Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1914-08-07 / 32. szám

2 oldal MÁTÉSZALKA 1914. augusztus 7. HÁBORÚ. Az osztrák-magyar monarchia súlyos, válsá­gos órák elé jutóit. Az egész ország hadiállapotba került, a rend teljesen átalakult és olyan helyzet állt elő, amilyen helyzetben ez a sokat megpróbált monarchia 50 év óta nem volt. Meditálni, morfondírozni itt többé nem lehet. Nincs időnk és nincs okunk rá. Az a spontán lel­kesedés, amely a hadiállapot megkezdésének hit ére az egész országon végigviharzott, megmutatja, ki­jelöli az utat nekünk, akik a közvéleménynek han­got kell, hogy adjunk. Éljen a háború! kiáltották izzó lelkesedéssel Budapest utcáin és a vidék minden helyén, város­ban és falvakban egyaránt. Ez a mindent legá/oló, mindent elnémító lel­kesedés szabja meg azt, hogy ma mit írjunk. Tud­juk, érezzük, hogy a monarchia —bármi is legyen n háború következménye és járuléka — nein le­hetett egyebet, ha nem akarta, hogy a beteg em­ber, Európa beteg embereitek szerepét játszassák el vele. A monarchia élén azokkal az emberekkel, akik vezetik, legfőképen pedig ősz uralkodónkkal, n legdicsőbb, legtiszteletreméltóbb, legnagyobb turópai fejedelemmel, tudta, mit cselekszik. Az az uralkodó, aki 65 éves uralkodása alatt tűrhetet­lenül és következetesen ragaszkodott a békéhez, I izonyosan nem látott más utat, mint azt, amire ^ álépett. És hogy nem tehetett mást, azt mi is érez­tük. Harcba szállni a sorssal, az mindig nagy me­részség, de megelőzni azt, hogy a sors váratlanul lecsapjon ránk, nagy és világraszóló cselekedet. A uiai napokban nincs egyéb tennivalója sen­kinek, mint félretéve minden egyéni nézetet, min­den önös szempontot, összeszoi ilott fogakkid bár, "de komolyan és elszántan teljesíteni kötde.sségiin- iket. Ez a kötelesség nehéz és fájdalmas. Otthagyni gyermeket, asszonyt, szülőt, szivet összeszoritő fel­adat, de vannak esetek, amikor minden kiben felül­kerekedik a nagy, általános szempont: a haza, ■ az ország érdekének szempontja. Nincs is miért kétségbeesni. A hármas szö­vetség szilárdan, egységes várként állnak szemben «■minden oldal felé, nincs egy gyenge sebezhető pontja, nincs megtámadható oldala. Azok, akik -Olaszországot nem tartották hü szövetségesünknek, ifiost csalatkoztak és e csalódás legjobban azt erte, aki lesben állt: Oroszországot. íteljésitette a jelentkezést és megkapta az azonnali ■ bevonulásra szóló vörös-cédulát, Leggyérebb a dorgálom a harmadik udvaron, ahol nyolcvan- száz ember látható, de a csoport aztán állandó­an kiegészül az újabban érkezők számától. A iinásodik udvar jobboldalán húzódó hosszú föld­szintes épület irodái azonban elképzelhetetlenül smeg vannak szállva. Itt a tartalékosok jelenke- .zéseit intézik és ha farácsokkal elkeritetl helyi­ségekben olyan rettentő hőség uralkodik, hogy ■alig lehet kibirni. Ember-ember hátán tolong, tjobbra balra szorítja a tömeg az érkező vagy továbbmenő csoportokat, a rácson belül pedig ? katonai nyilvántartás tisztviselői szólítják név- szerint az egyes jelentkezőket. Különös érdekességü volt az a tüntetés, amely este nyolc őrá után játszódott le fönn a budai Várban. Állandóan nagy élénkséget lehetett észlelni a Szentháromság-téren, Dísztéren és Szent György téren. A miniszterelnökség és honvédelmi minisztérium palotája előtt több Ízben is történt hangos demonstráció. Kevéssel nyolc óra után körülbelül ezer- ezerkétszáz emberre menő sokaság indul el az Úri-utcán át a Disz-térre, majd onnan a Szent György térre. Elől nemzeti szinü zászlót vittek, egyeseknek a kezében lampion, vagy fáklya volt é8 igy helyezkedett el a tömeg énekszóval a Ne csüggedjünk és ne féljünk. Ez a monarchia utolsó gesztusával bebizonyította, hogy tud élni az erejével és ez az erő kell, hogy fel lel 1t esi l sen mindenkit, kell, hogy szétáradjon mindenkinek az ereibe és hajtson, űzzön mindenkit előre! A népfelkelők szolgálata a harctéren és a rendföntartósban. A népfelkelőt háború ».setén általában kétféle szolgálatra oszthatják be. És pedig: a) harctéri szolgálatra és b) rendfönlartdsi szolgálatra. A harctéri szolgálat a közlekedési vonalak őrzésére (vasul, hajózás, utak stb.), valamint az egészségügyi és élelmezési szolgáltt ellátására ter­jed ki. A népfölkelő tehát mindig a rendes sor­katonaság háta mögött kap helyet. Ez úgy értendő hogy az eiönyomuló sorkatonaság után következ­nek a katonai vonatok (kocsipark), a tartalék-mu­níció és ételn.ezési fölszerelés, amelyekkel az össze­köttetést a különböző közlekedési vonalak mentén a népfölkeló csapatok tartják fönn. A népfölkel A tehát tüzbe nem kerül. A rendfenlartási szolgálat háromféle lehet. a) A gyanús területeken felügyel árrá, hogy belső lázadás ne szittassék, rendzavarás ne történjék. b) Végzi a közrendre való felügyeletet olyan értelemben, ahogy azt békés időben a csendőrség intézi. c) Városban rendőri szolgálatot teljesít. Természetesen, az Írástudókat s általában az intelligensebb elemeket irodai szolgálatra, élelme­zési bevásárlásokra, fuvarozási és más efféle szol­gálatokra Is fölhasználják. Magánál a néptőlkelési szolgálatnál olyan disztinkció, hogy valaki 37 vagy 42 éves, avagy fiatalabb-e, hogy volt e katona vagy sem? — egy­általán nem történik. Azok azonban, akik aktiv szolgálati idejük alatt, avagy a tartalékban tiszti rangot értek el, itt is tiszti szolgálatot teljesítenek, még pedig rendesen magasabb rangban. így pél­dául a rangjáról leköszönt tartalékos hadnagy előre­láthatóan századpaiancsnoki funkciókat fog telje­síteni. Általánosan elterjedt áz a hit, bogy a nép- fölkelő egyenruhát nem visel, legföljebb sapkát és karszalagot. Ez a Ilit teljesen téves, amennyiben a liadserek mai csükaszürke egyenruhájának be­vezetése óla fölöslegessé vall kok egyenrtikákat a népfelkelők kapják s a csendőri szolgálatokat végző föhercegi palota előtt. Elhangzott a Himnusz, majd az egész sokaság harsányan kiáltotta: — Éljen József főherceg! A palotának majdnem minden ablakja ki volt világítva. Csakhamar megismétlődött ujjon­gom! az éljenzés. Az erkélyen többedmagával láthatóvá vált József főherceg alakja. Percekig viharzott ez éljenzés és a főherceg jobbra-balra szalutálva köszönte meg a polgárság tüntető ovációját. — Halljuk, halljuk! — hangzott föl az egész tömegből. Lassan elcsöndesült a moraj és a főherceg beszélni kezdett. Éber figyelemmel lesték mindenik szavát. Mindössze néhány, rövid lelkesítő szót intézett az egybegyűltekhez. — Súlyos feladatok várnak ránk, — mon­dotta. Mindenkinek meg kell lenni a kötelességét hazája és királya iránt. Tomboló taps dörgölt fel, amelyet hosszas, zúgó éljenzés követett. — Éljen a király! — Éljen József főherceg! — Éljen Vilmos császár ! — Éljen a hadsereg ! A főherceg még néhány percig szemlélte a tüntetési, azután kíséretével bevonult az erkélyről. A lelkesedés ujongása csak sokára ült le és jassankint kezdett oszladozni a tömeg a tér­ségről. népfölkelőket fölszerelik — ameddig a készlet tart — a régi kimustrált oldal és lövöfegyverek­kel is. Megtörténhetik végül az is. hogy önálló nép- fölkelő ezredeket állítanak föl, melyet a katonai megerősítésre (sánc, föidmunkálatok stb.) fognak fölhasználni. 4Í I H E K. v® ____ — D r. Török Árpád lapunk felelős szer­kesztője az általános mozgósítás folytán bevonult hadiszolgálatra. Helyét eddigi főszerkesztőnk dr. Tóth Bálint tölti be. — A jóléti bizottság megalakulása Má­tészalkán. Elnök: Péchy László. Jegyző: Stcinbor- ger Sándor. Pénziárnok : Szabd Sámuel, Tagok: Szálkái Sándor, dr. Dienes Dezső, dr. K«prinay Endre, Kincses István, Molnár Károly, Qrünbaum Manassé, Rohay Gyula, Veress Lajos, Oláh Niván, dr. Bródy Sándor, dr. Varjas Lajos, dr. Bartos Mihály, dr. Tóth Bálint, Tárnái Gyula, Puchs Gyula, Feldman Dezső, Kerekes János Almer Béla, László Imre, Fazekas Arthur, Erdélyi Bertalan, Lőrinc István, Tárkányi Lajos, Doby Antal, Tóth Bálint. Steinberger Sándor jegyző már megkezdte a be­vonultak összeírását s amint házról házra jár, mindjárt beható értesülést is szerez az illetők csa­ládi viszonyairól. Táblázatos kimutatást készít és megjegyzi, hogy hcl s mily mérvű segélyezésre lesz szükség s hol kívánatos a gyors «egély. A segélyezés összegét esetenként az egybeírandó jó­léti bizottság les» hivatva megállapítani. — Bevonult szabómunkások. A B. al­osztálya népfelkelők közül n mátészalkai járás ter­hére kivetett 20 főből álló szabómunkás esoport indíttatott útnak a pozsonyi Nemzeti Textilmüvek Ruházati Intézetéhez Gosztonyi Lajos községi elöl­járó vezetése alatt. — Levelezés a hadrakelt sereggel. A h idrákéit sereg részere tábori postahivatalok közvetítik a fel­adott leveleket és egyéb küldemények.!. Azonban a tábori postahivatalok csak augusztus hó 1-én kezdik meg működésűkét. Ha a bevonult katonák rokonai, ismerősei levelet küldenek a táborozó katonának, akkor a címzésnél a tábori posta szá­mát s ezt a szót »tábori posta« fel kell jegyezni. A levelezőlap vagy levél bal sarkán pedig felül meg kell nevezni a*feludót. Részletes felvilágosítást nyújt a kereskedelmi m. kir. miniszter hirdetménye, mely a községháza hirdetési tábláján is ki van függesztve. — Magyar vasbáaya Bulgáriába«. A m. kir. állami vasgyár négy mérnöke Burgas és Athanas- geul hátát ában nagy mágnesvasérc-előfordulásra bukkant, mely területekre megszerezték a kiter­melési jogot és biztosították maguknak a tulajdon­jogot. Az érc nem eredeti fekvőhelyén, hanem szekundér előfordulásban fekszik a tengerparton, kékes-fekete homok alakjában. Minősége kitűnő, 60 — 70 % fémvasat tartalmaz. Az állami vasgyár mérnöke jogukat felajánlották a magyar kincstár­nak. amely tárgyalásokba bocsátkozott velük és megállapodást létesített, amely szerint a mérnökök a kitermelendő vasércet, ha az az 1 millió q-t meghaladja, q-ként 125 koronát kapnak. A kincs­tár a kitermelés ügyében megállapodást létesített a Rimamuránysalgdtarjá.ii vasmű rt.-gal, amely 50 %>-os haszonrészesedés elvégzésére. Az ércelőfor­dulás tulajdonjogát a mérnökök átruházták a Rima- murányira, amely hozzálátott a telepek feltárásá­hoz és a kitermelést előkészítő munkálatokhoz. E munkálatokat Kadlik Rezső állami vasgyári mér­nök és a Rimamurányi megbízásából Rothbauer Ferenc bányamérnök vezetik. — Védekezés a ragályok ellea Most lípett életbe egy uj belügyminiszteri rendelet, amely a ragályos betegségek terjedésének megakadályozá­sára irányul. A rendelet szerint ezután az egjr­SO»! főlerakata és egyedárusága a „Szatmári Kereskedelmi Részvénytársaságnál“ Kívánatra szívesen speciális árajánlattal szolgál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom