyuláné Csigái Erzsébet, Kéri Juliánná, Lengyel Lajos, Lengyel István, Wadon István, Muzsik György, Stern Ilona, Izsoó Juliánná, özv. Grünberger Ignácné Hartman Rozália, Kocsmár Anna, Mislai Etelka, özv. Lengyel Ferencné szül. Bernát Zsuzsánna, Szabó Berta, Weisz Regina, Varga Zsigmond, Nagy Anna.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom