Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1914-07-31 / 31. szám
4 oldal IQ 14. julius SI. MÁTÉSZALKA N YI L T-T É R. E rovatban közlőitekért a szerkesztőség nem vállal felelőséget. 1913. B. in2/7. szám. Ö FELSÉGE A KJRÁLY NEVÉBEN ! A Mátészalkai királyi járásbíróság mint büntető bíróság becsületsértés vétsége, közcsend és hatósági közeg elleni kihágás miatt Hegedűs Pál ellen indított bűnügyben az ügyészségi megbízott és főmagánvádló Dr. Bart« Ignác vádja felett Balásay Miklós járásbiró Dr. Füley Lajos jegyző- könyvvezető részvételével, Dr. Szepessy Károly ügyészségi megbízott, a szabadlábon levő vádlott jelenlétében Mátészalkán 1914- évi március hó ll napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján, a vád és védelem meghallgatása után, meghozta a következő ÍTÉLETET: Hegedűs Pál vádlott, aki 41 éves, ref. vallásit, orosi születésű és mátészalkai lakos, nős, gyermektelen, hentes iparos, 1000 korona értékű vagyona van, katona nem volt, ir, olvas, bűnös a btkv. 41 §-ába ütköző s minősülő 2 rendbcfi közcsend elleni kihágásban, és egyrend. beli a Btkv. 64 §-ába meghatározott becsületsértés vétségében, amelyet úgy követett el, hogy 1913 évi december hő 27-én Dr. Barla Ignác mátészalkai lakost egy húsvágó bárdot ütésre emelve tartva, mégkergette, és leöléssel fenyegette. Hogy 1914. évi január hó 16-án Dercényi Károly mátészalkai lakost egy disznó ölő kést ráemelve leszurással fenyegette, hogy 1915. évi december hó 27-én Gyúró Sándor mátészalkai járásbirósági kiküldöttet hivatalos eljárása közben rablónak nevezte, hogy ugyanekkor Dr. Barta Ignác mátészalkai lakost rabló meggy elázó kifejezésekkel illette. A királyi járásbíróság ezért Hegedűs Pál vádlottat a Btkv 41 és 29 §§-ai alapján összbün- telésül a foganatba vételtől számított (21) huszonegy napi elzárásra, mint főbüntetésre, — ezenfelül külön-küiön (10) azaz tiz korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre, — a hatóság közeg elleni kihágásért további (10) tiz korona pénz- büntetésre, a becsületsértés vétségéért a btk. 261 §-a alapján (30) harminc korona pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetés behajthatatlansága esetére a Btk. 22 §-a alapján 10 koronánként egy napi elzárásra és 10 koronánként egy napi fogházra kell átváltoztatni. A pénzbüntetés az Ítéletnek jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a mátészalkai kir. járásbíróság vezetőjénél az 1892 évi XXVII t. c. 3. § ában meghatározott célra megfizetni. A vádlott a Bp. 480 §-a értelmében köteles az eddig felmerült valamint az ezután felmerülendő bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni. Az ügyvédek dija fejében a Bp. 485 §-a alapján Dr. Barta Ignác Dr. Török Árpád ügyvédek részére megbízóikkal szemben 24 koronát áiapit meg. Kötelezi a vádlottat a Btkv. 277 g-a alap- ján, hogy az ítéletet egész terjedelmében indokaival a Mátészalkán megjelenő »Mátészalka« cimü lapban tétesse közzé saját költségén. INDOKOK: A vádlott tagadásával szemben a Gyúró Sándor és Dr. Barta Ignác tanuk vallomása alapján tényként állapította meg a bíróság azt, hogy 1913. évi december hó 27 én Dr. Barta Ignác ügyvéd a Nagy Bertalan végrehajtató képviseletében és Gyúró Sándor jbirósági Írnok, mint bírósági kiküldött a vádlott lakására mentek, végrehajtás foganatosítása céljából. Vádlott, mikor bírósági kiküldötlől jövetelük célját megtudta, becsületsértő’ kifijezések használata után az üzlet ajtaját bezárta, egy húsvágó bárdot vett fel s azzal előbb a husmérő asztalba vágott azután pedig vágásra emelve Dr. Barla Ignác felé tartott, aki a szobába húzódott elölle innen kiment az udvarra s aztán az utcán gyors léptekbe, vádlott mindenütt utánna ment, a bárddal a kezében s mondotta; a kutya istenét az urnák, majd megmutatom én magánaki Vádlott tagadásával szemben, a Dercényi Károly, Mátyás Albert, Szilágyi Mihály és German Márton tanuk vallomása alapján s mert Dercényi Károly, mint .sértett s igy mint szemtanú a tényt magát, — mig a többi tanuk, mint vádlott kihallgatását teljesítő hivatalos közegek vádlottnak a bűncselekményre vonatkozó beismerését igazolták, — tényként állapította meg a királyi járásbiróság> — ho£y vádlott 1914. év január 16 án este Mátészalkán a vásártéren találkozva sértettel csizmája szárából egy kést húzott ki s mig egyik kezével a mellén a kabátot fogta, addig másik kezével a sértetnek szegezte s azt mondotta, — »most kioltom az életed gyergyáját«. Vádlottnak e cselekményei 2 rendbeli a kbtkv. 41. §-ában meghatározott közcsend elleni kihágást állapítják meg. Vádlott tagadta, de a Gyűrő Sándor és Dr. Barla Ignác tanuk vallomásával igazolva van, hogy vádlott 1913. évi december hó 27-én Gyúró Sándor járásbirósági írnokot s a vele szintén hivatalos eljárásban együtt volt Dr. Barla Ignác ügyvédnek azt mondotta: »úgy jönnek reám az urak, mint a rablók«. Vádlott e meggyalázó kifejezése használatával Gyúró Sándorral szemben a kbtkv. 46. §-ában meghatározott hatósági közeg elleni kihágást, — Dr. Barta Ignác ügyvéddel szebben a btkv. 261. t §-ában meghatározott becsületsértés vétségét állapítja meg. ügy ezekben, mint a kbtkv. 41. §-ában megbatározott 2 rendbeli közcsend elleni kihágásban vádlott, mert vele szemben beszámilhatőságot kizár, vagy büntethetőséget megszüntető ok fen nem forog, bűnösnek kimondandó, megbüntetendő s a bűnügyi költségeknek megfizetésére kötelezendő volt. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülménynek vette a bíróság vádlott ittasságát, ezzel szemben sulyosbitónak tőbszörösen büntetett előéletét és konok tagadását. Az összbüntetés kiszabását indokolja az e körülmény, hogy vádlott ugyan azon cselekményt kétszer követte el. A rendelkező rész többi része a fölhívott, törvényhelyeken alapszik. Mátészalka, 1914. évi március hó 11 napján. BALÁSSY, sk. kir. járásbiró. Hogy ezen másolat az eredeti jogerős és végrehajtható ítélettel megeggyező, — igazolom. Mátészalka, 1914. évi julius hó 29 napján. GYŰRŐ SÁNDOR, kir. jb. kezelő. (P. H.) ___ 1 1475/1914 B. szám. Ö FELSÉGE A KIRÁLY NEVÉBEN! A szatmárnémeti királyi Törvényszék mint büntető fellebbezési bíróság közcsend eleni kihágás miatt vádolt Hegedűs Pál ellen indított bűnügyet, melyben a mátészalkai királyi járásbíróság az 1914 évi március hó 11 napján 1913 B. 1112/7 szám alatt Ítéletet kozott, — a vádlott részéről a bűnösség megállapítása végett használt és írásban nem indokolt fellebbezés következtében Szűcs Lajos királyi törvényszéki biró, valamint Dr. Visky Sándor és Dr. Berényi Antal királyi törvényszéki bírák, valamint Dr. Dittler Lipót királyi törvényszéki jegyző, mint jegyzőkönyv- Yézető részvétele mellett, Dr. Domby Zoltán királyi ügyész jelenlétében Szatmár-Németiben, 1914. évi junius hó 19 napján megtarlott nyilvános főtárgyaláson vizsgálat alá vette és meghozta a következő ÍTÉLETET: A királyi törvényszék a málészalkai király! járásbíróság ítéletének nem felebbezett részére a Bp. 387. §-ának 1 bekezdése értelmében nem érinti, fellebbezett részét pedig a Bp. 554. §-ának 2 bekezdése alapján helyben hagyja indokainál fogva. Szatmár-Némeli, 1914. évi junius hó 19 napján, SZŰCS LAJOS s. k. elnök. Dr. BERÉNYI s. k. előadó, A kiadmány hiteléül .- Bűnügyi kiadó. Hogy ezen másolat az eredeti II. bírói jogerős is végrehajtható ítélettel egyező, igazolom. Mátészalka, 1914. évi julius hó 29 napján. GYÚRÓ SÁNDOR kir. jb. kezelő. (P. H.) Felelős szerkesztő : Dr. TÖRÖK ÁRPÁD. ADÓ a Csizmadia-féle bérpalotában aWeisz Mórás társa féle üziet-. helyiség udvari lakással együt (CUKRÁSZNAK KÜLÖNÖSEN ALKALMAS). Értekezhetni, a Közgazdasági banknál. röpira! a gyermeknevelésről díjtalanul küld a HENRI NESTLÉ cég, WIEN, I., Biberstrase 102 P. „APOLLÓ“ M O Z G O-S Z INH A Z Szenzációs mösorl Vasárnap, augusztus hó 2.-án. 1. ) Amerikai emlősök, színes természeti felvétel. 2. ) ii Írásiadé házmesterül», humoros jelenet. 3. ) VETÉLYTÁRSNÖ, társadalmi dráma 3 felvonásban. 4. ) A rendőrkutya, humoros kép. 5. ) Cowboy szerelem, drámái jelenet. 6. ) A jószivü betörő, amerikai humoreszk. főlerakata és egyedárusága a „Szatmári Kereskedelmi Részvénytársaságnál Kívánatra szívesen speciális árajánlattal szolgál. "TSKS J » i KJ ' jj
