Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1914-07-17 / 29. szám
- \y-; Wt* 5 oldal 1014. julius 17. MÁTÉSZALKA hó 27-én vilkán több — habár nem együtt és egyszerre jelen volt ember előtt Rác Perenc vitkai körjegyzőről azt a valódiság esetében bűnvádi eljárás megindítására alkalmas tényt állitotta. hogy ez 3 drb. 100 koronás, adóba beszedett pénzt a ' hivatalos helyiségben az asztalról elvette s ezért a Btk. 25. 25S. %-i alapján és a 92 9. alkalmazása mellett az (882. évi XXVII. t.-c. 3. g-ában meghatározott célokra fordítandó, — 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett ezen királyi járásbíróságnál fizetendő, behaj'hatatlanság esetén a Btk. 52. §. — KBTK- 22 §-ához képest (9) kilenc napi fogházra átváltoztatandó 180 K. azaz Egyszáznyolcvan • korona pénz, mint fő, — valamint ugyanezen célokra fordítandó helyen és joghátrány tértié mellett fizetendő, behajthatatlanság esetén a fenti §-hoz képpest (1) egy napi fogházra átváltoztatandó 20 kor. azaz húsz korona pénz, mint mellékbüntetésre Ítéli. A Bp. 479—480 §-ai alapján kötelezi vádlottat, hogy az államkincstár részére felmerülhető rablarlási, mint bűnügyi költségeket &z 1890. évi XLXXl. t.-c. 9. g-ához képest közadók módjára behajtandólag főmagánvádlő részére pedig 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett 60 korona ügyvédi képviseleti, 41 korona tanú költséget fizessen meg. • Kötelezi a Btkv. 277. §-a alapján vádlottat, még arra is, hogy az ítélet egész terjedelmében a •Mátészalkán megjelenő »Mátészalka« cimü lapban saját költségén tegye közzé. Dr. Fuchs Jenő ügyvéd diját 60 koronában. Dr. Barta Ignác ügyvédét pedig 36 koronában megbízóikkal szemben megállapítja. INDOKOK: Vádlott beismerte alapján a kir. járásbíróság tényként állapította meg, hogy az 1912. évi december hó 27-én Vitkán id. Bori József, ifj. Csatlós József, Kalmár József, Baráth Lajos és Veres Bertalan iiki, továbbá ifj. Konc János, Bala Zsigmond és Balogh Zsigmond vitkai lakosok előtt azt állitotta, . Rác Ferenc vitkai körjegyzőről, hogy ' ás ő (vádlott) bíráskodása ideje alatt egy adósze- v dési napon as adóba beszedett 7 drb. 100 korodnál papírpénzt az asztalon hegyi* s röv&időre a szobából távozott és ez idő alatt 3 darab lOOko- • ronrtj papirptSn* elveszett eit nem vehette el m4s, mint Rác Ferenc körjegyző. , r Aszal védekezett vádlott, hogy ezt azért mondotta, mert a hivatal vizsgálat alkalmával talált hiány nem állott volna elő, ba főmagánvádlő az “ általa többször, kért rovancsolást megtartja. A vádlott által beismert tény a bűnvádi eljárás megintására ' alkalmas, azt vádlott többek előtt mondotta, megvan tehát vádlott cselekvésében a Btk. 258. g-ában meghatározott rágalmazás vétségének valamennyi ismerve ebben őt, meg vela vele szemben beszámithatóságot kizáró ok nem forog bűnösnek kimondani, megböntetni, a bűn- Agyi költségek megfizetésére kötelezni kellett. Vádlott büntetlen előélete, töredelmes beismerése, a bíróságnak hirtelen elhagyása feletti szégyenkezése, alacsony fokú műveltsége s ebből folyván az a bite, hogy a hivatalos vizsgálatkor talált hiány azért állott elő, mert pénztárrovancso- (ást főmagánvádlő évközben többszöri kérése dacára nem tártott, mint igen nyomatékos enyhítő körülmények mellett, minthogy ezekkel szemben súlyosítóul csupán az jelentkezik, hogy kijelentésével egy a hivatalban megvénült tisztes körjegyzőt sértett meg —- « vádlottat a fogházbüntetés leg- kisaebb mértéke az egy napi fogház is lulszigoruan sulytand nem állana arányban bűnösségével, miért Is vele szemben a btkv. 62, §-át alkalmazni s a rendelkező részben irt és bűnösségével arányban álló büntetéssel sulytani kellett.-A hírlapi közzététele az ítéletnek a btkv. 277 a rendelkezése, az ügyvédi dijak megállapítására, pedig a Bp. 485. § án alapúik. Mátészalka, 1913. évi ápri.is hó 3 napján. * BALÁSSY sk. kir. jbirő. (P. H.) A kiadmány hiteléül: GYÚRÓ SÁNDOR kir. jbkezeiő. 19350/1913. B. szám. Ó FELSÉGE A KIRÁLY NEVÉBEN I A szatmári kir. tszék mint büntető felebb- viteli bíróság dr. Lauka József kir. tszéki bíró elnöklete alatt, dr. Visky Sándor és dr. Berényi Antal kir. tszéki bírák, valamint dr. Dittler Lipót kir. tszéki jegyző, mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett rágalmazás vétségével vádolt ifj. Varga Pál ellen folyátmatba tett bűnügyben, melyben a mátészalkai kir. járásbíróság 1913. évi április hó 3-án 1913. B. 142/5. szám alatt ítéletet hozott, a vádlott részéről bűnössége megállapítása miatt, felmentés végett használt felebbezés folytán 1913. évi december hő 5 napján a főmagánvádiőnak és képviselője dr. Tímár Zsigmond ügyvédnek, a vádlottnak és dr. Keresztszeghy Sándor védő ügyréd- nek a jelenlétében megtartott fellebbviteli tárgyalás alapján a vád és a védelem meghallgatása után következőleg ÍTÉLT: A kir. járásbíróság ítéletét helyben hagyja és ifj. Varga Pál vádlottat' a Bp. 480. §-n alapján kötelezi arra, hogy Rác Ferenc főmagánvádiőnak 30 korona felebbezés! eljárási költséget az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhével fizessen meg. Dr. Barta Ignác ügyvéd munkadiját a feleb- bezési eljárásért 50 koronában, dr. Keresztszeghy Sándor és dr. Fuchs Jenő ügyvédét pedig 30—30 koronában képviseltjeikkel szemben megállapítja. INDOKOLÁS. A vádlott a felebbezési eljárás során a valódiság bizonyításának a megengedését kérte és Friedman Adolf, valamint Herceg Mózes tanukat nevezte meg, mint olyanokat, akik látták volna azt, hogy Rác Perenc a szóban forgó alkalommal, amikor a vádlott pénzszámlálás közben a hivatali helyiségből rövid időre kiment, az asztalon levő papírpénzből nagyobb összeget felvett és a zsebébe tette. A kir. törvényszék a Valódiság bizonyításának a Btk. 263 §. 1. és 5-ik pontja alapján helyt adott. Friedman Adolf azt vallotta, hogy 1912. év október havában a tanácsteremben várakozott a vádlottra és látta azt, hogy a tanácsterem mellett levő szobában a tanúval szemközt álló asztal mellett a vádlott és a főmagánvádlő pénzt számoltak, láita továbbá azt is, hogy amikor a vádlott a szobából távozott, a fŐmá'gáó?ádlő'áz asztalon levő bankjegyekből egy csomót felvett, hogy azonban azt hovatette, — a tanú nem látta, Hogy a tauun kívül még inás, nevezetesen Herceg Mózes is jelen volt volna s a pénzre a tanúhoz megjegyzést tett volna, erről tudomása nincs, erre nem emlékszik, mert Herceg Mózest csak azután ismerte meg. Herceg Mózes viszont azt adta elő, hogy ö azt is látta, mikép Rác Ferenc a felvett egy bankjegycsomót a zsebébe tette, állítja,hogy együtt ügyelték a történteket Friedman Adolffal' akihez az elvett pénzre vonatkozólag még megjegyzést is intézett. A k:r. törvényszék a most hivatott tanuk vallomásával az átütött tény valódiságát bebizonyítva nem látják, mert eltekintve attól, hogy vallomásuk között lényeges ellentét van, megbízhatóságukat szerfelett aggályossá teszi az a körülmény, hogy érdekeltek is, amennyiben Friedman Adolf a vádlottnak bérlője, Herceg Mózes pedig cselédje, tehát mindketten a vádlottól függő vlszonybgn élnek. Minthogy pedig a kir. jbiróság a vádbeli cselekményt helyesen minősítette és a büntetést a bűnösség fokához mérten szabta ki, ítélete az abban kifejtett és fentiekkel kiegészített indokokból helybenhagyandó volt. Az ítélet egyébb rendelkezései a felhívott törvény szakaszain alapszik. Szatmárnémeti, 1913. december 5-én. LAUKS s. k. elnök. VISKY előadó. (P. H.) A kiadmány hiteléül: Olvaahatntlan aláírás. 1395/1914. B. szám. Ö FELSÉGE A KIRÁLY NEVÉBEN a debreceni kir. Ítélőtábla rágalmazás vétsége miatt vádolt ifj. Varga Pál cL len a mátészalkai kir. járásbirőság előtt folyamatba tett és ugyanott 1913. évi április hó 3-ik napján 1913. A. 142/5. szám alatt, vádlott felebbezés# folytán pedig a szatmárnémeti-i kir. törvényszék által 1913. évi december hó 5-ik napján 19350/1913. B. szám alatt kelt Ítélettel elintézett bűnvádi pert vádlott és védője által a B. P. 385. §. 1. a) pontja alapján bejelentett semmiségi panasza folytán 1914. évi május hó 22-ik napján tartott nyilvános tárgyalás alapján a főügyész meghallgatása után vizsgálat alá vevén, következő VÉGZÉST hozott: A kir. Ítélőtábla a vádlott és a védő által bejelentett semmiségi panaszok a B. P. 385, §. 1, c) pontjára alapítódnak tekinti s mint ilyeneket elutasítja. INDOKOK: A kir. törvényszéknek másod fokban hozott Ítélete ellen vádlott ős védője a bűnösség megái- tapitása miatt a B. P. 385, §. 1, a) pontja alapján jeiententett be ugyan semmiségi panaszt, a kir. ítélőtábla azonban ezt a perorvoslatot — miután vádlott az állított tény valódiságát vitatta — büntethetőséget kizáró,, okra, vagyis a B. P. 335. §. 1. c) pontjára alapítódnak tekintette, amennyiben a semmiségi ok hibás megjelölése az 1914. évi XIII. t.-c. 30. §-ának második bekezdése értelmében a visszautasításra okul nem szolgálhat — a semmiség! panaszokat ebből a szempontból vette felülvizsgálat alá. Ezt a semmiségi panaszt azonban az 1914. évi XIII. t.-c. 36. §-a értelmében — mint alaptalant — elutasította. A kir. törvényszéknek, mint másodfokú biró. Ságnak ítéletében ugyanis nincsenek valónak elfogadva vagy megállapítva olyan az 1914. Xlll. t.-c. 33. §-ának utolsó bekezdése értelmében a-kir. Ítélőtáblát is kötelező s ehhez képest határozatának meghozatalánál alapul szolgáló tények, melyekből az lenne felismerhető, hogy vádlód az állított tény valódiságát bebizonyította. Debrecen, 1914. évi május hő 22-ik napján. VEÉR GYÖRGY s. k; tanácselnök. (P. H.) PAVLEVITS BÉLA s. k. előadó. A másolat hiteléül: v BERÉNYI BDE kiadó. 2967/1914. tk; szánt -- ' ÁRVERÉSI HIRDETMÉNYI KIVONAT. A mátészalkai kir. jbiróság közhírré teszi, hogy Rácz .testvérek cég végrehajtatnak Lengyel István végrehajtást szenvedő ellen 325 kor 56 f. tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a Szat- márnémetii kir. tszék és a mátészalkai kir. jbiróság területén levő Nagydobos község határában fekvő nagydobost 190 ss. betétben Al. 6970 73.79 sorsz. 2267 2268 2428 2429/1 2508 2509 2594 2714 2715 hrsz ingatlanokból Lengyel István B65 szerinti illetőségére 377 korona a nagydobosi 307 sz. betétben A 1 sorsz a 24/2592- ed rész legelő illetőségől B 4 szerinti illetőségére 226 korona, az u. 339 sz betétben A -j- 1 sor 2749 hrsz a ingatlanból B 1 szerinti illetőségére 165 kor az u o 396 sz betétben A 1 1-7 sor 2391 2457 2538 2610 2660 2661 2662 hrsz a ingatlanból B 1 szerinti illetőségére 165 kor kikiáltási árban elrendelte s hogy a fenti ingatlanok, a kikiáltást ár */»náI alacsonyabb áron nemadha.- tók el. Az árverést 1914. évi augusztus hó 4 nap- jón a. t. 10 órakor fogják megtartani. Az árverelni szándékozók kötelesek bánat pénzül a kikiáltási ár 10/°/«-át készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiáiitott letéti elismervényt a kiküldőinek átadni és az árverési feltételeket aláírni. Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar köteles nyomban bánatpénzét az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. A Mátészalkai kir. jbiróság tlkvi. hatósága 1914. évi május hó 9 napján BÁNYAY s. k, jbiró A kiadmány hiteléül. ALBERGER kir. tkveztó. 3834/1914. tk. számÁRVERÉSI HIRDETMÉNYI KIVONAT* Füschl testvérek utóda cég végrehajtatnak, Klein Sámuel végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 420 korona tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a szatmárnémeti-i kir. tezék. és a (mátészalkai kir. bíróság) területén levő keéri 339 sz. betétben A I. 1-3. sor 133/1. 134/2, sz. 135/1. hrsz. alatt felvett ingatlanokra 855 kor az u. «zen betétben felvett Ali 1-3
