Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1914-05-08 / 18. szám (19. szám)
Mtíszaika, 1914 MÁTÉSZALKA május S 18 (255.) szám törvények létesítésével a föld népének a megélhetés biztosítására. Mert ebben az országban nemcsak az állam hivatalnokai állhatnak fel; segíts rajtam, a munkámért kérem. Ebben az országban eljutottunk odáig, hogy minden osztály szegény. Minden bukdosik a nyomorúságban és fuldoklik az adósságban. A vármegyék, az egyház, a magánvállalkozások, a szabad pályák íejntunKásai egyformán küzdenek a létért. A kapitalizmus, ha növekvő munkabér megcsorbit- ja a profitot, karlellbe áll s úgy szerzi vissza a veszendő nyereséget. Másoldalról pedig a szükség helyzet kihasználásával kétszerezi meg a tókét. Megdöbben az ember, ha nézi a fővárosi bankok mérlegét, mily óriási hasznot tuttak teremteni a múlt évben, mikor az ország lakosai a legnagyobb Ínséggel küzdöttek. A kétkezü munkás is segít magán, szakszervezetekbe tömörül, a tömegerő súlyával lép fel s az egész munkásosztály nyomalékának lalbaveté- sévél javít helyzetén. Az ország hivatalnok osztályának is javított valamint a sorsán. Emelték a fizetést. Úgy a hogy. Magyar módon. Alaposan semmit. A látszatnak eleget tettek. De a megélhetés gondját nem szüntették meg; a munka kedvet nem fokozták. A növekedő drágasággal szemben csak a vegetációt tették lehetővé. De ez is valami. Hanem mi lesz az ország azon lakoságá- val, mely nem kérhet fizetésjavitást; mi lesz azok. kai, akik a lehetetlen kereseti viszonyok közöt élve, nem állhatnak még szakszervezetbe sem, hogy a munkamegtagadás fegyverével csikarják ki a megélhetést ? Mi lesz a földnépével, akik rohamosan mennek a csőd, bukás, romlás felé. Ki gondolkodik ezeknek a millióknak a megélhetéséről, kiknek pusztulása még súlyosabb társadalmi válságot jelent, mint a tisztviselők eladósodása ? Ki gondol arra, hogy olcsóbb legyen az élet, hogy a gazdasági, ipari viszonyok megjavuljanak és ezrei a kereseti képesség növekedjék ? Hol a intézkedés, mely a föld népét és a polgárságot kimenteni törekszik abból a nyomorból, amelybe a gazdasági, termelési és szerencsétlen pénzügyi viszonyok döntötték ? Hol van, aki meghozza a nyomor és kétségbeesett társadalombomlássalj fenyegető nép és polgárság nyugodt megélhetését. Amig a nagy politika és nagyhatalom nemzeti létünk szempontjából értéktelen, mig a mérhetetlen áldozatot kívánó anyagi eszközöket kétségbeejtő megfeszítéssel megadjuk : mi lesz, ha kiapad a forrás, koldus fizetésképtelen lesz a nép ? napestig dolgozott és egyszerűen magához vette a színes asszonyt, ha megtetszett neki. De jöttek a lvttéritők, hirdették a keresztény vallás erkölcseit és a kölcsönös megértés utjából el kellett hárita- níok a vadházasságban élőket. Tehát épp az európaiak voltak az elsők, akik a vegyes házasságokat követelték és keresztül is vitték. És ebben a környezetben, ahol fehér nő nem található, ahol a férjről való gondoskodást, a házi tűzhely ápolását egyedül c»ak a színes asszony végezheti, egymásra találtak a szivek és nem egy fehér-fekete házasságról kellett elmondani, hogy az égben kötött ték. Mert végre is a fekete asszony volt az, aki megosztotta férjével a napi munkát, aki gondoskodott testi jólétéről, aki ápolta, ha beteg volt, aki szolgálta, védte őt megosztva vele válogatás nél kiil a rosszat és jőt. Nem egy fehér fogadta, mint isteni jótéteményt a színes asszonyt, aki ha nem is kárpótolta, de legalább feledtete, amit otthon elvesztett. Segszebb újdonságok kalapokban Schwartz Jenő és üársa férfi- és női divatüzleiében Mátészalkán, Vasúm tea Braun-féle ház, 4{i n e k. — ELŐFIZETŐINKHEZ! Felkérjük azon t. előfizetőinket, kik előfizetési dij- jaikkal HÁTRALÉKBAN vannak szíveskedjenek azt kiadóhivatalunk címére MIELŐBB beküldeni. kiadóhivatal. Jiajnali kép. — Irta : feferdi Jlqdor. — A hajnal kél, már lassan elterül Az alvó Budapest fölött. A konflis haza dübörög S a paloták alatt Az első sugarak Kőiül csókolnak két bus alakot: Az egyik én vagyok. Fehér arcunkon a hajnal ragyog. S a lelkünk bánatos, sötét. Látjuk a halál köntösét. O, soh’se pihenünk, Nem tudunk, nem merünk, Nappal a munka pusztítja erőnk Éjjel a gond a szeretőnk. A hajnal kél, a városra terül És ott a paloták alatt Öreg anyóka fáradtan halad. Már ősz, szegény nagyon: ” Hova szép anyjukonx, Ilyen korán minek kél föl, minek? ” ” Fiamnak früstököt viszek. A malomban ma durchrnarsot csinál, Szegény nem bírja már beteg .... Qszt’ a fertály is közeleg” És megy tovább szegény, Mint egy bus tünemény És a tündöklő hajnal-sugarak Áldott fejére hullanak .... — Tüzek a vidéken. Folyó hó 1-én délután 4 órakor kigyult Klein Móric földbirtokos tulajdonát képező tunyogi tanyán egy istálló, melyről a nagy szél következtében csakhamar átterjedt a tűz agy közeli csűrre. A mátészalkai és fehérgyarmati tűzoltóság gyors kivonulásának és ügyes munkájának tudható be, hogy a nagyvihar dacára is, több épület a tanyán le nem égett. — Ugyanaz nap éjjel 10 órakor eddig ismeretlen okból kigyuladt Grün Májer ópólyi föld- birtokos malma és teljesen leégett. Ezenkívül 2 istálló és Szakoly János gazdálkodó háza. Ez utóbbiak biztosítva voltak, mig Orün Májer malmának biztosítása a tűz eset előtt pár nappal járt le és megújítva nem volt. A kár körülbelül 60.000 korona. A mitászalkai járási ipartestület folyó évi május hó 17-én d u. 4 órára az ipartestül«! tanács termében a mátészalkai járási ipartes'ülel területén levő s képésitéshez kötött iparos segédeket ezilon is meghívja, hogy magok közül 12 rendes és 4 póttagot a békékéltetö bizottságba válasszanak be. Egyben értesittetnek, hogy a segédek névjegyzéke az iparlestület helyiségében 8 napon át közszemlére ki van léve s az a hivatalos órák alatt megtekinthető. Elnökség. _ A legolcsóbb tanító. A néptanító, tu djuk, nagyon olcsó ember Magyarországon, de olyan olcsó tanító, amilyen Ladány község pályázatára ajánlkozott, kevés van. Az olcsó tanító kér vénye — eredeti helyesírásában — a következő: Alázatos kérvény. Én hálla, Istennek egészséges vagyok és kívánom, hogy ezen pár sor írásom legjobb egésségbe találja az urakat, továbbá tudatom, hogy hallottam, hogy tanítóra volna szükségük, én igen értem a tanítást, mert már a tanító ur helyet is tanítottam, mikor izsá- kon laktam oszt a tanító ur beteg volt, csak oklevelem nincs, mert én mint cipésziparos tanultam ki de sokkal jobb szeretem a Tanitást és a Dalárdát, de olcsóbban is olválalom, mer nekem elég lesz 600 korona, mert a szünetbe a cipész tanulmányomat is folytathatom választ kérek és ha az elnökség pártol, akkor, az elnök ur lábbelijét meg a becses családét ingyér reperálom. De újat is csinálok. Maradok hü tisztelettel a sirig. (Aláírás). — Nagyecsedi küldöttség a főispánnál. A nagyecsediek 20 tagú küldöttsége jelent meg április 30-án vármegyénk főispánja előtt. A küldöttség, amelyet Berey József ref. esperes vezetett arra kérte a főispánt, hogy a községet az állami iskola építésével terhelő súlyos kötelezettségeitől szabadítsa meg, amelynek viselésére már teljese« képtelenek. A küldöttség szónoka etőadta, hogy Nagyecsed község évekkel ezelőtt iskolaépítésre 60 ezer korona kölcsönt vett fel, majd midőn kitűnt, hogy ezen célra a felvett összeg elegendő nem lesz újabb 32 ezer koronás ráltókölcsönt vett fel, amely az építkezésen kivül az előbb felvett kölcsön kamatainak is fedezésére szolgált volna. A pénzpiacon még a múlt évben is tartott súlyos válság miatt a község sem a kölcsön tőkéjében törlesztést, sem kamatfizetést már teljesíteni nem igen tudott, az egész község 100 százalékon felüli pótadóval küzd, terheit viselni képtelen. A küldöttség szónoka arra kérte a főispánt, hogy a közoktatásügyi miniszternél járna közbe hogy a községtől vétessék át az eddigi jókarban tartott iskola, de ezzel együtt a még ki nem fizetett terheket is vállalja el a kormány, fizesse ki legalább a terhes 32,000 koronás váltótartozást s tartsa fent az iskolaépületet, amelynek ellenében a község a 60 ezer koronás kölcsönt tovább is törleszteni fogja, ha bár ez is nagy anyagi megerőltetésbe kerül. A főispán válaszában készséggel megígérte közbenjárását s hogy a községnek ezen kérelmét a közoktatásügyi miniszter elé juttatja, bár biztos sikert nem remél, mivel még nem volt eset rá, hogy a kormány Ilyen sl- lyos teherrel iskolát átvett volna. — Bizonyítvány az Irni-olvasnl tudásról. Az uj választójogi törvény alapján összeállítandó választási névjegyzék előkészítő munkálatai legközelebb már megkezdődnek Szatmármegyében, Elsősorban megállapítják, hogy meg vannak e a népiskolában az 1900. és 1901-iki iskolaévről a lajstromok, amelyekből konstatálható, hogy a IV. és VI. osztályt kik végezték kielégítő eredmény, nyel. Azután megalakítják a vizsgáld bizottságokat, amelyek előtt az irni-olvasás tudását igazolják azok, akik iskolai bizonyítvánnyal nem rendelkeznek. E bizottságok előtt minden magyar állampolgár jelentkezheiik a vizsga letételére. A vizsgáról Írásbeli bizonyítványt kap, amelylyel az irni-olvasni tudását igazolhatja. Az oredményrő ezt a bizonyítványt állítják ki: Bizonyítvány X. Y ............ (község, vármegye) lakos,. ak i ... . (község vármegye, ország, év, hó, nap. születet) az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1913. évi XIV. t.-c. 51. § a értelmében alakitctl állandó bizottság előtt a mai napon az egész országra érvényesen egyszersmindenkorra igazolta, hogy Írni ós olvasni tud. Dátum, pecsét, aláírások. — A rendelet szerint minden bizottság, naponként legalább 8 óra hosszat tartozik együtt lenni s egy nap alatt legalább 100 jelentkezőt megvizsgálni. Rövid időn belül egymást követik a különféle rendeletek, amelyek mind a választók jegyzékének az összeállítására vonatkoznak. — Uj postaügynökség. A nagyváradi postaigazgatósága SzatmármegyeÓpályi községében működő postaügynökséget f. évi május 1 -ért postahivatallá alakította at. A postahivatal forgal. mi körébe ópályi község, Horváth, Isaák I, és II; Koós, Magyari, Mándy, Teleky Ujfalussy tanyát és Sándori pusztát osztotta be. — Vármegyei közgyűlés. A vármegyei törvényhatósági bizottsága május 14»én rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyedüli tárgya a szavazókörök msgállapitása lesz. — Mint értesülünk, a rendes közgyűlés május 28-in tartatik meg.
