Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1914-08-07 / 32. szám
2 oldal M A T E S Z A L K A köz alatt természetesen mást nem érthetünk, mint a készpénzt, amelyre szükség van azért, hogy a nyugtalankodó betevők igényeit kielégíthessék és a közgazdasági élet forgalma se nélkülözze azokat az eszközöket, amelyekre szüksége van, ha a jelen válságos időkben bármire is vállalkozik. A nagybankok vezetői ma délelőtt a Hitelbank tanácstermében tanácskozásra gyűltek össze és ezen tanácskozáson megállapodtak olyan intézkedésekben. amelyek a piac biztonságának megvédése Szempontjából szükséges. A pénzintézetek, az Osz- irák-Magyar Bankkal élükön, egy olyan szindikátust alakítottak, amelynek bőséges eszközök állnak rendelkezésére, hogy azoknak &'■ intézetek is támogatást nyújtsanak, amelyek erre rászorulnának. Különben is a vidéki pénzintézetek sorába egy olyan tisztulási processzus ment végbe, amely a gyengébbeket leszorította a működésűk teréről és Így nem kell tartani attól, hogy sok olyan gyenge intézet volna, amely nem bírná ki a háborús időket és pusztulással más intézeteknek is bajt okozna*. A közönségnek nincs oka a félelemre. Nyugodtan, a helyzet komolyságának teljes áíérzésé- vel kell a jövőbe tekintenie. Pénzintézeteink mobilitása minden kétségen felül áll. Nem szabad, hogy e válságos időkben, mikor mindanoy'unknak össze kell fognunk, a bizalmatlanság érzete nyilvánuljon meg; ereznünk kell, hogy az ország elég erős a háborúra, nagy gazdasági károsodás nélkül azonban csak úgy tudunk kereszíülláboini rajta, ha nyugodtan és teljes bizalommal tekintünk a jövő elé. Közgazdaságunk szilárd bázisokon nyugszik és a közönség bizalma legnagyobb garanciája annak, hogy a háború nem fog gazdasági krízist előidézni. Természetes azonban, hogy háborús viszonyok közt a kivételes állapot teljesen indokolt. Ely kivételes intézkedés volt a jegybank kamatlábemelése is, mellyel a hivatalos bankkamatlábat az eddigi 4 százalékról egy teljes százalékkal 5 százalékra emelte lel. A bank utolsó kimutatásai ezt a kamatlábemelést teljesen indokolják, mert pl. a legutolsó kimutatás szerint is alig 56 millió volt az adómentes bankjegylartalék. Látjuk tehát, hogy megtörténtek a kellő intézkedések arra nézve, hogy a háborúnak közgazdasági életünkre való behatása lehetőleg korlátoz- tassék. E cél azonban csak úgy érhető el, ha az egész közgazdasági érdekeltség nyugalommal várja be a fejleményeket. Mindenki teljesítse kötelességét, mindenki őrizze meg nyugalmát s akkor a fejlődésnek oly lehetőségei uyilnak meg előttünk, amelyek e háború szükségességét gazdaságilag is be fogják bizonyítani. NYÍL T-T É Rt. E rovattMinltözlötíetáit a szerkesztőség nem vállal felelőséget. 1914. B. 11/2 szám. Ö FELSÉGE A KIRÁLY NEVÉBEN! A mátészalkai kiír. járásbíróság mint büntető bíróság becsületsértés vétségével vádolt Hegedűs Pálné elleni bűnügyben fömagánvádló által emelt vád fölött Mátészalkán 1914 évi január hó 22 napján Balá3sy Miklós királyi járásbiró Dr. Fiiley Lajos jegyző jegyzőkönyvvezető. Dr. Török Árpád ügyvéd mint fömagánvádló képviselője Dercényi Károly fömagánvádló, Hegedűs Pálné vádlott részvétele mellett megtartott nyilvános tárgyaláson a vád és védelem meghaigatása után a következőleg ÍTÉLT: A királyi járásbiróság Hegedűs Pálné szül. Koszta Piroska vádlottat aki 46 éves, ref. vallásu mátészalkai születésű és lakos, férjes, gyermektelen, hentes neje, 2000 korona értékű vagyona van, ír, olvas, bűnösnek mondja ki a Btk. 261 §-ába ütköző és 261. §-a szerint minősülő becsületsértés vétségében ama cselekménye miatt, hogy 1913 évi december hő31-én Mátészalkán Dercényi Károly mátészalkai lakost meggyalázó kifejezésekkel illette, és ezért a Btk. 261 g-a alapján és az 1892 évi XXXVII te. 3 §-ában meghatározott célokra fordítandó 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett ezen királyi járásbíróságnál fizetendő behajthatatlanság esetén a Btk. 53 §-áhöz képest (3) három napi fogházra átváltoztatandó 30 K- az az harminc kor. pénzbün tetésre ítéli. A Bp. 479-480 §§-ai alapján kötelezi vádlottat, hogy a kir. államkincstár részére felme- rülhe'ő bűnügyi költségeket az 1880 évi XLIll t. c. 9 g.ához képest közadók módjára behajtandó- lag, fömagánvádló részére pedig 15 nap alatt végrehajtás terhe meleit 24 kor. ügyvédi képviseleti költséget fizessen meg. Dr. Barta Ignác és Dr. Török Árpád ügyvédek diját 24 K-ban, megbízójukkal szemben megállapítja. Kötelezi vádlottat, hogy az ítéletet egész terjedelmében az indokaival együtt a Mátészalkán megjelenő »Mátészalkai cimü újságban srját költségén tegye közzé. INDOKOK: Vádlott tagadásával szemben a kihalgatoít tanú esküvel megerősített vallomása alapján a királyi járásbiróság lényként állapította meg, hogy 1913. december hó 31-én fömagánvádló a Gyúró Sándor királyi járásbiróság! Írnok mint bírósági kiküldöttel a vánlott lakására ment a vádlott férje ellen végrehajtást foganatosítani, a Mátyás Albert és Szilágyi Mihály csendőrökkel. A végrehajtás foganatosítása alkalmával vádolt mert fömagánvádló sok ingóság összeírását követelte, szájaskodott, s azt mondta a főmagáuvád- lóoak, „hát egy lófasz nem be!) a skálába*. A vádlott terhére megállapított kifejezés használata, mert a kifejezés meggyalázó, a Btkv 261 § ában meghatározott becsületsértés vétségét állapítja meg, e bűncselekményben vádlott, mert vele szemben beszámitható-ságot kizárrő ok fenn nem forog, bűnösnek kimondandó, megbüntetendő, s a bűnügyi költségek megfizetésére kötelezendő volt. Vádlott a végrehajtási cselekmény miatt, különösen mikor fömagánvádló sok ingóságot Összeiratott, ingerületbe jött, s ebben az ingerült állapotban használta a meggyalázó kifejezést,-e körülményt, mint trtyhitő körülményt ezzel szemben a hasonló bűncselekmény ért büntetett előélet mint súlyosító körülményt mérlegelte a bíróság a büntetés kiszabásánál. Az ügyvédi dij megálapitása a Bp. 485 §-ái! alapszik. Mátészalka, 1914. évi január hó 22 napján. BALÁSSY s. k. királyi jbiró Hogy ezen másolat az eredeti jogerős é3 végrehajtható Ítélettel megegyező igazolom. Mátészalka, 1914. évi július hó 29 napján. GYŰRŐ SÁNDOR kir. jblt eze'ő. 6165/1914. B. szám. Ö FELSÉGE A KIRÁLY NEVÉBEN! A szatmárnémeti-i kir. törvényszék, mint büntető felebbviteli bíróság becsületsértés vétségével vádolt Hegedűs Pálné ellen indított bűnügyet, melyben a mátészalkai kir. járásbiróság 1914. évi január hó 22 napján 1914. B. 11/3. szám alatt ítéletet hozott a vádlott részéről bünös«ége megállapítása miatt használt és Írásban nem indokolt felebbezés következtében Dr. Lauka József kir. tszéki biró elnöklete alatt Dr. Visky Sándor és Dr. Berényi Antal kir. tszéki bírák valamint Dr. Dittler Lipót kir. tszéki jegyző, mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett Dr. Török Árpád ügyvédnek a magánvádló képviselőjének a jelenlétében Szatmár-Németiben 1914. évi április hó 3 napján megtartott felebbviteli tárgyalás alapján vizsgálat alá vette és meghozta a következő I T É L E T E Ti A kir. törvényszék a kir. járásbiróság ítéletét indokolásánál fogva a Bp. 554, §. második bekezdése értelmében helybenhagyja. Hegedűs Pálné Koszta Piroska vádlott köteles a Bp. 480. §.a alapján 10 korona felebbezési eljárási költséget Dercényi Károly főmagánvádlónak 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhével megfizetni. Dr. Barta Ignác ügyvédnek a fömagánvádló képviselőjének a ntunkadijál a felebbezési eljárásért kép viseli jével szemben 10 koronában állapítja meg. Szatmár-Némeli, 1914. évi ápri’is bó 3 án. Dr. LAUKA JÖZSEF s. k. t. elnök. Dr. VIbKY SÁNDOR s. k. előadó. A kiadmány hiteléül: Olvashatatlan aláírás. 1914. augusztus 7. Hirdetéseket legjiiíányosabb ÁRAK MELLETT fel a kiadóhivatal. I ADÓ a Csizmadia-féle bérpalotában aWeisz Mór és társa .féle üzlet- helyiség udvari lakással együtt (CUKRÁSZNAK KÜLÖNÖSEN ALKALMAS). Értekezhetni; i Közgazdasági banknál. Lapunk könyvnyomdájában EGY EGYES FIÚ tanulóul felvétetik. ema i Saját érdekét Ű szolgálja, ha hírlapok vagy folyóiratok megrendelését WEISZ ANT AL könyvkereskedése utján esz- közli.hol minden külön dij felszámítása nélkül eszközük azoknak megrendelését. WEISZ ANTAL köny vkereskedőnólkapható
