Mátészalka, 1915 (7. évfolyam, 1-37. szám)

1915-05-09 / 18. szám

•; . .V 2 oldal. ViMYh'.tiitrfMÉiii M Ä T É S l A L K Á A nemzeti kölcsön. és a hadikölcsönre mégis oly nagyarányú jegyzé­A nemzethet szól ismét az állam. Kérő szó­val fordul polgáraihoz, a nemzet minden egyes fiá­hoz, de ez a kérés valóságos parancs, Ennek a kérésnek nem szabad nyomtalanul elhangzania. A kérésnek eiedménnye! kell járnia, mert ha nem volna eredményes, akkor ez elképzelhetetlen csa­lódást okozna mindnyájunknak. De ha közelebbről figyelmesebben nézzük a dolgokat nem is képzel­hetjük el, miképen volna lehetséges, hogy ez az akció, er a kérés ne járjon eredménnyel. Mit kér túl s Időn képen tőlünk az állam? A második hadikölcsönre vonatkozóing közrebocsá­tott felhívás mindössze csak pénzt kér tőlünk. Ne mosolyogjanak, ne tekintsék újságírói bluffnek azt, midőn azt Írjuk, hogy »csak« pénzt. Ahogy azelőtt a pénz volt minden érték leg­teteje úgy lépőit ma helyébe egy egészen más Valami : a ver. A legdrágább kincs ma a vér és a legszentebb, legértékesebb drága gyöngy egy vércsepp. Millió és millió honfitársunk, fiaink, férjeink harcolnak fenn eszakbn és dobják oda áldázatkent a haza oltárára vérüket. Minden csepp vér drága­ság és mégis patakokban folyik. Mi ehhez áz ál­dozathoz képest az, amit az itthonmaradottaktól az állam kér. A második nemzeti kölcsön újabb erőpróbája lesz az ilthönmaradottak jóságának, becsületes ér­zésének és áldozatkészségének. És ennek aZ érő- próbának fényes erédménynyel kell járnia; ftk ÖSzi rtagy nemzeti kölcsönről ellenségeink hagy meglepetéssel é4 csodálkozással, a semlege­sük megelégedéssel; a szövetségesek pedig jóleső fiyugalommal és nagyrabecsüléssel vettek tudomást. Olyan bizonyságot adott a magyar nemzet áldo­zatkészségéről és erejéről, a milyent még a bea­vatottak és hozzáértők nem vártak és reiiiéltak. Az őszi kölcsön azbnban nemcsak áldozat­készségünknek, hanem gazdasági erőnknek és szervezettségünknek is bizonyságát adta. ösziute órainkban megválthatjuk magúnknak, hogy nem számítottunk arra, hogy országunk ily szilárd, ily komoly, ily szervezett állam. Mi, akik 1fv8k óta kritizáltuk, szidtuk, lenéztük közállapota­inkat, gazdasági életünket, ma háborúnk tizedik hónapjátíah riiégtluk is Csodálattal adózhatunk a nemzetnek. Most pedig, mikor életerőnknek tantijeiét ad­tuk, újabb erőfeszítésre; Iijabb áldozatkészségre jut alkalom. A második nemzeti kölcsönnek ugyanolyan sikerrel kell járnia, mint az elsőnek, sőt nagyob­bal. Mikor az első hadikölcsön felhívása megjelent és 9 felhivás meglepelósszerü eredménnyel járt, akkor még legelején voltunk a háborúnak. Még Valójában nem is éreztük, nem is tudtuk, mi a há­ború. A Kárpátoktól messze volt még az ellenség, katonáink messze az ország határán tül harcoltak ..■ , ■ „ ■ ■ ■ .. se k történtek, amilyenre az összes hadviselő álla­mok közül csak Németorsztig népe nyújtott példát. Most, mikor a második hadikölcsönre kell i jegyeznünk, most, mikor másodszor fordul hoz­zánk az állam, már néhány háborús hónap, né­hány nehéz pillanat és óra van mögöttünk. Csa­pataink megerősítve a német csapatokkal a Kár­pátokban harcolnak bennünket és országunkat védve, most már bennünket közelebbről érdekel és ml is közvetlenül érlzzüz, hogy mi a háború. Ma már tehát sukkal inkább jogosnak tart­hatjuk az allaui kérését. Pénz kell a háborúhoz es ezt a pénzt nekünk elő kell teremtenünk. Az eiső hadikölcsönnél indokolás, magyará­zat, meggyőzés kelleti, a másodikhoz nem kell Semmi megökolás; ueul kell semmilyen érv. Ehhez a nagy, véres harcokhoz, amit most folytatunk, pénz kell. Ma már tudjuk; ma már egy szóra spontán, önkéntes akaratból kell mindenki­nek hozzájárulnia tehetsége szerint. Éneikül a kölcsönnékül, vagy ha e kölcsön eredmenyielen maradna; végünk van. A nagy győ­zelem nem lesz a miénk, vagy ha mégis kivívjuk, nehezen, nagyon nehezen fog sikerülni. Nekünk, akik itihon maradtunk, legelemibb kötelességünk, hogy ha vérünkre és életünkre a hazának uincs szüksége, legalább pénzünkkel szol­gaijuk es támogasunk. A második hadikölcsönnek sikerülnie kell. Épp olyan feltétele ez a végleges sikernek; mint a legkitűnőbb stratégiai terviien; Jegyezzünk tehát a hadikölcsönre és akkor legalább meglesz a megnyugvásunk, hogy mi is szolgáltuk a hazát, ~€gy fénykép. Nem régen titokban egy fényképet kaptam. Másat ábrázol az, — nem azt, a ki adta. „Itt van ez a fénykép, tegye er, — így [szólott — „ Ezt magának adom. Legyen vele boldog !* Reszkető ajakkal vettem át a képet. — Hisz’ a kiről szó van> bármikor belép­őket. — Tüdőm-, haragudna, hogy miért szeretem, Pedig ő is tudja, mi az a szerelem. — Azóta a fénykép itt a szivem felett-. — Istenem, de jó igy együtt lenni Veledl Naponként elnézem rózsás arcocskádat, Sötét bogár-szemed, fehér ruhácskádat, Hullámos hajadnak dús, drága fonatát, Két hófehér karod hajlékony vonalát, — Igen. Nagyon gazdag volt. Kicsit már Óregecske, de nem baj, hogy szeretett szegény feje Vngeni I AZ élét ezután igen Szép lett. Egy fényr korszaka életeáVnék. Két éven keresztül barangol­tunk a világban. Ha látott volna akkor engem. ’’Oly szép élet még a pétervári udvarnál sem volt! "Oh Baden-Badenf Négyesfogaton hajtottam a bou- levardokon végig. Az asszonyok bolondultak utá­nam. A walesi herceggel egy szabónál dolgoztat­tam . . . S ma ? Nezze kérem a frakkomat . . . Min­den egyes réssé tükör helyett használható; — Hát hogy jutott ennyire? — Of a barátnőm rokonainak intrikái áltál* fök a pénzt magúknak akarták megkapuritani; Az örültek házába csúkatták szegényt, pedig nem is Volt olyan rtagy bolond. — Na és maga ? — Az is még hosszú história. Mindig rosi- -»zabbra és rosszabbra fordult a sorsom. Nézze kérem a »ok pecsétlenyomatot az útlevelemen, Vnennyi kirándulást tettein »tolóim utón«. Oroszor­szágba visszamenni nem akartam. Végiglapozgattam útlevelét s nagy meglepe­téssel konstatáltam, hogy a pincér szavai Szóról- sióra igazak. Örosz nemes ember volt, neve B ... f. 'Az útlevél udvari tiszti voltát is igazolta. — Azt hiszem, mégis csak jobban érzi ma- ífát — széttart) néki .— ha tisztességei utón ke­resheti kenyerét; — Mily rosszul látja az én gyászos helyze­temet. Rosszul megy a sorsom. Kétszer hetenként vagyok e kávéházban éjjeli kisegítő pincér. Min­den egyes alkalommal egy forint ötven centet ke­resek. Télen még megjárja, mert akkor szabad napjaimban, ha van* még havat is lapátolhatok. — Havat lapátolni? — Igen, nyáron sokkal rosszabb. Alig tudom a mindennapi harapnivalót megszerezni. — Uram, ha megengedné, egy kéréssel for­dulnék önhöz. — Halljuk ? Nem tudna valami kevéssé elhasznált rU- háVal Megajándékozni ? Istenem, ha ezt megkap­nám, talán még jobbra is fordulhatna a sorsom. Csak a ruha az okozója az egész szerencsétlensé­gemnek. Csinos ffu vagyok, de ebben a frakkban olyan vagyok, mint egy koldus. Rendes ruhában mindjárt másképp alakul a helyzeti Meglátja kérem, még négyes fogaton fogok végighajtani a Vondel- paruban. — És talán egy téükabátot és egy tisz­tességes kalapot is, — tette hozzá gyorsan. — ön igen jó embernek látszik, én hálás leszek. Ha jobbra fordul a sorsom, szabad hitelt nyújtok önnek. Nevetnem kellett. Újból magam előtt láttam, mily szívós állat az ember, ínennyi Mindenen mehet keresztül anélkül, hogy reményét Vesztené. F. L. „....... május 9: _ ív elt szemöldököd, szép, fokos homlokod S azt az édes ajkad; — Azon terem csókod. S amint igy élriéiíék, tfíégjÖri á szép álom: — [Hogy jobbán lássalak, szűrném is [lehunyom,) — Megjelensz élőtlém édes boldogságom S mosolygóé ajk&dát csókommal lezárom. Dr. Füley Lajos. — Á íennlsz társaság e hő 5-én, szerdád deltitáij 4 órakor tartotta az »Apolló* mozgókép­színház helyiségében ez évi alakuló ülését. Baldssy Miklósáé elnökön kívül a társaság következő tagjai jelentek meg; Berger Tercsikej Dr. Dienes Dezsőné, Feldman Árminná, Gál Ilonka; Kálmán Érnőné, Roh'ay Bertuska, Weisz Piroska; — Boér Eridre; Földes Jenő, Dr. Füley Lajos Goldblall Vilmos és Weisz Ferencz; Elnök üdvözlő szavai éS megnyitó feéSzédé Után: a közgyűlés tudomásul vitte á társaság inult évi működéséről készült elnöki jelentést s * lemondott tisztikarnak jkönyvi köszönetét mondod kifejtett eredményes működéséért. Ezután az ez évi tisztikar megválasztása követ­kezett. A közgyűlés egyhatígu választásának ered­ménye : elnök: B'alássy Miklósné; titkár és jegy­ző : Dr. Füley Lajos, gazda: Boér Endre, pénztárnok i Földes Jenő; A pénztár múlt évi számadásainak felülvizs-s gálásával a közgyűlés: Btíér Endrét és Dr. Fülej Lajost bizta meg, akik közgyűlés után nyomban megejtették a pénztárvizsgálatot s úgy a száma­dásokat, mint a pénztárkészletet téndben találták. Elnök jelotítij hogy Ptlskds Gyulát és egy kisegítőt a pálya fenntartására szerződtette. A köz­gyűlés úgy ezt, mint a felügyelőknek, labdaszedők­nek járó díjazások megállapítását helybenhagyólag tudomásul vette. Megemlíteni kivánjük, hogy a pálya rendbe­hozására szükséges porond behordására Berger Tercsiké három, Csizmadia József ur hat ingye­nes fuvart voltak szives felajánlani; — Kdl/rld/i Ernöné úrasszony pedig két labdatartó kosarat ajándékozott a társaságnak. — A midőn ezt a közgyűlés örömmel tudomásul veszi, egyben A nemes sport-barátoknak jköny vi köszönetét fejezi ki. A közgyűlés Dr. Füley Lajos ^indítványára egyhangúlag elhatározta, hogy Dr. Torok Árpád; hősi halált halt tagtárs, valamint ga többi, eset­leg elhaló hős tagok emlékét hazafias kegyeleté jeléül jegyzőkönyveiben megörökíti. Több tárgy nem lévén, elnök a gyűlést berekesztette. A társaság agilis gazdájának buzgó fárado­zása s az említett szives adományok következté­ben a szükséges munkálatok annyira előre halad­tak, hogy a játék már e hó 9-én, yasárnap d. a-, megkezdődik, mikorra a tagökat ezennel Meghívja az elnökség* f. /. — Tríestí általános biztosító társulat (Assicurazioni Öenerali) Budapest, V., Dorottya» utca 10. és 12. A Közgaság rovatban közöljük a Tiresti általános biztosító társulat "(Assicorazioni Generáli), e legnagyobb, leggazdagabb és legré­gibb biztosító intézetünk mérlegének főbb adatait. Teljes mérleggel a társulat mindenkinek, aki e cél­ból hozzá fordul a legnagyobb készséggel szolgál-. Az intézet elfogad; élet;, tűz-, szállítmány-; üveg- és betörés elleni biztosításokat. Közvetít továbbá: jégbiztosításokat a Magyar jég- és visszöntbfsto- sitó r. t„ baleset- és szavatossági biztosításukat az Első o. általános balését ellen biztositó társa» ság, valamint kezesség! és Óvadékbiztositásokat, eltulajdonítás, lopás-, hütlenkezelés és sikkasztás^ elleni biztosításokat és versenylovak* telivérek és egyébb értékesebb tenyészállatok biztosítását a »Minerva« általános biztosító részvénytársaság-; valamint áru- és ütipodgyáSzbiztösitásókat az Euró­pai áru és podgyászbiitoSitő részvénytársaság számára. A mátészalkai járás ügynöksége: ipar és Keres­kedelmi Bank r. I., Földviry Tarifás, Frenkel AlbeA-, 4r\l KEK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom