Mátészalkai Ujság, 1914 (1. évfolyam, 1-30. szám)
1914-03-27 / 13. szám
1914. március 27. MÁTÉSZALKAI ÚJSÁG dija is olcsóbb nálunk, mint a többször említett községben. Nyugodtan állítható, hogy épen a közvilágítás kulturszükséglete az, mely a helyi viszonyokhoz képest — nálunknál nagyob községeket időben jóval megelőzve — kellően és megfelelően van megoldva. A villanyvilágítás a gyártelep részéről igaz, hogy csak üzlet, de viszont nélküle ki tudja, hány évtized fejlődése kellene még ahhoz, mig más magánvállalkozó részéről községünkben egy önálló világítási vállalat létesítése rentabilisnek mutatkoznék. Semmiféle közintézmény nem vonható el a jogos és tárgyilagos bírálat alól. Nyilvános kritika nélkül nincs haladás és ez alól a villanytelep sem kivétel. A kritika a múlt számunkban elhangzott és annak jogosságát senki sem vonhatja kétségbe. De ép azért szükségesnek tartottam ezúttal az e kérdést érintő egyes tényekről, a meglevő állapotok és a szerződéses kikötések egymáshoz való vonatkozásairól felfogásomat kifejteni abban a végső konklúzióban, hogy a villanytelep szerződésszerű berendezésével természetszerűen együttjáró és hasonló üzemeknél különben is elmaradhatatlan szórványos zavaroktól eltekintve, közvilágításunk megfelelő és kielégítő volta -nemcsak kétségbevonhatatlan, hanem bármely hasonló község ilynemű közintézményével összehasoniltva, a versenyt és a kritikát bátran megállja. Hogy pedig ez a jövőben is igy legyen, tárgyilagos kritikával a vállalatot folytonos fejlődésre és technikai javításokra ösztönözni ezentúl sem fogjuk elmulasztani, ha annak szüksége mutatkozni fog. Dr. Stein Zsigmond. Vármegyei közgyűlés. Utolsó választás. Élénk érdeklődés mellett tartotta vármegyénk törvényhatósága közgyűlését f. hó 19-én Nagykárolyban Csaba Adorján főispán elnöklete mellett. A küszöbön levő államosítás eredményének tudható be, hogy a három üresedésben levő állás betöltése körül rendkívül heves küzdelem támadt. Az államosítás már a közeli időkben megtörténik, tehát utoljára választattak ez alkalommal a bizottság tagjai. Fel is vonultak nagy számban. A közgyűlés választással kezdődött, ha ezt a hazafias aktust egy kis parázs vita meg nem előzte volna, amelyben részt vettek: Helmecy József, Falussy Árpád, Lukács László és dr. Róth Ferenc. Ezután következett a tiszti főügyészi állás betöltése. A kandidáló bizottságba a kögytilés Kende Zsigmondot, dr. Falussy Árpádot és Jékey Zsigmondot, a főispán pedig dr. Róth Ferencet, gróf Tisza Lajost és nemestóthi Szabó Antalt delegálta. A bizottság első helyen dr. Baudisz Jenőt, második helyen dr. Kölcsey Ferencet elölte. Minthogy azonban dr. Baudisz Jenő a jelölés után pályázatát visszavonta, a főispán dr. Kölcsey Ferencet egyhangúlag megválasztottnak jelentette ki. Ezt követte az árvaszéki elnöki állás betöltése. A kandidáló bizottság első helyen Gáspár Pált, második helyen Gulácsy Tibort jelölte. A szavazások során Gáspár Pál kapott 199, Gulácsi Tibor 186 szavazatot s igy Gáspár Pál 13 szótöbbséggel árvaszéki elnökké választatott. A Gáspár Pál megválasztásával üresedésbe jött árvaszéki ülnöki állásra a kandidáló bizottság első helyen: Dienes Dezsőt, [ második helyen: dr. Madarassy Gézát, harmadik helyen: Bornemissza Gézát, negyedik helyen: dr. Jakó Endrét jelölte. A szavazás során dr. Madarassy Géza 151 szavazattal választatott meg árvaszéki ülnökké. Dienes Dezsőre esett 109, dr. Jakó j Endrére 99, Boromissza Gézára 8 szavazat. A helyettes árvaszéki elnöki állásra 3 pályázó Közül Illés Olivér, aki 40 év óta szolgálja a vármegyét, egyhangúlag megválasztatott. A választások megejtése után a bízott sági tagok nagy része eltávozott s a tárgysorozat többi pontjait csekély érdeklődés mellett intézték el. Júliusra kinevezik a vármegyei hivatalfőnököket. A megyei közigazgatás államosításáról szóló törvényjavaslatot már március végén beterjesztik; a refoem szerint a hivatal főnökök, vezető tisztviselők julius 1-én elfoglalhatják állásaikat. A többi tisztviselők kinevezése egy félév múlva fog bekövetkezni. Julius 1-én tehát az állam az akkori állapotban, minden változtatás nél- ! kül veszi át a közigazgatást. Ugyanekkor a 1 kormány kijelenti, hogy a teljes átvétel december hó 1-én lesz. Addig a már júliusban | kinevezett vezető tisztviselők informálni fogják a kormányt minden egyes beosztott tisztviselő felöl és ezeknek az információknak alapján nevezi ki, helyezi át, vagy küldi nyugdíjba a tisztviselőket a kormány. A József Főherceg Sanatorium Egyesület megalakulása. Meglehetősen lanyha érdeklődés mellett alakult meg f. hó 21-én a Sanatorium egyesület. Dr. Rosenberg Ignác, az egyesület volt titkára lelkes és meggyőző beszéd keretében méltatta az egyesület fontosságát, megalakításának szükségességét és ismertette azokat az előnyöket, melyeket az Egyesület mátészalkai fiókja áz elmúlt hat évben élvezett a központi egyesület révén. Előadta, hogy a központ által a felküldött helyekre fordított ápolási összeg jóval felülmúlja azt az összeget, melyeket a fiók beküldött s igy Mátészalka községnek csak előnyére válhat az Egyesület megalakítása. Nagy hatást ért beszéde után indítványozta, hogy az Egyesület ügyvezető elnökévé Kathona Géza igazgatót válassza meg. Az egyhangú választás után Kathona Géza megköszönte a gyűlés bizalmát s in- j díványára a gyűlés a következő tisztikart j választotta meg: Elnökök: Feldman Dezsőné, Klein An- | dorné, dr. Kaprinay Endréné, Rohay Gyuláné, . 3. Balássy Miklósné, dr. Csató Sándorné. Jegyző: Rohay Gyula. Ellenőr: Feldman Árminné. Pénztárnok: Fazekas Arthur. Titkár: dr. Rosenberg Ignác. Választmányi tagok: Béress Gyuláné, dr. Groszman Henrikné, özv. Stein- berger Samuné, dr. Rosenberg Ignácné, Klein Mórné, dr. Vida Józsefné, dr. Szepessy Ká- rolyné, Steinberger Sándorné, Kathona Gé- záné, Gál Sándorné, Rác Emilné, Fuchs Gyuláné, dr. Bródi Sándorné, Hradil Dezsőné, özv. Müller Józsefné, Doby Antalné, Arndt Sándorné, Sarkadi Erzsébet, Almer Béla, dr. Bartos Mihály, Berger Endre, Szálkái István, Goldblatt Vilmos, Kálmán Ernő, Máté Sándor, Róth Miksa, dr. Kiss Dezső, Földes Jenő, Tárnái Sándor, Schreiber Menyhért. A választások után Kathona Géza elnök buzgó együttműködésre kérte fel a tisztikart, mert — úgymond — a maga részéről legodaadóbb kitartással fog dolgozni a jótékony cél érdekében. A gyűlés eztán még köszönetét mondott Feldman Dezsőné és Rohay Gyuláné, urhöl- gyeknek, valamint Dr. Rosenberg Ignác és Rohay Gyula uraknak a megalakítás körül tanúsított fáradozásaikért. Az egyesületnek máris sok tagja van, mert ilyen cél érdekében mindenki szívesen áldoz évenként 4 koronát. Mint minden jótékony egyesületnél, úgy itt is természetesen a nőtagoknak kell előljárni a legjobb példával. Kár, hogy az elnökség tagjai közzé nem lett beválasztva egypár urhölgy, kik az első hat évben nagyban előmozdították az Egyesület sikerét s tevékenységükkel nagy segítségére lettek volna az elnökségnek. Megfigyelések. Az országos kaszinó és a katona tisztek. Furcsa anachronizmus, hogy a XX. századot a felvilágosultság századának tartjuk és hiszük, amikor Iépten-nyomon a^legboszan- tób s legfurcsább s csak a középkorba illő eseményekben van részünk. Az egyformán anyaszült emberiség kétféle morált alakotott magának egykoron s görcsösen ragaszkodik most ehhez a megkülönböztetéshez a polgári és katonai becsülethez. Józan ember nem tudja meg érteni, illetőleg felfogni, hogy miért lesz magasabb becsülete és erkölcsi értéke annak az embernek, akit egyen ruhába bujtatnak s mi lesz ezzel a külön becsülettel a gőzfürdőben, ahol mindannyian egyformák vagyunk. A katonatisztek tömeges kilépése az országos kaszinóból a gyáva, gerinctelen polgárság, önérzetben szűkölködő megtartását éles megviláitásban mutatja be: a gőgös bérzsoá könyörög a katonaság kegyeiért; s ez az eset épp oly rangú jellemzője a XX. századnak, mint akár az aviatika, vagy a kinetofon: Egy darab középkor, egy Ázsia, a büszke Európa kulturvilágában. Szomorú nagyvásár. A legutóbbi nagyvásár alkalmával bánatosan konstatáltuk hogy a gazdasági válság felette megtépdeste vásáraink nimbuszát. Ugyanakkor azon reményünknek adtunk kifejezést, hogy a legközelebbi vásárig a feszült pénzviszonyok enyhülni fognak és ennek folytán a vásáraink forgalmában is valamelyes megélénkülés várható. A reménykedésünk egyik része valósággá lett. — A pénzviszonyok megenyhültek, a ráta a normális négy százalékig szállott alá, de mindazonáltal a legutóbbi vásár forgalma az előbbi nagyvásár minimális forgalmánál semmivel sem javult. Ennek okát
