Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1914-02-20 / 8. szám
Mátészalka 191-4. február hó ÍO. 8 (255) szám 2 old ni. MÁTÉSZALKA Egy kimerítő és célhoz vezető közsé gi reform ennélfogva a modern szervezeti Változtatásokon kívül kell, hogy törvénybe foglalt garanciákat is tartalmazzon, olyan formában, hogy az állam a községnek a fejlődéshez szükséges eszközöket rendelkezésre bocsájtani köteles legyen. Nem államsegélyre gondolunk itt, — mert hiszen tiszta képtelenség lenne az összes községek számára számbavehetó állami támogatást követelni hanem gondolunk arra árformájára, amely lakóházak építésénél pl. Hollandiában szokásos, vagy milyen főleg vízvezetékek és csatornák megépítésénél Angliában dívik. Hollandiában ugyanis az állam önköltségen bocsájt a községek rendelkezésére pénzt lakóházak építésére; Angliában pedig minden község, amely vízvezetéket létesít, szintén az államtól kap törlesztéses kölcsönt. Ezekhez a kölcsönökhöz, amelyeken — ismételjük — sem Hollandia, sem -Anglia soha egy fillérrel sem nyerészkedik, a községeknek törvényen alapuló igényük van; a községeknek nem kell a k31- csönökért kunyorálni; az államnak pedig nem áll módjában a kölcsönöket megtagadni, még akkor sem, ha erre netalán hajlandósága is lenne. Ilyen és ehhez hasonló reformokra lenne szükség Magyarországon is. A járási iparteslület jelentése a múlt évről. A járási iparteslület, múlt 1913. évről szótő jelentését és zárszámadását, úgyszintén mérlegét és az 1914-ik évre előirányzott költségtervezetét most tette közzé az ipartestület elnöksége. Az elnöki jelentésben szó van azokról az intézkedésekről, melyekét a testület úgy az iparosság, érdekeben mint magának az iparnak biztosítása és megóvása tekintetében tett Amint a szükség kívánta, hol az ipartestületek országos szövetségéhez, hol a törvényhatósághoz, hol pedig az országgyűlési képviselő házhoz fordultak. Kifogásolták az 1907. évi XIX. t. c. sérelmes intézkedéseit,'nemkülönben az ipar űzőiéről szóló 1884. évi XVII. t. c. egyes i szakaszait. Lépéseké-.tett a tesiiilet a vásároknak nagyobb számban való korlátozása, nemkülönben az iparosok nyugdíjbiztosítása érdekében. A sze- gődtetési dijat, tekintve a nyomasztó pénzügyi viszonyokat, 2 koronáról 1 koronára, .a fetszabadi- tási dijat 6 koronáról 4 koronára. kívánja leszállítani. Majd szóvá teszi az elöljáróság és tisztikar egy iparos otthonnak a létesítését. Ezt i\ kérdést úgy kívánják megoldani, 'iogy bocsátanak ki 1000 drb. 10—20 koronás részjegyet, melyekből évente sorsolás utján 25 drb. volna vissza váltandó, mely visszaváltási költséget fedezné a mostani épiiietert fizetett bérösszeg. Ezután áttér elnök a testületi vagyon kezelésére, melyből szóló részletes kimutatását az alábbiakban adjuk: A beérkezett és iktatott ügydarabok száma 659 drb. melyek mind elintéztettek. Beadatott 198 panasz, melyekből békés elintézést nyert 164. ítélettel befejezést nyert 34. Tanonc szerződés köttetett 89. Tanonc bizonyítvány kiadatott 90. Munkakönyv kiadott 90. Tanonc létszám 1913. év végével 269. Iparosok létszáma 468. Segédek létszáma 15 5. Pénz forgalom: Bevétel 5090 K. 96. f. Kiadás 4470 K- 21 f. Pénztári maradvány 620 K- 75 fill. Vagyoni állapot: Vagyon 4097 K- 86 f. Tiszta vagyon 4097 K- 86 f. A zárszámadás, főbb tételei a bevételek kö- zött: Múlt évi pénztári maradvány 1009 K- 90 f. Belépés és tagsági dijjakból 2204 K. 55 f. Szaba- ditási dijjakból befolyt 493 K. 60 f. Tanonc bei- ratási dijjakból 172 K- Takarékpénztári betéti ka- i mat s kivétel 1032 K, 57 f. Betegsegélyzési díj | kezeléséből 150 K- Előre nem látott bevételekből j 28 K 34 f. A kiadási oldalon: Jegyző évi fizetése 600 K. Hivatal szolga fizetése 350 K- Irodaszerek és nyomtatványok 283 K. 10 f. Iroda helyiség lakbérébe 252 K- Iroda helyiség fűtés, világításra 74 K. 64 f, Felszerelési tárgyakra 39 K- 14 f. Egyéb vegyes kiadások 719 K- 16 f. Takarékpénztári betét 1354 K- 57 f. Pénztári maradvány 620 K- 75 f. Betegsegelyzési dij kezelésért 300 K. Tisztelet dijakra 497 K. 60 f. A mérleg főbb adatai a vagyon oldalán: Készpénz 620 K- 75 f. Hátralék tagsági és belépési díjból 1877.50 Ebből esetleges törlés 150 K- = 1727 K. 50 I. Takarékpénztári betét 1442 K, 61 f. Betegs. kezelési dij hátralék 50 K- Egyéb követelések 237 K, Idegen házvételi sorsjegyek 60 K. A mérleg teher oldalán : Tiszta vagyon 4097 K- 86-f. Az 1914. évi költségvetési etöiráqyzat főbb tételei a bevételek rovatában : Múlt évi pénztárt marad'ány 620 K- 75 f Takarékpénztári betét 1442 K. 61 f. Hátralék tagsági és belépési díjból 1877.50 Ebből esetleges törlés 150 K. 1727 K- 50 f. Beteg«, kezelési költségből 200 K, Folyó évi tagsági dij- 1500. K- Iparigazolvány dijjak 15 á 20 K- 300 K' Tanonc beiratási dijjakból 100 á 2 K. 200 Szabaditási dijakból 75 á 6 K. 450 K. Egyéb ■bevételek 237 K. 86 f. összes bevétel 6677 K- 86 f. A kiadások rovatában : Jegyző fizetése 800 K- Betegs. ügyi kezelésdija 300 K. Hivatal szolga fizetése 400 K- Iroda lakbérébe 250 K. Irodaszerek és nyomtatványok 200 K- Egyéb irodai bútorzatra 300 K- Eülés és világításra 100 K Előre nem látott kiadásokra 350 K. Pénztári maradvány 3227 K. 86 f. Tiszteletdijjakra 700 K. Tanoncok jutalmazására 50 KAz ipartestület számvevői az itt béníthatott zárszámadás és mérleg künutatás adatait a pénztár és ellenőrző naplók, valamint az erre vonat» kozó pénztári okmányokkal összehasonlítván, tételeit megvizsgálván, azokat minden tekintetben helyesnek és megegyezőnek találták, miért is kérik a felmentvényt tigy az elnökségnek, mint az elöljáróságnak és a tisztviselőknek, valamint részükr^ is megadni. 4-^1 N E K. — ELŐFIZETŐINKHEZ! Felkérjük azon t. előfizetőinket, kik előfizetési dij- jaikkal HÁTRALÉKBAN vannak szíveskedjenek azt kiadóhivatalunk címére MIELŐBB beküldeni. — Kinevezések. A pénzügyminiszter Qö* römbey Bertalan pénzügyőri biztoshelyettest Mátészalkára püöri biztossá. A nagyváradi posta é* távirda igazgatója Fedora Istvánt ópályii postamesterré kinevezte. — Eljegyzés. Szabados Qábor, mátészalkai polg. isk. tanár eljegyezte Balázs Reneét Zen- Iáról. (Minden külön értesítés helyett.) — Tisztújító közgyűlés A szatmárnémetii ügyvédi kamara évi rendes tisztujité közgyűlését Szati .nár-Németiben, a városháza nagy tanácstermében 1914. évi március hó 22-ik napján, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja meg. — Előbb te beszélj, őszintén» mi történt veled. Hogy jutottál ilyen őrült ideákra? — Régen tüdőm. Már vagy félév óta. Azt hissed nincsen szemem ? —- Sietned . . . miért ne Volna ? Es mire volt szemed ? A megértés pillantásait felfogni. A titkos kézBzoritásotokat megfigyelni. Száz apró dolgot észrevenni, amibél egyet tud meg a férj: neje megcsalta. — Róbert, én bámulom éleslátásodat. Ezeket nevezed bizonyítéknak. Hogy ránézek arra, akivel beszélek. Kezet fogok vendégeinkkel, ha azok — uram bocsásd meg — férfiak is. Remélem, nem óhajtod, hogy komolyan vegyelek léged és vádjaidat. — Pokolian komolyan óhajtom, nagyon komolyan, ahogy én is veszem azokat. — Nagyon sajnálom, de erre nem vagyok képes. Ez újabb hizonyitéka annak, hogy fantáziád egyögyü és idegeidet tönkretették a rémlátások. — És az orvossal való sétáid ? — Ostoba vagy. Hát azt hiszed, ha megcsalnálak, ép a háziorvost választanám ehez. Eredj. Én sohasem vádolnálak azzal, hogy a — gólya- nénivel csalsz meg. A háziorvossal nevetséges. Akinek annyi dolga van. Lótás-futás, akárcsak neked. Kacagni való. Mit nyernék vele? Tégedet. A háziorvossal ?! — Tehát bevallód, hogy kedvesed van? — Semmit sem vallók be. — Nem akarod bevallani ? — Nincs mit. — Hisz ép az imént mondtad: »nem a háziorvossal« Ez annyi, mintha azt montad volna »mással.« Tehát nincs mit tagadnod. — Ha tovább sértegetsz, itt hagy'ak. — Mert nem mersz a szemembe nézni. — Kérlek. Akár közvetlen közelből. így ni. Ah, mi van itt? Levlél ? Nagyszerű. Hozzá névtelen. Tehát innen ered végtelen bölcsességed. És neked elég egy névtelen levél, hogy ne higyj a feleségednek. Pfuj. — Ez a levél csak azt bizonyítja, amit már úgyis régen tudok. — Nekem pedig arról lesz b:zonyságotl, amit már régen tudtam : ostoba vagy. — Csak sértegess. .— Nem sértési szándékból, meggyőződésből mondtam. — Köszönöm. Kedves vagy. — Szintén köszönöm. Azt is már régen tudom. Add ide azt a levelet. — Tessék. — Finom kis levél. És ez az utóirat. — Ulóirat. Hol ? Nem láttam. — Ez is bölcsességed jele. íme: »Mult pénteken délután öt órakor neje robosztus kedvesével egy külvárosi elegáns hotelben szállt meg és hét óráig vele maradt.* No hallod, hát még mindig kételkedel ? . . . Még most is hiszed, hogy a levél az igazat mondja ? — Megállj csak. Várj csak. Múlt pénteken, öt órakor. Péntek, péntek ... öt óra ... Öt. Hol is voltam én akkor. Hol, hol? ... Ja igen itthon. Veled. Itt. Veled. Velem. És . . . — Igen. Hosszú idő után végre szerencsésen, megint egyszer boldog férj és feleségnek éreztük magunkat. Az asszony nevetett. A férj arca e percben mindennek volt inkább mondható, mint szel- lemesnek. — Öt órakor. Csakugyan. így tehát . » . — Hiszel a levélnek? — Nem. — Hiszel nekem ? — Igen, igen, igen. — Visszavonod vádjaidat? — Igen. — És bocsánatot kérsz. — Ezer örömmel. Meg tudsz bocsátani? — Oh én mindent tudok. — Nem haragszol ? — Nem. De ba mégegyszer eszedbe jutna ilyen jelenetet csinálni, akkor rögtön eiválok tőled Megértettél? — Igen. — Szeretsz — Nagyon, nagyon. — Nono, csak csak ne oly hevesén. — Majd jövő pénteken délután öt órakor. — Helén ne kínozz. Felejtsd el az egészei Bocsáss meg. Szeress. És no tégy miatta sohasem szemrehányást. Örült voltam, mert szeretlek, — És ha ezentúl bárki ilyesmire célzást tenne ? . . . — Nem hiszek neki. Senkinek. Egyedül neked. — No, hála Isten — szólt Helén asszony és homlokon csókolta, férjét. Homlokon csókolta* aztán kilebbent a szobából. — No hála Isten sóhajtotta később, mikor egyedül maradt. — Ez a Uvél fényes ötlet volt; Bár irta volna meg az a csacsi Ödön félévre! ezelőtt. Mennyivel nyugodtabbak tettünk volna. R. P.
