Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1914-06-26 / 26. szám

dőn Barla Sándor honnan-honnan nem egy villával a kezében elöíoppant és Tóth Józsefet annyira Összeverte, hogy eszmeieden állapotban lakására szállították. Ez eset elkövetése után a csendőrjárőr vette pártfogása alá a bokszoló Barla Sándort, be­hozta előzetes le'.artóztatás végett a helybeli kír. já­rásbírósághoz. Tóth József állapotáról eddig értesí­tést nem kaptunk s igy nem tudhatjuk, vájjon si­ket ült-e az életnek megmenteni. — Anyósa Ifárit érzett szeretfeténék különös triódon kézzel foghatólag adta a bizonyíté­kát Kovács Pál né szili. Takács Mária nrfgydobosi lakos, alti anyósát özV. Kovács Károlynét jünius 11.-én saját lakásán megverte, tigy, hogy szeretett anyósának 8 napig kellett nyomnia az ágyai. E nem mindennapi esetet a nagydobosi ösendörőrs hozta a kir. járásbíróság tudomására, ahol is Ko­vács Páladnak testi sértés miatt anyósával bizto­san meggyűlik a baja. — A Mátészalkai Hitelszövetkezet, mi. után az Országos Központi Hitelszövetkezet az országban uj kerületeket állított fel, a nagyváradi vezérképviselőséghez osztatott be. — A tilosban. Gombos János gebei lakos Fisch Lajos nyircsászárii gazdaságában gazdasági kezelő, többször tapasztalta, hogy a bükköny-ve­tést a nyircsászári kisgazdák közül egy nehánynak .marhája éjjellenkint lelegeli és letapossa. Ez esetet ,a kerülőnek is figyelmébe ajánlotta sőt ö maga :is 24-ére virradó éjjel Török József kerülővel el­ment megnézni a bükköny» vetést, ahol éppen Cse- Jenyák Péier 2 darab tehene legelt. Mint termé­szetes is ilyenkor a kárban talált marhát be kell hajlani, dombos is a kerülővel be akarta hajtatni a 2 tehenet, amikor a tehén gazdája Cselenyák I ‘Péter feláll a földről és meggátolni • akarja te- dierielnek a behajtasái olykepen, hogy a nála levő vasvillával többször megütötte Gombost. Gombos önvédelemből úgy ütötte meg erre a tehenek gaz- vdáját, hogy az éléséit, de ezzel még nem volt be­fejezve az eset, ugyanis Cselenyák Péter János »nevű fia rohant elő valahonnan szintén vasvillá- val felfegyverkezve és apja ütasitásánák, hogy ‘üsse, ölje meg és szúrja meg Gombost, igyekezeit ós eleget tenni, azonban a fiú szándéka sem si­került egészen, mert dacára, hogy többször meg szúrta Gombost, végeredményben még is Csak ő is apja mellé feküdt Gombosnak egy jól irány­zott ütésétől. Gombos vállán több szúrással és 'Összeszaggatott ruhával aztán elmenekült Török .József kerülő után, aki képes volt ez esetet a tett 4 oldal színhelyétől kis távolságból végig nézni. Teltének elkövetése után Gombos János gazdasági kezelő e mátészalkai kih járásbíróság vezetőjénél önként jelentkezett' ahol beismerte tettét, hogy Cselenyák Pétert és János nevű fiát súlyosan megütötte, de enyhítő körülményül hozta fel, hogy önvédelemből követte el tettét. A bíróság Gombost szabadlábon hagyta. — A HÉT. Kiss József ki'ünő hetilapja a szokott érdekes, változatos tartalommal jelent még: cikkeit KOSZTOLÁNYI Dezső, LENGYEL Ernő, GÁBOR Andor, BÁLINT L ajos írták, a novellát KISBÁN Miklós, a regény AZ UTOLSÓ STUÁRT Cimií érdekfeszitő arlgol regény folytatása, a könyv­kritika Mari Nordau, Szász Zoltán és Lázár Miklós könyvéről szántól be, á gazdag Toll és Tör és Innen Onnnn rovat á llét kisebb-nagyobb esemé­nyeinek elmés, külön siempon'u megvilágítása. A HÉT-re, amely huszonöt esztendő forrongásaiban mindig a legtisztább irodalmi es kültUitöi ékvések- kel szolgálta a magyar olvasóközönséget, julius elsején uj előfizetés nyílik. A HÉT verbuvált kö­zönséget a modern irodalomnak és írókat a mo­dern közönségnek ; minden száma eredeti verseket, érdekes regényt, novellát ád, a hét irodalmi, tár- sadalmi, politikai eseményeit a magyar publicistika legkitűnőbb munkásai glossálják, színházi, irodalmi, művészeti cikkei nemcsak finom reflekszei de irá­nyítói is a magyar kulturéietnek s minden számot az Innen Onnan és Tolt és Tőr rovat finompen- géjü reflekszioi tarkítanak* A HÉT előfizetési ára fél évre 10 korona, negyedévre 5 korona. Az uj előfizetőknek, akik julius elsejétől kezdve rendelik meg a lapot, a kiadóhivatal ingyen megküldi A HÉT rendkívüli érdekes tartalmú jubiláns számát. — Szatmári ügyvédek a katouai védői intézmény eüíffl- A jövő hó 1 én életbe lépő uj katonai bűn­vádi perrendtartás értelmében a hadbíróság előtti tárgyalásokon polgári védők is szerepelhetnek. E tárgyban a katonai bíróság megkeresést intézett a szatmári kamarához' s annak választmánja a na­pokban foglalkozott e kérdéssel elhatározta, hogy ka-' tenai védő nem ajánl ahon védelmi miniszternek, meri azt nem tartja összeagyeztetőnek a szabad jogvéde­lem elvével. A fennálló törvények értelmében ugyanis minden magyar ügyvédnek joga van minden ma­gyar hatóság előtt funkcionálni. Egyébként a ka­mara területéről l2 ügyvéd jelentkezett katonai védőnek. 1- MÁTÉSZALKA *á«á1a'5S7l~.«ir=Si ......... ■■■■■■' «■■■»■ ■■ Ez ek után kardommal felvágtam a balkarom ;erét s az esküt megerősítendő, piros véremet -folyattam a szent edénybe, amelyet Ildikó a vár- tündére a kezében tartott. A várnép nem várt biztatást, nem várt lel­kesedést tovább, hanem mind körül vette a szent serleget; s kardjaikat megvillantva mondta el egy emberig az én eskümet. Hullt, csöpegett a vér, összefolyt ottan a nők vére is. Nem akadt senki, aki ne követte volna a példámat. Ez a jelenet valóban magasztos és oly fen­ségesen gyönyörű volt, hogy elmondására nein bi- rok szavakat találni. Már jól feljött a nap az égen, amidőn az utolsónak is kicsöpögött a vére s a k’elyhet a fő­pap magához véve, annak tartalmát az áldozati tűzre öntötte s újra felhangzott a gyulák és bon­cok magasztos éneke. De alig hangzott el az ének magasztos ak­kordja, mintegy viszhangként megrendült alattunk a föld, mert az ostromló sereg hatalmas kőtömböt hajított a Csicser oldalról a vár délkeleti falához. Kezdetét vette az ostrom. Délen, nyugaton és északon szüntelen dolgoztak a kőhajitó kosok. Ke­leten minden néma volt, bár láttuk, hogy a Kü- küllőparton erős hadcsapat van összevonva. Az őrhelyére szétoszlott várnép pedig való­ságos nyilesőt zúdítottak a támadókra. A nők a keleti oldalon a várkastély faépülete előtt védett helyen készítették az ostromlók leve­réséhez szükséges szereket. Hatalmas edényekben főzték á szurkot, hogy azt szükség esetén a tá­madókra lehessen önteni. Ildikó az udvaron a nőknek osztogatta a ta­nácsot, migén az egyik falról a másikra mentem, hogy a védelem sikerét előmozdíthassam. Vizsgál­tam a falakon támadó repedéseket és megtettem minden szükséges intézkedést. Az ostrom pedig szakadatlanul tartott, sőt mind hevesebbé vált. A váralatti barlangból felbordattam azt a kevés vizet, amely a hegy alatt átfolyó Budvár- patak alzárása által gyűjtött viznek a maradványa volt. A vár nyugati falán ugyanis az ellenség be­törte a barlang száját s igy több viz nem jöhe­tett be a természetes utón, hanem a fal mellett a Csicser oldal s a vár déli fala között zuhogva folyt alá. Délfelé felgyűlt a belövőit égő szurok koszorúk­tól a fából ép.ült remek kastély s a nők emberfeletti küzdelme dacára azt eloltani nem sikerült. A fér­fiak pedig nem jöhettek segíteni, mert a falak nagyrésze ekkor már romokban hevert s a táma­dás minden öldalról erősen -megindult. Mindnyájan kiteltünk magunkért, az első tá­madást, melybe a sikertelen tűzoltással felhagyott nők is részt vettek, titáni küzdelem árán vissza­vertük. A nők és gyermekek forró szurkot és szu­rokkal itatott égő szalmakoszorukat hordtak a fa­lakhoz s azokkal öntötték le, dobálták meg a támadókat. Küzdelmünk azonban nem ért véget. A levert támadók helyett, újak, pihentek állottak “elő, s mi mindannyian, mint megannyi Titán küzdöttünk elle­nük. Ember»ember ellen harcolt, de amig egy el­lenség helyeit három uj jött elő, addig a sebesült várör tovább volt kénytelen harcolni, rettentő fáj­dalmak között mindaddig, amig, meg nem váltotta a halál. Erőnk egjre fogyott. Férfiak, nők, gyermekek — Hol helyezik el az elitéit republikánus ta­nítónői? Andrássy Emmát a republikánus érzelmű ökörilói tanítónői a gzegedi törvényszék tizennégy napi államfogházra iiélte királysértésért. Ez el­ítéléssel meglehetősen nagy dilemmába került a szegedi ügyészség, mert ha az Ítélet jogerős lesz, Andrássy Emmát nem ludják hol elhelyezni, mi­vel Magyarországon nők részére berendezett állam- fogház nincs. — Tilos a szeszfogyasztás. A norvég parla­ment 85 szavazattal 29 ellenében elfogadta azt a tön ényjavaslatót, mely kimondja, hogy úgy a had­seregben, Gnint a haditengerészetnél sem a tisztek­nek, sem a legénységnek alkoholt fogyasztani nem szabad. — Szomofí államháztartás. Az 1913. év pénz­ügyi mérlege ssámszerüen éppen 261 és fél milli­óval kedvezőtlenebb mint az előző évi. Vagyis 262 milliót kell utólag ráfizetni az 1913-ik esz­tendőre. Ezt a gazdálkodást a haza polgárságának kell megfizetni adófillérekben. — Szaímármegye közegészségügye a fmult hóban. A vármegye t. főorvosa a múlt hét folyamán tar­tott közigazgatási bizottsági ülésen jelentette, hogy a megye területén az egészségügyi viszonyok néni voltak kielégítők, bár a járványok lefolyása néni Is volt roszindulatu. A Sárköz és Sárközujlak községekben fellépett hólyagos himlő esetek szin- tén lokaii/áltattak, amennyiben újabb kóreset elő nem fordult, egyben a továbbterjedésre vonatkozó óvintézkedések megtétettek. — Szatmármegye adóügye május hóban- Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgató a május ha­vi adófizetésekről a következőket jelentette a köz- igazgatási bizottságnak. Egyenes adóban befolyt 180,856 K 59 f. és haduientességi dijban 839 K­— Kivándorlás Az alispán! hivatal szerint az elmúlt hóban útlevelei kért 2.S0 egyén. A ré­gebbiekkel egviitt tényleg kapóit Útlevelet 481 egyen. Ezzel szemben visszavándorolt 29 egyén, — Szaímánnegyei íiifdőjtaíiszhka'. Mert iiyert is van 1 Ebből a statisztikából pedig közöljük az alábbi érdekes kimutatásokat, melyek bizony nem a legkedvezőbben mutalják be a köztisztasági ál­lapotokat. S/atmárvármegye területén fürdője van.* Szinérváraljának Szinérváralja lakosain.-.k szám A 5056, akik az elmúlt év statisztikája szerint igény­be vettek összesen 2340 fürdőt, tehát évente száz 1914. jurtius 26. iszonyú sebektől véreztek el. Már már alig volt éiő a várnép között, s aki élt is, iszonyú sebekkel boritva, állva, vagy ülve’küzdött a falakon, A. nap hanyatlóban volt. A kimerült támadd seregét uj pihent erő váltotta fel. Mi láthattuk már, hogy nincs erő, nincsen hatalom, amely a végzet­nek útját állaná. De nem csüggedtünk el, vesze­delmünk nagysága meghatványozta az erőnket S már nem a diadalért, hanem a dicső halálért küz­döttünk tovább. A dicső halálért epedve vártuk az újabb támadást, smi nem is késett soká. Alig váltották fel ugyanis a támadókat, tfjfrlt erővel indult meg a harc s az újonnan érkező ellenséges csapatnak már az egyenlőtlen viadal miatt is könnyű dolga volt. Egyik harcosom a másik után esett el. Az egész teret, a falakat, a haldokló vitézek tetemei borították. Végre;betörtek a támadók á mi néhányan, akik még éleiben voltunk, hős erővel vetettük reájuk magunkat, A föld ahol állottunk, iszonyú vérengzés helye. lett. Erőnk azonban lankadni kez­dett s midőn Ildikó egy halálos csapástól találva lábaim elé zuhant, én mint bősz tigris, vetettem magam a támadők legsűrűbb tömegére. Iszonyú percek votlak ezek. Hogy mi leli tovább nem tudom, csupán arra emlékszem, hogy egy szúrást éreztem. A föld megremegett lábaim alatt. Erős föld­alatti morgás harsogta túl a harci "’zajt. Megmoz­dult a talaj és a hegy amelyen a vár állott ezer, meg ezer darabra zuzzódva zuhant alá s a kő­törmelék betöltötte a vár alatti barlangokat. Egyebet emlékembe idézni nem tudok. Ami­kor magamhoz tértem, ntt áltam ágyam mellett, az orvossal, aki felvágta bal karomon az eret és hallottam, hogy az utcán futkosó emberek jaj- veszékelnek az árviz miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom