Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1914-07-10 / 28. szám
gátban kínálja ugyanazt, amit a külföld, még pedig jó minőségben is, olcsóbban szállíthat, vagy könnyelműen hitelezve, az ebből eredő hiányokat szolid vevőire igyekszik áthárítani. Ezek mind olyan sarkalatos hibák, amelynek kiirtására az iparosság vezetőinek kell törekedniük. És amikor joggal tesznek szemrehányást a közönségnek a honi ipar mellőzése miatt vizsgálják és szívleljék meg a közönség jogos panaszait is. Az is általában tapasztalt hiba, hogy a magyar iparosság nem akarja ma sem felfogni a régi magyar közmondást: krajcárból lesz a forint, vagyis nem igyekszik a konzutnáruk gyártására és piacravitelére; pedig éppen a konzumárukért kapja tőlünk a külföld, leginkább azonban Ausztria & legtöbb fölösleges milliót. A magyar ipar mesterséges fejlesztésére szükségünk van; a magyar népben sok ügyesség és képesség rejlik, hiszen a külföldön foglalkoztatott magyar iparosok dicsérete erre a legjobb bizonyság. Ma már, a tervszerű eljárás következtében nagyobb számú bosnyák, török és már görög ifjú ' is tanul nálunk, akik ipari tudásukkal uj társadalmi és kereskedelmi összeköttetésnek tényezői lehetnek majd a Keleten. De az iparfejlesztési törvényt az iparegyesület a szerzett tapasztalatok alapján módosítani óhajtja és óhajtásai megegyeznek a nagy közvéleménynyel is, amely az iparfejlesztési törvény alkalmazásában nem egy fer- deséget és céltalanságot látott. Az iparfejlesztési törvény revíziójára vonatkozó javaslatok, melyeket az iparegyesület felterjeszt r. kormányhoz főbb pontjai: Az állami adókedvezmény fenntartandó. Tíz évi adókedvezményt kell biztosítani minden olyan uj gyárnak, amely kizárólag a nálunk még meg nem honosított uj iparcikkel kivan foglalkozni. Az állami kölcsön 3k lehetőleg hézagpótló iparvállalatoknak és esetleg válságba julott iparágaknak engedélyezendok; még pedig a régóta fennállott s váratlan válságba kerülő ipartelepeket, nem pedig a hiányosan vezetett, rosszul berendezett ipartelepeket kell megmenteni. A gépeket nagyiparosoknak ne ajándékozzák, hanem inkább tegyék 2 oldat, A trónörököst akkor rendkívül meghatotta a függetlenségi pártnak és a bátor, férfias és lova- gias viselkedése és az összes parlamenti tárgyalásokról. momentán teljes szövegű hiteles másolatokat küldetett magának. Mikor aztán a kománypárt többsége leszavazta az ellenzéket és a tárgyalások befejeződtek, Ferenc Ferdinand igy nyilatkozott: — A magyarok lovagiasságának most tapasztaltain a legszebb és leggyöngédebb bizonyítékát. Valóban szivem mélyéig meghatott az a nagy jóindulat, mellyel ezt a kérdést a függetlenségi párt kezelte. A trónörökös személyéhez elválhatatlanul hozzáfüződött Hohenberg Zsófia személye. Valami megható és trónokhoz közelálló embereknél szokatlan romantika vette körül ezt a házasságot. A Ferenc Ferdinand felesége ősrégi, előkelő és nagy szerepet játszó cseh német családból származott. Született 186.8 március 5-én s harmincegy éves volt, mikor Ferenc Ferdinand őt nőül vette. Házasságáig életének különösebb története nincsen. Élt gondtalanul, előkelő környezetben, mint a hozzá hasonló arisztokrata hölgyek általában. Kiváló neveltetésben részesült s kitűnő műveltséget szerzett. Frigyes főherceg udvarában, hol udvarhölgyi minőségben szerepelt, kezdődött a karriérje. Ferenc Fardinánd 1899-ben gyakran tett látogatásokat í'iigyes főherceg családjánál s itt tűnt lehetővé, hogy egy központi megbízott helytől bármely jóravaló és hitelképes iparos a legelőnyösebben részletfizetésre szerezhesse be a szükséges gépeket. Ebből a kedvezményből senki se legyen kizárható. A természetbeli előnyöket az ipar számára gyü- mölcsöztetni kell a vizierök kihasználása és a földgáz hozzáférhetővé tétele által. A földgáz megoldásának további halasztása helyett a gyakorlati akció terére kell lépni. Kívánja azután az emlékirat a megfelelő dijszabáskedvezményéket, nevezetesen Bosznia felé, a dunai átrakodást forgalomban, az ipari vidékek élelmezésének és szénnel való ellátásának megkönnyítésére. Biztosítani kell a hazai iparnak minden munkát és közszáilitást. A kisipar érdekeit szintén felkarolja az emlékirat. A kisiparosokat közvetlenül kell támogatni gépekkel és készpénzzel. A gépeken kívül olcsó vagy ingyenes munkahelyek átengedése kívánatos a városok részéről. A közszálli tások ban bizonyos hányadot a kisipar részére kell biztosítom. Fontos feladatul jelöli meg az emlékirat az iparostanulók szakképzésének reformálását és szervezését is ajánlja. Ezekkel a kérdésekkel most alapos tanulmányozások és vizsgálatok alapján fog még foglalkozni az egyesület. Készséggel kellene támogatni a közvéleménynek azt a törekvést is, hogy végre állandó kiállítást helyiség legyen Budapes- en, amely az egyes scukkiáiüiásoknak is j hajlékot adhasson Ez az idegenforgalom és a magyar iparcikkek kelendősége érdekében is hasznos 'enne. NYARALÁS. Vándor hová indulsz ? Ajkunkon a kérdés, ha ismerősökkel, barátokkal találkozunk, mert ilyenkor nyár delén fogja el mindnyájunkat az ismerell-n utáni vágy. Nem az a vágy, aminek szála mélyen a földbe gyökeredzik, hanem a/, ami újat és szokatlant hoz számunkra : fölcserélni megszokott életünket, — amiben akad néha keserűség és boss/uság — néhány hétre olyan élettel, amely, ha elég ügyesek vagyunk is hozzá, csak kellemes emóciókban lehet részünk. Ez a nyaralás főcélja. Kulturérzésekkel bitó ember vágyik ki körMÁTÉSZALKA ____ ny ezeléből a nyári hónapokban bár hová, ahol feledheti egész évi robotjának lesiet, lelket ölő> fáradalmait azért, hogy uj erőt merítsen, hogy fölhasznált energiája újból inegacélosodjék, minek következtében derűs lélekkel folytathatja, az élet nagy szinjátékát. Mindenki csomagot, utazik az ismeretlen cél felé. Nagy tervek kovácsolódnak az emberi agy műhelyében és sokat fűznek reményeik megvalósulásához nyaralásukat illetőleg, A leányok fejében még megfordul az a merész gondolat is, hátha most, ez alkalommal fogom megtalálni azt, akit keresek a lelkem társát, életem célját. Csak semmi cél a nyaralásban, akkor nem fogunk csalódni, minden rendszer nélkül nyaraljunk, nagy összevisszaságban elég egész éven a redszeres gépeiéiből. Ha nyaralunk, ettől igyekezzünk szabadulni. Még egyik napról, a másikra se csináljunk határozott programme!, mivei köny- nycit megesik, hogy Isten ő szent felsége megereszti az ég csatornáit sa napunk oda van,el van rontva. Nem tudunk szabadulni a rossz hatás alól és hir elenéb.-n nem találunk kivezető utat, egy más. Szosattozas felé. Ettől megkímélhetjük magunkat, ha nem éljük bele magunkat jóé lő re holnapi ábrándokba, hanem spontán elhatározások következtében szórakozzunk és úgy amihez épen akkor kedvünk támad. Nagy társaságot ne igyezzünk magunk köré gyűjteni. Sokan együtt nun értik meg egymást és ez zavarja az összhangot. Egyiknek ehhez, másiknak ahhoz volna kedve, igy szükséges, hogy egy He vagy másik alárendelje a maga óhaját, amiből ismét diszo-náncia támadhat. Négy-öt nőből, férfiakból álló társaság együtt, épen elég, hogy fölkeressék s nyaraló helyek rejtett szépségeit, hogy ott megtalálja a természetben; azt a csodás erőt, amitől lelke fölujui, harmonikus egységbe olvad át. A természetnek csodás titkai vannak, a...it megérteni nem tudunk másképen, mintha elmélyedünk szemleletében, már ha csendes elmuUsuukatt lármás hangok, megzavarják, ami nagy. társasággal kikerülhetlen, úgy érezzük nem ért nitg bennünket ez a sok ember — és odébb állunk. Nem tudom eléggé hangoztatni, hogy nyaralásunk, minél változatosabb szórakozásokból álljon. Valószínűleg az ember állhatatlan természetében rejlik az oka, hogy a szórakozások egyhangúsága, fárasztó és mutató hatással van reánk. Ép ezért nem tudom megérteni nyaralóhelyen azokat az embereket, akik a napnak egy és ugyanazon órájában; összejönnek tenniszeszni, holott a nyaraló vidék, természeti szépsége csábosán hívogatja őket, de- ellent tudnak állani, mert különb élvezet nekik; előkelősdit játszani. Sohase várjuk a külvilágtól, környezetünktől azt a kellemes jó érzést, amire vágyunk, hanem 19Í4. Julius 10. fel neki a rendkívül vonzó, lebilincselő modorú és nagymüveltségü Chotek Zsófia grófnő, kinek egész lényén eiömlölt az a nőies báj, mely a férfiak szivét leggyorsabban fchnelegiti. Tudta, hogy micsoda hatalmas akadályok fognak felmerülni, ha Ferenc Ferdinand ragaszkod.k a házasság eszméjéhez s éppen azért sir\a kerté a főherceget, mondjon le tervéről. Ferenc Ferdinándot azonban csak jobban megerősítette elhatározásában és szenvedélyében a Chotek grófnő félelme s nyíltan tudtára adta, hogy feleségül akarja venni. Természetesen, mihelyt az udvar értesült a trónörökös tervéről, nyomban megkezdte az intézkedéseket. Chotek grófnőnek szabadságra kellett mennie, aztán utaznia, üdülnie és felejteni, de mind nem használt semmit sem. Ferenc Ferd'inánd szilárdan megmaradt elhatározása mellett, úgyhogy 1900 ban az ifjú pár egymásé lelt. — A Habsburgok történetében szinte forradalmi jellegit volt ez a házasság. Ez volt az első eset, hogy szenvedélyes, forró és oldhatatlan szerelem hozott létre egy házassági frigyet és nem a politikai érdek. Ferenc József király később megbarátkozott a házassággal és Chotek grófnőt legmagasabb kegyeibe fogadta. Kinevezte nemsokára hercegnőnek s mint Hohenberg hercegnőt kegyeinek minden jelével elárasztotta. Az udvarnál Hohenberg Zsófia csakhamar a legbefolyásosabb személyiségek egyike leli, a nélkül, hogy a legcsekélyebb lépést is tette volna erre nézve. Mint hitves és anya a legminíaszerübb nők közé tartozott. Részt vett urának minden munkájában, tervébén és örömében. Házasságukból egy leányka, Zsófia hercegnő, és két fiúgyermek, Miksa és Ernő született, kik a Hohenberg hercegnő- vezetése alatt nyerték neveltetésüket. Az ő kívánságára történt, hogy a kis ex-trónörökösök a magyar nyelvet már korán elsajátították és nevelőjükkel állandóan magyar nyelven társalogtak. Mikor Ferenc Ferdinánd elkezdte a magyar nyelvet tanulni, ugyanakkor Hohenberg hercegnő is, aki már házassága előtt birla kissé nyelvünket, hozzálátott a magyar szó tanulásához és egy-két év alatt már olyan tökéletesen elsajátította, hogy a magyarokkal azóta kizárólag magyar nyelven értekezett. A trónörököspárrdl valóságos legendákat meséltek, hogy mily boldog és szép családi életet éltek és az a visszavonultság és rezelváltság, a melyet a politikával szemben tanúsított, szintért; csak az ö komolyságát, férfiasságát bizonyt tolta.
