Mátészalka, 1915 (7. évfolyam, 1-37. szám)

1915-01-08 / 1. szám (2. szám)

IMémfka, 1915. VII. évU (301.) szára. 8. TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN PÉNTEKEN A MÁTÉSZALKAI JÁRÁS JEGYZŐ! KARANAK HIVATALOS LAPJA. ELŐFIZETÉSI ARAK. Egész évre — — — — — — 8 X* Félévre — — — — — — 4 K Negyedévre — — -— — — — 2K­Tanítóknak községi közegeknek egy évre 5 K. ----— Egy szám ára 16 fillér. F® lcMs szerkesatő : Főszerkesztő : Dr. TÓTH BÁLINT Dr. BARTOS MIHÁLY. Fó'munkatárs.­MOLNÁR KÁROLY. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : WEISZ ANT AL nyomdája (Vasut-tttes) Távbeszélő-számunk: 13. HIRDETÉSI DIJAK ELŐRE FIZETEND )K. Á FELKELŐ FÉLHOLD. Irta: Dr. TÓTH BÁLINT. A nemzetek történetében éppen úgy nyilvánulnak meg tragikumok, végzetteljes fordulatok, mint az egyes emberek tör­ténetében, csak nagyobb arányban, nagyobb hatásokban A körülmények véletlen össze­játszása, az. adott helyzet kihatása, a régi hibák, bűnök szerencsétlen kisértése óriási, döntő eredményeket hozhatnak. Talán egyetlen nemzetet sem ért a len­gyelen kívül oly szomorú balsors, mint a török nemzetet. A törökök fajrokonaink, a jelen világháborúban szövetségeseink, nem lehet hát érdektelen előttünk az álmodozó, Mohamed paradicsomának pálmái, alalt szunnyadó nemzet sorsa. A török biroda­lom legnagyobb csapása a hagyományok meggyökeresedése az állam társadalmi és politikai éleiében. Maga a vallás: a korán megközelíthetetlen tanításai és rendelkezései súlyos béklyókat raknak a fejlődés felé tö­rekvő eszmékre. És az ennek alapján felál­lított évszázados társadalmi rend és viszo­nyok csak az ország alapjában való megren- ditése árán változtalhaták meg. A török hatalom fénvponija talán arra az időre esik, amikor Magyarország legna­gyobb része is török uralom alatt állott, vagyis a XVI.-század közepére. Azonban Szulejmán szultánnak 1566-ban Szigetvár ostroma alkalmával bekövetkezett halála már magiban rej'é a hanyatlás magvát. Ettől kezdve a részleges diadalok és vál­tozó szerencsével folytatott harcok dacára nem emelkedik többé a török hatalom. Ta­lán 171 1-ben mikor az orosz hadsereg körülzárva végpusziulásnak nézeít elé, — lett volna még alkalma Törökországnak legna­gyobb ellenségének legyőzésével helyzetén j ívitani ha a törők fővezér! Kata in cárnő meg nem vesztegeti. Mikor aztán 1770-ben Franciaország szövetségé ben a törökök Len­gyelország felszabadítása végett indítanak háborút az orosz hatalom ellen, akkor már a félhold elhatározó vereséget L/enved A török hadsereg ear áradott volt, a kikép­ző francia tisztek nem tudták a hiányokat pótolni. Az 1788 ban Katalin cárnö áltat megújított háború, melyben II. József azoroszt támogatta, végeredményben ismét veszte­séget hozott Törökországnak. A félhold bu­kása közelinek látszott már ekkor. A re- volutio kora természetesen az ozmán biro­dalom alapjait sem !?agyta megrendités nélkül. Minden állam hadserege fejlődött a modern eszmék alapján, csak a török katonai szervezet maradt a régiben. III. Szelim szultán 1806 körül belátta a re­formok szükségét. Francia tisztek képezték a török katonákat, átalakitolták a tüzérsé­get. Mindez azonban súlyos következmé­nyekkel járt. A janicsárok nem akarták tűrni az újításokat. A papság ellenezte a hitetlen kereszténység szokásainak utánzását, végre is a janicsárok nyílt lázadásban törtek ki, az alávetett balkáni államok mozgalödni készül­tek. A hatalmas török birodalom fenntartó oszlopai inogni kezdtek. Kétségtelen, hogy az ozmán birodalom bomladozását legnagyobbrészt Oroszország tevékenysége idézte elő. A pánszláv izga­tás Oroszországból eredt, s 1875-től kezd­ve nagy arányokat öltött. Az orosz ügy­nökök az egész Balkánon nagy erélylyel lázitoltak a szláv egység érdekében. Bosz­nia-Hercegovina és Szerbia ugyan legyő- zettek, azonban Törökország akkor már rettenetes állapotban volt. A sok visszaé­lés, a szultán pazarlása tönkretették a pénzügyi viszonyokat. A forradalmak egy­mást érlék, a 1örök reformpárt hatalmas akciót indított, a szultánt palotájában meg­gyilkolták, a keresztényeket üldöztek. Vég­re is a nagyhatalmak erélyesen követeitek a rend helyreállítását, Oroszország izga­tot». Hiába hirdették ki hirtelen 1876 ban az uj török alkolmányt, az orosz cár háborút üzent. Az 1877-ben megindult orosz-tőrök háború adta meg az utolsó döfést a 1örök hatalom nagyságának. E háború sorsát Románia döntötte el: Oroszországhoz csat­lakozott, s a félhold döntő vereséget szen­vedett. Elvesztette balkáni fenhatóságát majdnem teljesen. Az ifju-lörök mozgalom már korunk­ban játszik, jól ismerjük. A balkáni háború pedig napjaink eseménye, mindenki tudja mennyire visszavetette a félhold uralmát a vereségek sorozata. És most elértünk a jelen világháború hoz. Monarchiánk és Németország küzd dicsőségesen önző, anyagias és reakciós politika ellen legelső sorban a barbariz­mus sötét Oroszországa ellen. Törökor­szág leggyülöltebb ellensége Oroszország ellen, amely a balkáni szövetséget is meg­szervezte az ozmán uralom megtörésére. Le­het eméga törösfélholdnak ily alkalma, hogy ősi halálos ellenségével, nagyhatalmi te- kimélyének ádáz gyilkosával leszámolhas­son, utolsó erőfeszítésével élet-halál próbát tegyen, lehet-e még egyszer alkalma, hogy megmutassa: méltó nemzet a fenmaradásra, a dicsőséges uralkodásra, lehet-e még egy­szer ilyen alkalma, hogy hatalmi állását visszaszerezze ? Lebet-e még egyszer alkal- má, hogy utolsó háborújának szégyenletes veszteségeit felejtesse, területi nagyságát ei visszaállítsa, nemzeti léiét, biztosítsa, a régi dicsőség fényét újból felragyogtassa ? Hogy igy visszatérjen a török nemzetbe az önbizalom, az önérzet és a jövő nagyságá­ban vetett hit, boldogító reménység. És a török nemzet felismerte ez utolsó és egy­etlen alkalmat, egységesen és lelkesedve támad föl a gyűlölt ellenség ellen, szent háborút hirdet, hősi elszántságu serege ott harcolnak már a mi oldalunkon, mindenütt diadalmasan haladnak előre. Talán a vég­zet megelégelte már a pusztulást, a rom­lást, eléggé megbüntette már a múlt vétkeit, hibáit, talán a legendás hi.rü Enver pasa újjászervezett lelkes csapatai meghozzák újból a régi dicsőség koszorúját, talán is­mét fölkel a félhold . . . És az álmodozó, Mohamed párád Csornának pálmái a'atfszuny- nyadö nemzet ábrándjai beteljesülnek . . . Allah nagy és hatalmas . . .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom