Mátészalka, 1915 (7. évfolyam, 1-37. szám)
1915-03-28 / 12. szám
MÁTÉSZALKA március 28. március 1-ig 27 koronás áron vásárolja a közönséges tengerit szabad kínálat mellett, azontul pedig a jóval alkacsonyabb maximális árakon rekviráltatja. Ez az eljárás az, amelyet a magunk részéről támogattunk, mert a csökkenő áru és egyúttal az ármegállapítás komolysága mellett emelkedő kínálatra kell számítanunk. A kukorica példája lesz hivatva ezt a józan okoskodást igazolni. Mig nálunk a gabonamennyiségek lefoglalása az Országos Gazdasági Bizottságnak elismérésére méltó vezetésevei folyik, addig a német birodalomban ez a törekvés a gabonamonopólium behozatalára és ezzel kapcsolatban a hadi gabonatársulat (Kriegsgetreidegesellschaft) megalakítására vezetett. A maximális árak tehát sem itt, sem ott elegendőnek nem bizonyultak és a maximális áraknak az a jelentősége van, hogy azok alapján megy végbe a gabonamennyiségnek kisajátítása a birtokosok kezéből. Eltekintve a formától, az állam mindkét esetben a gabonamennyiségek birtokába helyezi magát, a német birodalomban kizárólag, nálunk ellenben az állam egyelőre párhuzamos tevékenységet folytat a maximális árak alapján lebonyolódó szabad forgalommal. Kétségtelen, hogy nálunk a kétféle eljárás sok irányban keresztezi egymást és zavarokat támaszthat, de meg van viszont az az előnye, hogy a szabad forgalmat bizonyos mértékben érintetlenül hagyja. 2 oldal. Aranykőnyv a munka hőseinek. Biztosítani kell az idei termést. Nem szabad megengedni ebben az áldott szép hazában, hogy,'egy talpalatnyi termőföld is megművetlenül maradjon,. Ez most határtalanul fontosabb, de határtalanul nehezebb feladat is, mint máskor, mert a háború a mezőgazdaságtól a munkaerő javarészét vonta el. És mert életbevágóan fontos, egyúttal pedig rendkívül nehezen megoldható ez a föladat, azért kell sikeres elvégzésére vállveleit buzgalommal egyesülni a kormánynak a társadalommal. A kormány megteszi a magáéi. A földmi- velésügyi miniszternek ebben a tárgyban az alispánokhoz és a törvényhatósági jogú városok polAlexander von Kluck a másik dicső. Katonai kiképzését úgyszólván Pranciaorsságban kapta. A német-francia háború után 1873. augusztus 11-ig volt tagja a megszálló seregnek minta 73-as hannoveri lövészezred tisztje. Kluck 1846. május 20-án született, tehát most 68 éve?-. 1865-ben lépett a hadseregbe és az 1966 iki hadjáratot mint majnai sereg tagja küzdötte végig. 1870 —7l-ben résztvett Metz körül- zárásában, a gravelottei, saarbrückeni és egyéb ütközetekben. Colombeyben karját golyó érte s ugyanekkor egy mellébe igyekvő golyótól zsebórája mentette meg. Csaknem tizenkét esztendőn át volt a det- moldi 55-ös ezred tisztje s mint ilyen kedélyes természetéért a katonai és polgári körök kedveltje. Detmold öregei közül még sokan emlékeznek a a tisztikaszinónak arra a műkedvelő előadásra, melyen Uhland egy hires költeményének, a »Sängers Fluch«-nak paródiáját játszották el fiatal tisztek. Kluck adta az öreg királyt »félelmetesen és nagyszerűen*, mint ahogy egykorú újságírók följegyezték. Schwarzkoppen játszotta ugyanekkor a kiráyné szerepét. Delmoldban nősült is meg Kluck. Donop bárónak és angol származású feleségének leányát vette feleségül. 1876-ig szolgált K'uck az ötven- ötösök között. Már korán kitűnt jelentékeny szervező tehetségével. Egész életében sokat tett szóval és teltei katonai gyakorlóterek létesítése érdekében, Mindig is igen erélyes férfi volt, de ugyanI -mm II | IIWUSIMMI «I T—e**®"' gármestereihez intézett rendelete gazdag prog- rammja a munka országos szervezésének és i rá - ; nyitásának. De az eredmény elsősorban mégis a | gazdálkodó közönség lelkes tevékenységétől foko- j zott szorgalmától függ. Cihiilány miniszter elrendelte megyei és községi, illetőleg körjegyzőségi gazdasági bizottságok alakítását az értelmiség bevonásával. Ezek a bizottságok lesznek hivatva gondoskodni a termés biztosításáról és arról, hogy minden gazdaságilag használható terület be legyen vetve emberi vagy állati táplálékul alkalmas terményekkel, lgás állatok megvásárlását a gazdasági felügyelők díjtalanul közvetítik a gazdáknak. Az alispán előterjesztésére a miniszter hajlandó megengedni a személyes szolgáltatás elrendelését és a közerő kirendelését. Az azért.járó térítés megfizetésére, valamint a velőmag beszerzésére legcélszerűbben a községek, vagy a törvényhatóságok gondoskodhatnak előlegről, illetőleg kölcsönről A miniszter megbízásából a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete nagy készletet szerezbe árpa, zab és tengeri vetőmágból. Gazdasági gépek megrendelésében is szívesen támogatja a köjuiuséget a miniszter, azonkívül gondoskodik arról, hogy nagyobb uradalmak az aratás munkájára hadifoglyokat vehessenek igénybe. Nyilvántartja és közzéteszi a miniszter a más vidékre is elszerzödtethetö munkás adatait, megkönnyíti a gazdasági munkaszerződések megkötését s általában a földművelésügyi igazgatás egész szervezetével támogatja a gazdálkodó társadalmat. Magát a nagy munkát azonban mégis csak a gazdálkodó közönségnek kell elvégeznie. Minden munkabíró ember — akár férfi, akár asszony vagy leány — dolgozzon minden igyekezetével. Kiváltképpen dolgozzanak azok, akik hadisegélyben részesülnek és akik a mezőgazdaságban való nélkülözhetetlenségük címén kaptak fölmentést a hadkötelezettség teljesítése alól. Ha «z ilyenek munkakészsége kifogás alá esik, méltók a kedvezmény elvesztésére és bizony el is fogják veszíteni. Két nagy elv hassa át az egész társadalmat : önsegélynek és az egymás segítésének az elve. Mindenki legjobb tehetsége szerint végezze el a saját munkáját, azután pedig siessen gazdálkodó polgártársainak a segítségére, esetleg pénzének kölcsönbeadásával. Ez nemcsak emberséges, hanem hazafias cselekedet is lesz. A balkáni népek az ő háborújuk idején el tudták végezni minden mezőgazdasági munkájukat Vájjon a hazaszeretetéről és munkabírásáról egyaránt hires magyar elmaradhat-e a balkáni népek mögött? Ghillányi miniszter intézkedése folytán azok neve, akik a termésbiztosilás nagymunkájában érékkor rendkívül nyugodt, s ebben természete nagyon emlékeztet Hindenburgéra. Alárendeltjeivel szigorúan bánt, de nem keményen. Kitűnő katona- nevelőnek bizonyult a jülicbi és egyéb altiszt) iskolákban. 1896-ban a berlini első landwehr-kerület parancsnokává nevezték ki, s ettől fogva kezdődik pályájának fényesebbik része. Nagy becsületre tett ott szert. Ebben az állásában kedvelte meg Berlint is annyira, hogy nyugdíjas korára azt szemelte ki lakóhelyének. Haiensenban van szép villája gyönyörű parkban A császár fjgytlmét Ber- nát meiningeni herceg irányította feléje. A háború kitörésekor katonai körökben biztosra vették, hogy Kluckot a keletporoszországi sereg élére állítják, mert élete javát ott töltötte, és például annak az emlékezetes császáfgyakor- latnak haditervét, amelyen Emmi eh annyira kitüntette magát, ő készítette el. Páratlan hidegvérü- ségére mi sem jellemzőbb, mint az a mód, ahogyan 1913. őszén mint hadseregfelügyelő a csá- szármanöverre készüli. Ó vezette az egyik sereget, a másikat Mackensen tábornok. Kluck feladata a védekezés volt,.minden hozzáértő szerint rendkívül nehéz feladat. És a hadgyakorlatot megelőző napot Kluck nem a térképek tanulmányozásával töltötte, hanem — őzvadászatra rándult ki. Nehéz feladatát másnap mégis fényesen megoldotta. demeket szereznek, belekerül a 'murika hőseinek aranykönyvébe, amely kiegészítő párja lesz a harctéren küzdők areinykönyvének. Van-e épkézláb magyar, aki nevének egyik vagy.másik aranykönyvben való megörökítésével ne óhajtana bizonyságot tenni az utókor előtt arról, hogy a világháború forgatóban nem volt méltatlan fia hősi nemzetének? 44 I H E K. V® Virág Józsi története. Vájjon aki időt és kedvet talál e sorok olvasására, éppen oly szomorú, el- fogódott hangulatba jut, mint én, amikor e szürke kis történetet egyedüllétben elmerülve nesztelen éjjel megírom. Virág Józsi derék, munkás cigány legény, nem volt zenész, sem sármunkás, mezei munkát végzett paraszti sorban. Mindenki szerette: jókedvű volt és szorgalmas. Mikor eljött a katonasor ideje, Józsi nem bírta a fegyelmet, megszökött. Hiába keresték, nem akadtak rá. Józsi folytatta régi életmódját itt Mátészalkán. Tudták a múltját, de nem jelentették fel Meg is házasodott. Boica, az erős termetű cigányasszony lett a felesége. Csak úgy törvény nélkül. Dolgoztak együtt. Házikót is építettek a község földjén. A gyerek meg jött mint a bő áldás. Öt. Hat. De csak megéltek. Mikor az általános mozgósítás köztudomású dolog lett, Virág Józsi Önként jelentkezett. Nem sokat faggatták, elvitték a harcok mezejére. Borca egyedül maradt a hat púidéval A hadisegélyből éltek, tengődtek valahogy. Félév ment már el, mikor Sebesült katonák hírül hozták, majd meg hivatalosan is beigazolódott, hogy Borca hiába várja vissza Józsit, sohasem látja többet, mert Józsi a harctéren hősi halált halt, a becsület mezején esett el. Borca csak busult, busull és bánkódott utána, majd beteg lett. És nemsokára vége lett a bánatának, megkereste Józsit, utána ment Árván maradt a hat gyerek. És most már hadisegélyt sem kapnak, meri Borca meghalt, változás történt, ujbó, fel kell venni családot a névsorba é& újból előterjeszteni. Addig a hat árva éhezik. A legnagyobb, tizenegyéves felkeres: „Csakugyan nem kapunk most már segélyt?* Nem bizony, mert „változás* van. Meghalt az anyátok, jó árvák . . . J)r. Cóih Jjálint. — A mátészalkai járás községének 1915. évi községi póiadd százaléka: ópályi 72'5, Nagydobos 46 5, Parasznya 80, Vitka 53, llk 80, Olcsva 95*5, Apáti 125, Gyűrtelek 57, Kocsord 58, Tunyog 49, Fábiánháza 80, Nyirmegyes 74, Gebe 74, Vasvári 13 3, Kántorjánosi 64, Iklód 78, Hodász 69, Jármi 74, Papos 103, Szamosszeg 59, Szamoskeér 50. Mátészalka, Nagyecsed, Nyircsa- holy, Nyírcsászári még nem küldték be. — A tavaszi munkákra kirendelt kato- na-munkáscsoportok elszállásolása, élelmezése és díjazása. Tudvalevő, hogy a honvédelmi miniszter e hő 6-án kelt rendelkezésével lehetővé tette, hogy birtokosok kérelmére a póttes- leknél szolgáló legénységből a sürgős tavasz» munkák elvégzése céljából busz emberből álló múnkásesoportok, egy altis7t vezetése alatt 14 napi,
