Mátészalkai Ujság, 1914 (1. évfolyam, 1-30. szám)
1914-07-17 / 29. szám
2. MÁTÉSZALKAI ÚJSÁG lágnak a közéletben szereplő szóvivői és apostolai sőt az egész magyar közélet legnagyobb hibája, hogy nem a paraktikus követelményeket iparkodnak érvényre juttatni, hanem nagy, általános jelszavak után szaladgálnak. És ezzel érdemetleneknek bizonyulnak arra a mandátumra, amel- 1 lyel a magyar kereskedők nagy tábora, a munkájában görnyedő, az anyagi gondoktól meggyötört kereskedők tiz- és Százezrei őket felruházták. A kereskedelmi érdekképviseleteknek e mulasztása mellet nem marad egyéb hátra, minthogy a kereskedők maguk az egyesületeken és szerve- zeteken kívül, ezektől fügetlenül in- ditsanak országszerte mozgalmat a kereskedelmi hitel halaszthatatlan sürgős megoldása érdekében. Nem kell ehez a szerveszkedéshez nagy apparátus. Álljanak össze egy-egy város kereskedői, gyűljenek egybe szabad vasárnapjukon és beszéljék meg ezt a fontos ügyet, nem törődvén azzal, hogy a korifeusok és hivatásszerű vezérek mit szólnak ehhez a szervezkedéshez. Végre is a magyar kereskedőben van annyi intelligencia, hogy egy kis önállóságra emelkedjék és ne várja, hogy mint egy nyáj módjára mások vezessék a boldogulás és megélhetés legelőjére. Kereskedelmi képviseleteinkhez pedig azt a komoly intelmet intézzük, hogy ébredjenek végre a köteleségük tudtára és minden egyéb kérdés félretételével lássanak hozzá az országos akció megindításához, amelynek programja a kereskedelmi hitel megoldása. A kereskedelmi hitel kérdésének gazdasági jelszóvá kell válnia, mert nálunk, sajnos csak a jelszavak számíthatnak sikerre. Ezért nem fogunk elhallgatni a kereskedelmi hitel hangos és szüntelen sürgetésével és állandóan tovább fogjuk hirdetni ezt a - jogos kívánságot, Titokzatos tolvaj. Pár nap óta egy titokzatos tolvaj tartja izgalomban a község belső részén lakó gazdákat. A tolvaj egy körülbelül 18-20 éves kalapos nő, akit több Ízben meg is zavartak munkájában, de elfogni nem tudták. A betörésre a délutáni órákat választja, mikor mindenki a mezőn dolgozik s nem marad odahaza senki. Titokzatosságot fokozza az is hogy többek állítása szerint a tolvaj nem nő hanem férfi. F. hó 10-én Lengyel Zsigmondné házába tört be az ablakon keresztül. Az üveget bevonta előbb gittel s úgy tört be. Azt a módszert használta különben mindenütt. Lengyelnétől mindössze 1 kor. 44 fillért lopott, de a szobában lévő ételt, szalonnát, a földre hányta. Lengyelné iratait, leveleit összetépte. Még ugyan ezen a napon Veres Istvánnéhoz tört bé hasonló módon. Itt is szét hányt mindent, a tűzhelyen álló ételt kiborította s a szekrényből kilopott 126 koronát, mely összeget Veresné Amerikában lévő urától kapott. F. hó 11-én id. Jakab Jánosnál és Jakab Istvánnál tett látogatást. Egyik helyen sem talált pénzt, bár miíTUent szétszórt a földön. Jakab István a földreszórt fehérneműben találta meg 300 koronáját, melyről már azt gondolta, hogy ellopta a titokzatos betörő. F. hó 12-én este id Papp Józsefné meglepte a lakásában kutató betörőt. Az a legnagyobb nyugalommal fordult felé, hogy egy pohár vízre tért be. Pappné rémületében szó nélkül adott neki vizet s csak akkor kezdett kiáltozni amikor a tolvaj a közellevő Sikerült is elmenekülnie, de élete föl volt dúlva, s napokon át halálos félelmek és aggodalmak között szorongott egy zugba vonultán. Csak egy hét múlva merte a lerombolt hálót újra fölépíteni. A tudós összeszidta a takarítónőt: — Itt ne csináljon többé rendetlenséget — mondotta szigorúan — minden Írásomat széthányja. A takarítónő duzzogva vonult ki a szobából s az ifjú nősténypók nyugalmát nem zavarta többet senki. S ő ösztönszerüen imádni kezdte a tudóst, mint valami jóságos és kegyes Istent, akihez naponta imádságokat küldött, a takarítónőt pedig gyűlölte, mint valami vad és vészes démont, amely villámot és nádpálcát suhogtat a kezében. A hatszögletű szobában a pókkisasszony nem lakott egyedül. Volt ott igen közeli rokonsága is öt parányi pókurfi személyében, mindegyik másik ablakszakadékban meghúzódva. Rideg elkülönítettségben élve — a vadászatnak és a rablásnak — messzire elkerülték egymást,eme kettős állkapcsu és nyolc- lábú rablólovagok. Gyűlölték és irigyelték egymást, mint kapzsi és fukar boltosok, akiknek közvetlen szomszédságban van az üzlet- helyiségök felállítva. De eljött a virágillatos május, mámoros fuvalmak lobogtak el a tenger felett, — s az öt pók urfi parányi leikébe megmagyarázhatatlan érzések költöztek. Vonzalommal és kérdéssel kezdtek viseltetni a pókkisaszony iránt, — kinek hálóját eddig remegve elkerülték, mert gyűlölték és féltek tőle, — lévén náluknál sokkal hatalmasabb, erőteljesebb és kegyetlenebb példány. Körülbelüli ugyanaz a különbség, mint Barnum óriáshölgye és törpéi között, az egyiknek testsúlya másfél mázsa, a másiké tizenöt kiló. A nősténypókok felfalják a kicsinyeket a szerelem után, vagy már előtte is, ha alkalmatlan és visszatetsző gavallér. Ezt tudják jpl a parányi rablólovagok is, akik estente, remegő lázban sétáltak a hatalmas és hófehér háló előtt, mint a gyermekek valamely szép, de kegyetlen és léniával fölfegyverzett taninitónő íróasztala körül. — Jó volna bekukkantani a pókkisasz- szony hálókamrájába, hogyan tölti az éjszakát — szegényke, — tűnődtek a gavallérok, — de egyiknek sem volt bátorsága. Az egyik végre meegpróbálta. Kábító, fülledt délután volt. A pókkisasszony némi érdeklődést szinelve tekintett ki hálófüggönyén keresztül, csalogatva a nyugtalan sétálgató gavallért. 1914. julius 17. tengeri földre futott. Az elősiető emberek nem merték üldözőbe venni. A csendőrség nyomozza a vakmerő betörőt. • \ Hivatalos rész. Szatmárvármegye központi választmánya f. hó 7-én tartott ülésében az országgyűlési képviselő választók névjegyzékének összeállítására a Mátészalkai járás összeíró küldöttségét a következőképen választotta meg: /. Gebei szavazókörre : Elnök: Takács Lajos ref. lelkész. Nyirme- gyes. Helyettes elnök: Hudáky Gyula g. k. lelkész Hodász. Póttag: Teleky László föd- birtokos, Kántorjánosi. Működési hely: Nyirmegyes Hodász, Kántorjánosi, Nyirvasvári. 2. Kocsordi szavazó körre. Elnök: Lövey Miklós ref. lelkész Tunyog. Helyettes elnök Szabó János ref. lelkész Kocsord. Póttag: Nagy Zsigmond pénztárnok Mátészalka. Működési hely: Györtelek, Nagyecsed. 3. Mátészalkai szavazókörre: Elnök : | Kincses István ref. lelkész Mátészalka. H elnök: Almer Béla gyógyszerész -Máté-r szalka. Póttag: Farkas Lajos j földbirtokos- Ópályi. Működési helye: Hodász,' Mátészalka^ Nagydobos, Ópályi. 4. Nyircsaholyi szavazókörre: ' Elnök: Tivadar Elek gk. lelkész esperes Fábiánháza. H. elnök: Asztalos Kálmán ref. lelkész Fábiánháza. Póttag: Szemán Jószef birtokos Nyircsaholy. Működési helye: Fábiánháza,' Vállaj. 5. Vitkai szavazókörre. Elnök : Kathona Géza polg. isk. igazgató Mátészalka. H. elnök': Veres Gusztáv birtokos Ilk. Póttag: id. Kosa Menyhért birtokos Olcsvaapáti. Működési helye : Vitka, Olcsva. Számosszeg. Az összeíró küldöttség f. évi augusztus 10-ig végzi munkálatait. A névjegyzékbe bevétetnek mindazok kik az 1913 évi XIV t.c-ben előirt kellékeknek megfelelnek, vagy bizonyítani tudják, hogy ezeket a kellékeket 1915 márcrus 31-ig elérik, illetve megszerzik. — Jer föl hozzám, — intett a szemével A parányi urfi lázas örömmel vetette föl magát az ezüstzzinü kötélhágcsókon. Mélyen besüppedve, a hálóvár csapóaj- tószerüen elhelyezett fonalai közé, féltérdre omlott a pókok hatalmas úrnője előtt. — Imádlak te szép, te gyönyörű és dicsőséges lény, — suttogta lázas és elhaló ajakkal. Anachroida gőgösen felkacagot. — Te kis csúfság hogy mertél ide föltolakodni. Várj most meglakolsz, várj csak! A him rémült, könyörgő pillantást vetett a harcias nőstényre, De hasztalanul. A tágrameredt szemekből csak falánkság, düh és kegyetlenség sugárzott feléje. — Ütött az utolsó órád. — sziszegte a légi hálóvár rettenetes úrnője. Egyetlen ugrással a betolakodó gavallér hátára vetette magát. Ez menekülni próbált de a lába beszorult a kötélcsomók közé. Anochroida izmos, erőteljes combja leszorította a nyakát, hogy majdnem elakadt a lé- lekzete, s a póklábak kemény fésűi éles sarkantyúk gyanánt hatoltak ifjú és szerelemszomjas testébe. Majdnem sziszegett kegyetlen fájdalmában. — Nem fogsz tisztességes nők ottho-