Mátészalkai Ujság, 1914 (1. évfolyam, 1-30. szám)
1914-07-24 / 30. szám
A rejtélyes tolvajt elfogták. A szatmári csendőrség f. hó 22-én telefonon jelentette a mátészalkai csendőrségnek, hogy elfogtak egy 17 éves leényos arcú fiatal embert, aki a vallatásnál bevallotta, hogy itt Mátészalkán ő tartotta félelemben pár napon át a mezőn dolgozó gazdákat. A furfangos tolvajt Osváth Kálmánnak hívják s körözése már el volt rendelve. Veszekedő szomszédok. Mislay Sámu- elnénak rég kiment Amerikába az ura. Távollétében Mislay Sándor szeretné gyakorolni felügyeleti jogát sógornéja felett, amiből azonban'gyakori veszekedés származott. F. hó 23- ikán is összevesztek s a vita után Mislay Sámu- elné sógorának Sándor fiát úgy vágta fejen egy tégladarabbal, hogy összeesett. Baracklopásért halál. Fisch Ernő nyir- derzsi földbirtokos gyümölcsöskertjébői f. hó 22-én éjjel Oláh Sándor gazdasági cseléd barackot lopott. Fried Lajos gazdasági őr rálőtt s oly szerencsétlenül találta hason, hogy Oláh azonnal meghalt. Vármegyei hírek. Csaba Adorján vármegyénk főispánja családjával domahidai birtokára költözött s ott tölti a nyári hónapokat. Hivatalos ügyei el.ntézése céljából hetenkint bizonyos napokon hivatalában mngjelenik. — A vármegyei közigazgatási bizottság ülésén Schönpflug Béla dr. vármegyei főorvos jelentette, hogy a megye egészségügyi állapota a múlt hóban elég kedvező volt. Mindössze 5 községben lépett fel fertőző betegség-járványos jelleggel, mely helyeken a továbbterjedés meggátlásárá minden óvintézkedés megtörtént. A múlt hónap végén 2 hólyagos megbetegedés fordult elő Nagymajtányban, hol a főorvos által azonnal foganatba vett óvintézkedésnek köszönhető, hogy újabb megbetegedés nem történt. Királydaróczon tífuszjárvány lépett fel, hol az ottani körorvos, ki egyúttal uradalmi orvos is, részint járatlanságból, részint indolenciából is súlyos mulasztást követett el, mert sem óvintézkedést, sem a járvány bejelentését nem tette meg úgy, hogy a hatóság csak idegen orvostól tudta meg a tömeges megbetegedést. Az óvintézkedések sürgősen megtétettek ezután, s a főorvos szenélyes felügyelete alatt foganatosíttattak, 49 beteg járványkórházba vitetett, kik közül 43 felgyógyult, 6 meghalt. A körorvos ellen fegyelmi eljárás rendelteit el s állásától fel is íüggesztetett. —Az adókivetés vármegyeszerte folyamatba van, sőt némzly helyeken már befejezést is nyert. Ez idén az adófelszólam- lási bizottságnak sok dolga lesz, mert e vár- megyáben még sohse volt annyi fellebezés, mint most. — Am. kir.belügyminiszter Szoko- lovszky Lajos nyugalmazott vármegyei irodatisztet, Debreczeni István előterjesztésére, h. állami anyakönyvvezetővé nevezte ki. — Am. k.r. földmivelésügyi mimszter Oroszfalu község volt úrbéres birtokosságának legelőjén lévő kút javítási költségeire 100 koronát, Szárazberek községnek hasonló célra 150 koronáát; Zajta községnek pedig legelőjavitás költségeire 300 korona segélyt engedélyezett. Mi történt egy éve? Törökország megüzeni a második háborút Bulgáriának. A gandi nemzetközi vivóversenyt Magyar- ország csapata nyerte meg. Aranylakadalom. Szép családi ünnepély folyt le vasárnap szatmár egyik köz- tiszteletben álló polgárának, Szatmári Adolfnak házánál, aki aranylakadalmát ülte feleségével, Gottlieb Borbálával. Az ünnepségen rés :t vett a házaspár egyetlen fia, dr. Szat- má i Sándor budapesti főorvos, valamint Szat nári Mór orsz. képviselő, a kiterjedt ».salad összes tagjai, valamint ösmerőseik, 1914. julius 24. jóbarátaik, akik melegen ünne; uék a jubi- lálókat. Az évforduló alkalmából ezenkívül is sokan keresték fel Szatmári Adolfot üdvözleteikkel és jókívánságaikkal. A. nyirvasvárii aratósztrájk. Gróf Zse- lénszky Róbert nyirvasvárii birtokán az aratók sztrájka léptek. A sztrájk oka az, hogy Karsai Imre intéző csak a rossz helyeken engedte meg, hogy az aratók kivegyék a részüket. Emiatt az intéző lakása elé vonultak és fenyegető állást foglaltak el, majd miután Karsai kijött, megtámadták és több helyen megsebesítették. Dienes Dezső mátészalkai szolgabiró intézkedésére egy szakasz csendőr érkezett Nyirvasváriba, ahol több aratót letartóztattak. A sógor. Még februárban történt: Csányi István tyukodi gazdálkodó összeperelt a sógorával, Kujbus Ferenccel. Végre is Csányi úgy intézte el az ügyet,, hogy a sarokból fejszét ragadott és azzal halálos ütést mért a sógorára. A törvényszék egyévi börtönre ítélte Csányit, s ezt az ítéletet a táb/a is jóváhagyta. Cigányok. Szabó Ferenc olcsvai gazdálkodó otthon nem létében kellemetlen látogatást kapott. Egy cigány karaván tagjai vonultak át a falun és eközben rövidebb látogatást tettek a vendégszerető házaknál A véletlenül gazdátlan Szabó-házat is megtisztelték vizitjükkel és, hogy távozásuk ne maradjon nyomtalan, a könyebben mo-. zogható ingóságokból jónehányat magukkal vittek. A csendőrség nyomozza a cigánykaraván illedelmes tagjait. Letartóztatott utas. F. 21-én kedden a csendőrség egy fiatal embert kisért végig a városon. A vonaton állítólag elakarta lopni a kalauz kabátját melyben 600 korona volt. Sokan nézték a bekisérést, mert azt gondolták, hogy a női ruhás tolvaj lett elfogva A kihalgatás alkalmával kiderült ártatlansága mire azonnal szabadon bocsátották. Eljegyzés. Poszvék Zoltán halmii kir. ! járásbirósági jegyző e napokban váltolt jegyet Teleky Vilmos szászrégeni adótárnok leányával, Blankával. Áthelyezések. Az igazságügyminiszter Horváth József szatmári förvényszéki dijnokot az erdődi: Spitkó Gedeon sárospataki járásbirósági dijnokot a nagykárolyi járásbírósághoz írnokká nevezte ki. A Tisza-Szamosközi Ármentesitő és ! Belvizszabályoyó Társulat f. hó 20-án, hétfőn tartotta választmányi ülésst a városháza tanácstermében. Az ülésen, — amelynek programma egyedül a tisztviselők megválasztása volt, — Kende Zsigmond elnökölt. Főszámvevővé megválasztották Nehiba Lajost, aki eddig Halmiban járási számvevő volt. Számvevőkké választották Szládek Sándort és Thurner Lajost. Irodatiszt lett: Molnár Imre. Mérnökké megválasztották Galambos Zoltánt Pénztárossá: Kanizsay Jenőt.jA titkos választás után Kende Zsigmond elnök Apagyi Aladár és Fazekas Mátyás oki. vizmestereket gátbiztosokká, Nyilas Jánost, Ssáky Andort és Góczy Istvánt pedig Írnokokká nevezte ki. Állatvásárok vármegyénkben. Julius 27-én Fehérgyarmaton. Magypaládon és Szi- nérváralján; augusztus 4-én Aranyosmegyesen Krasznabélteken és Nagyecseden; 6-án K rály- darócon; 10-én Avazujvároson; 12-én Nagy- somkuton; 14-én Erdőszádán; 21 -én Csen^er- ben; 24-én Nagybányán. Még egy ítélet a szövetkezetek ellen. Debrecenből Írják: Érdekes polgári pörben hozott ítéletet a debreceni járásbíróság. A felperes egy debreceni kereskedő, az alperes egy debreceni szövetkezet volt. A kereskedő a szöMÁTÉSZAjJ^AI ÚJSÁG 4. vetkezet egy gyüjtőivére aláírta a n ívét és kötelezettséget vállalt heti 5 korona befizetésére. A befizetések összege 800 k< r. nára rúgott és a kereskedő most követelte az összeget, mint betétet. A szövetkezet ellenben megtagadta a 800 korona kifizetését ázzál, hogy a fél tagsági kötelezettséget vállalt a gyüjtőiv aláírásával. Pörre került a sor s a debreceni járásbíróság kötelezte a szövetkezetét a 800 korona k f ze- tésére, mert a gyüjtőiv aláírásával nem lépett be a felperes a szövetkezetbe, minthogy a gyüjtőiv nem felel mag belépési nyilatkozatnak. Az elvi jelentőségű Ítélet nagy feltűnést keltett jogászkörökben. Közgazdaság. Mételykor. A vármegyében ez év telén és kora tavaszán rengeteg sok szarvasmarha és juh hullott el mételykor következtében, s igy aktuálisnak tartom a mételykor keletkezését, az állatok mételylyel való befertőzését és a mételykor elleni védekezést ismertetni. A mételykórt a kérédző állatok, a szarvas- marhák és juhok máj epe edényeiben nagy mennyiségben tanyázó lapos falevél alakú élősdiek, a mételyek idézik elő az által, hogy a máj epe edényeit a szájukban levő szívó szervükkel izgatják, a máját gyuladásba hozzák, az álandó gyuladási folyamat alatt a máj megnagyobbodik, szövete megváltozik epe elválasztó képessége csökken, az emésztésre oly annyira szükséges epével a vékony beleket nem látja el kellő menyiségben, minél fogva az állatok roszul táplálkoznak vérszegények lesznek, mindinkábd gyengülnek. elerőtlenednek és elhullanak A kérődző állatok májában tanyázó mételyek tavasszal érettek lesznek, a belekbe vándorolnak, ott elpusztulnak, a testükben levő, —szabad szemel nem iétható —nagy mennyiségű peték a bélsárral a szabadba a legelőkre jutnak. Melegség és nedvesség mellett 1*-1 és fél hónap alatt minden petében ébrény fejlődik ki, az ébrények a peteburkokból kiszabadulnak és kis puha állatkákká változva nyáron át a nedves fűszálakon tapadnak meg. A szarvasmarhák és juhok az ilyen füvet legelik, amidőn a métely álcák a gyomorba kerülnek, onnan az epe utakon át a májba jutnak, mételyeké alakulnak át és megkezdik romboló munkáikat. Úgy a métely peték, mint az azokból kibúvó ébrények, illetve álcák száraz helyen nem képesek megélni elpusztulnak, tehát a száraz apró füves legelők rendszerint métely- I mentesek. A métely álcák a legelők laposabb részein levő nagyobb szálú füveken helyezkednek el és várják meg, hogy a kérődző állatok gyomrába juthassanak. A métely elleni védekezés abból áll, hogy óvjuk meg az állatokat a métely álcás füvek evésétől, mutasuk meg tehát a legelők azon alantas nedves helyeit, hol 8—10 cm. magas lápos levelű füvek vannak és figyelmeztesük őket, hogy a gondozásukra bízott állatokkal ketüljék el a legelő ilyen részét, ha pedig az állatokkal keresztül kell menni a metelyes legelő területen, úgy megállás nélkül hajtsák át őket, hogy netudjanak azon legelni. A pásztoroknak ily értelmében való figyelmeztetésén, utasításán kivül, célszerű a legelők laposabb nedves helyein nőtt füvet lekaszáltatni és megszárittatni, a midőn a fűszálakon már levő métely álcák megsemmisülnek elpuszfulnak.
