Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1914-05-08 / 18. szám (19. szám)

Mlészaífert, !9í4.

M ATÉSZAL K v

mája* S

4: óldal.

— Fíícikaszíoíífck- a hajánál fogva. A Szatmári ki'r. törvényszék ítélkező tanácsa elé a napokban egy felháborító kegyetlenséggel végrehajtott sexuaüs bűntett került. A bűntény részletei a következők :

Fi lep Mihály 20 éves, református, nyirmegyesi születésű é> odavaló napszámos fiatalkora dacára már háromszor volt büntetve s körülbelül másfélével ült kü-'ömböző lopásokért a börtönben. A teljessel! degencrált külsejű fiatal ember ez év már. dúsában egy este 7< óra felé magával csalta G. Eszter fö.dmives leányt a falu végére, ahol erőszakot akart ellene elkövetni. Az eset úgy történt, hogy mire kiértek a házak közül, a vádlott lekapta a leány jobb kezét és zsineget hurkolt rája. A midőn a leány megijedt és azt kérdezte a legénytől, hogy miért bántja, Filep Mihály azt felelte, hogy : „megmutatom- néked, hogy kötöztek össze engem a zsandárok. Ezután hátracsavarta a leány másik kezét is és azt is ntigzsinegelve, mindkét kezét a.spárgával a leány rarkocsához fűzte. Ezek után megragadta a leányt és belevágta egy árokba. A boldogtalan leány természetesen- kétségbesellen sivalkodott, sivitását hallották is-otlhon a szülei, de azt hitték, hogy a cigányok- veszekednek és igy nem törődtek vele. Miután-a-, leány, nem hagyta magát az elvtemedett fiú végiglíuzta az árokban, bevitte egy kertbe és ott felakasztotta 1 fiizfabokorra. Innen azonban rövid idő- múlva levette s tovább is kínozta volna, ha az arra járó falusi emberek meg nem zavarják. Ekkor elmenekült sa leány a szörnyű kínzás után kezével a hajához kötve, egyedül vánszorgott haza.

A vádlott, aki vizsgálati fogságban volt, az egybehangzó tanúvallomásokra kijelenti, hogy ,.ez mind hazugság, az emkerek ki vannak tanítva“.

A tar^vallomásokból megáilapittatott, hogy a leány szülei megelőzőleg jót is tettek a vád ot- tál, mert betegsége idején ételnemüt küldtek neki. A legény a faluban azt hirésztelte ugyan, hogy megelőzőieg, viszonya v-olt a leánynyal, de a tett körülményét-folytán ez kizártnak volt vehető.

A\ rövid vád éssvédelem után a kir. tö'vény- szék két- évi fagyház-ra ité’te Filep Mihályt. Az ítélet ellen, az ügyész- súlyosbításáért, a vádlott enyhítésért felebezett.

— Poharat törni kihágás. Faluhelyen szinte szórakozásszámba megy a kői csillában a poharak tördelése. Ezt a úgynevezett „szórakozást“ árost büntetéssel fenyegeti a közigazgatási bíróság. Kimondja egyik döntvényében, hogy korcsmában és kávéházakban poharat törni még akkor sem Szabad, ha az mások testi épségét nem veszélyezteti. Ha va'akinek még ezután is kedve szottyan poharat törni, azt a rendörbiróság fogja pártfogásába venni.

— A nagykárolyi pénzügyigazgalóság ftyári hivatalos órái f. évi május hó 1-től változást szenvednek Ez időponttól ugyanis a hu vatalos órák reggeli 7. órától megszakítás nélkül déli 1 óráig tartanak hétköznapokon, míg vasárnap és ünnepnapokon reggel 9 órától déli l2‘őráig.

Természetes, vagy mesterséges mód- don tápláljuk gyermekeinket ? Csakis természetes módon, ha az anyának ez bártniképen lehetséges.— Csupán szükség esetén, főkép az el. Választás idejében- lép- jogába a mesterséges tápszer, ennek azonban föltétlenül kifogástalannak kell Ifennie, hogy lmtasa folytán a csecsemő erőteljesen fejlődjék és izmai erősödjenek. Az egyetlen általánosan ismert és-minden orvos által legmelegebben ajánlott gyermektápszer a Nestlé-félé gyermek- liszt, mely minden gyógyszertárban és drogériában kapható. - Próbadobozokal teljesen díjtalanul küld a Henri Nestlé cég, Wien, I., Bibertrasse.

—■ Vármegyénk állategészsége a múlt kéttel szemben nem változott. Rühkór, sertésor- MtíCj lépfene sertésvész még mindig fennáll, óvatosságot ajánlunk azonban gazdáinknak, mivel a száj- és- körömfájás Hajdú, Szabolcs, Bihar szomszédos vármegyékben már fellépett. A vásárokon hatóságok különös éberséggel járjanak el, nehogy a könnyelműségnek szomorú következményei legyenek.

— Aki hajat eszik. A szatmári közkór- irdzban ápolták Kis Ida tizenhét éves leányt, aki ivek óta betegeskedik és nem tud emészteni, Lükő

Béla és Kölcsey Ferencz orvosok megoperálGk Megnyitották a gyomrát és fgy hetvenöt dekagramm súlyú csomót máitok benne, amely hajból és ételmaradékokból volt összelapadva. A leány hajevő hiszlétika volt.

— Számotikérőszék. A‘ főispán a vármegyei rendes közgyűlést megelőzőleg május második felében számonkérőszéket tart, melyen a vármegyei tisztviselők félévi tevékenységét: vizsgálják meg.

— Országos áílaívásárok vármegyénkben. Május 11-én Sárközön; 12-én Szatno-kras- szón ; 14-én Jánkon; lóén Csengerm ; 19-én

Aranyosmegyesen, Felsőbányán ; 25-én Fehérgyarmaton; 28-án Erdődön: 2.9-éu Kővárhosszufalu- ban.

— Legelőrendezés. A föidmivelésügyi kormánynak az az igyekezete, hogy a- közlegelőkben szűkölködő községek nagyobb megterheltelés nélkül közlegelől vásárolhassanak, nemkülönben, hogy az elhanyagolt legelők jókarba helyeztessenek, — egyre nagyobb eredményt ér. el. A mozgalom megindítása óla a hatszázat- meghaladja azon községek száma,, ahol a közhit (okosság, legelő társaság, vagy maga a község a közlegeiönek jókarban helyezésére rendszeres tevékenységet végzett. Maga a föidmivelésügyi kormány három- százezer korona államsegélyt engedélyezett a közlegelők jőkarba helyezésére és ezen összeg felhasználásával a múlt évben kutak,, itatők, vízgyűjtők, istállók stb. épüllek.. A jelzett államsegély mellet a községek is jelentékeny összeget áldoztak a közlegelők rendezésére. Sajnos, a pénzügyi viszonyok olyanok voltak a múlt évben, hogy a közlegelővétel is kisebb keretben történt, mint az előző évben. — Mindazonáltal a múlt esztendőben is egymiliiónyolczázötvenezer korona összegen 4310 kát, hold közlegelővel gyarapodott az ország;

1914. Április havi Statisztika. Születtek: Lévai Ida, ref. Rácz Juliánná, ref. [Tárkányi Ilona, ref. Bleier Mózes, izr. Blum Jenő, izr. Vodicska Ilona,, ref. Cseposányi Margit, r. k. Fischer Magdolna, izr. Szaniszlai Miklós, ref. Ajtai Etelka, ref. Takács Borbála,, ref. Szilvái Gyula, g. k. Szerencsi Erzsébet, g. k. Szabó Julianna, ref. Katona Sándor, ref. Diuisz Károly, g. k. Friedman Engemia, izr. Tóth Matild, ref. Bodó Lajos, ref. Fíilep Lil*, izr. Szerencsi Sándor, g. k. Papp Julianna, ref. Házasságot kötöttek: Szegedi György, Lakatos Erzsébet, Varga Dezső, Jónás Ilona, Kepvcs Marion, Kepecs Ilona, Braun Károly, Griinbtelt Szeréna. EUm't k: C e, Anna, r.k 10 hó Kállai Borbála, ref. 92 éves Szabó István, ref. 68 éves. Horváth Afikiós. r. k. 54- éves. Lengyel Borb<il!a, ref. 78 éves. Katz Ábra- hám, izr, 72 éves, Weisz Róza, izr, 56 éves.

Mindazoknak, kik felejthetetlen feleségem elhunyta alkalmából részvétükkel felkerestek, ezúton mondok hálás köszönetét.

Mátészalka, .1914. V. 16.

Weisz Lajos.

P S A R N 0 K____

Je

gyzetek Margitról.

1914. ápri'is 21.

Te ott ülsz boldogan vőlegényed jobbján a nagy szobában a nagy asztalotoknál, ahonnan én — szentségtelenségnek gondolván — lopva vetettem néha reád titkos pillantást és olyan! jól esett, ha, úgy gondoltam, észrevetted. És most Ó ott ül melletted annál a szent asztalnál’s leheletedet, melynek bársonyos ingerét oly epedve szerettein volna sokszor magamba szívni;, minden pillanatban belélegzi; sőt talán kezében- tartja a a kezed, amelyről én akkor . . . réges-régen, amikor még mertem álmodozni . . úgy gondollain, hogy az : kcmíokoinnak- gondfelhőit fogják: majd eiosz a.v :!i a-okai a gond felhőket, amelyeket' teérled, a le ’-•■ ‘é:í vivőt: é'et-h a réz gyűjt majd homlokomra igen és* búi Q» nyilvánosan megfogja csókolni az a 'ad !'Az ajkat*. aniA'ynek »beszéde bornál édesebb«,, rés/.egitőbb volt nekem. És Ö megfogja csókolni, mert jogot adtál neki ahoz, amidőn azt a kis karikát az ujjadra húztad

Te ott ülsz .,. . Én pedig itt kibámulok a a hideg áprilisi éjszakába ablakomon át. Az uj éléinél , a tavasznak minden bubája itt lebeg ebben a néma éjszakában. Ablakom előtt a cseresznyefa készül bimbóit kipattantam s szinte hallom, amint virágai feszítik széjjel zöld burkaikat. Az a pár szál ibolya, mit régen — mig volt — anyám ültetett, mint ibolya - erdő,, oly. illatárt önt magából s adja a lenge fuvaloiatnak, Hogy vigye —- szólja szét a nagy világba. És én itt állok, nézek ki ebbe a csodás t ivaszi éjszakába.. Felettem csillagok ezre áll mereven csillogó fénnyel, némelyik félénk remegéssel, mint anyja elölt acsinyítevő gyermek. És aztán eszembe jut, hogy mit keresek én, mit várok,, mit nézek ?:

Gyönyörködni a tavaszi éjszakában ? Van e jogom hozzá? Megértem; érthetem-e egyáltalában, ezt? Oh igen az éjszakát* a sötétséget 1 Ahoz van jogom, azt-; értem, azt érzem; mihelyt magamra gondolok. Vagy nem éjszaka, sötét éjszaka-e az éltem, amelyben csillag nem ragyog,, amelynek csak árnyai, ijjeszlő rémei vannak? Sehol egy csillag,5 sehol egy kellemes perc! De mégis . . . mintha valamikor, tán egy percre felragyogott volna ezen is egy csillag . . . lehet; de lefutott; vagy tán csak én képzeltein oda? Lehet 1 Mert úgy hittem jogom van nekem is csillagos, derült tavaszi éjszakához! Igen az a csillag behozta volna az én életembe is a tavaszt, az uj, szebb életet és igy talán lett volna jogom ehez a tavaszi éjszakához is ! De az a csillag más világba szállt, de az a csillag másnak tündököl : enyém megint csak az éj . ... tavasz és csillag nélkül 1

És én mégis csak nézem-néxcm ezt e szép tavaszi éjszakát, amelyhez nekem nincs semmi közöm; Erősebb szél jő, összeveri a cseresznyefa bimbós ágait .... És az összeütődő ágak csodálatos hangokat adnak . . Beszélnek szép, gyönyörűséges mesét . . . Valami olyan életről, amelyben ott vagy te is. Szépséged, jóságod csodás és beszélnek arröl, hogy ez a szépség, ez a jóság mind az enyém. És igy ennyi jósággal, szépséggel körülfonva én megindulok a nagy életutra, És én e sok szépség közepeit nem látom az élet rútságait, nein érzem a sarat, amellyel imitt és amott beken az élet és a ta szépségeddel elfeledek mindent magam körül és szépnek látok mindent. Ott van velem a te nagy jóságod is és én nem látom, nem érzem az emberek szennyes indulatait, tülekedéseit, vásári lármáját otrombaságait. Ha, szivemet meg.ebzi olykor az emberi gonoszság hálátlanság, a te tenger jóságodból még mindig jut arra biztosan gyógyító balzsamul. És igy megyek továább bízva, küzdve és . . . győzve !_És a te szépséged, jósogat is nem hogy fogyna, kiseb- tedne, hanem lépésről lépésre ragyogóbb, tün- doklőbb, kifogyhatatlanabb lesz.

Aztán megint elcsendesül a szél és én ismét érzem a pár szál ibolya illatát. És az a pár szál ibolya, melyet anyáin ültetett, eszembe juttat egész illatárt, amely most eltölti a te lányos szobádat. Igen az a csokor, amelyet ő vitt oda neked ma: a jegyváltásod napján. És ez az ülatár egyszerre csak leveszi rólam azt a szépséget, azt a jóságot, amelytől körüifonva az imént ott jártam a mese életutjain. És egyszerre megcsap a tavaszi éjszaka berzengető hidege és egyedül vagyok a néma éjszakában. Nem szól a szellő, nem mondannak mesét az összeütődő ágak, nem érzem az ibolyának illatát 1

És fent a fejem felett; a cseresznyefákon elkezd csattogniaifülemile . . . Óh talán épen most csattant el a le ajakadon is a vőlegényed csókja! ? . . . Az én szemembe meg a tavaszi szellő bebesodórta az éjszakának egyetlen harmat-cseppjét . ..

gyapjú.

18 (2oö.) szám