Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1914-06-26 / 26. szám
dőn Barla Sándor honnan-honnan nem egy villával a kezében elöíoppant és Tóth Józsefet annyira Összeverte, hogy eszmeieden állapotban lakására szállították. Ez eset elkövetése után a csendőrjárőr vette pártfogása alá a bokszoló Barla Sándort, behozta előzetes le'.artóztatás végett a helybeli kír. járásbírósághoz. Tóth József állapotáról eddig értesítést nem kaptunk s igy nem tudhatjuk, vájjon siket ült-e az életnek megmenteni. — Anyósa Ifárit érzett szeretfeténék különös triódon kézzel foghatólag adta a bizonyítékát Kovács Pál né szili. Takács Mária nrfgydobosi lakos, alti anyósát özV. Kovács Károlynét jünius 11.-én saját lakásán megverte, tigy, hogy szeretett anyósának 8 napig kellett nyomnia az ágyai. E nem mindennapi esetet a nagydobosi ösendörőrs hozta a kir. járásbíróság tudomására, ahol is Kovács Páladnak testi sértés miatt anyósával biztosan meggyűlik a baja. — A Mátészalkai Hitelszövetkezet, mi. után az Országos Központi Hitelszövetkezet az országban uj kerületeket állított fel, a nagyváradi vezérképviselőséghez osztatott be. — A tilosban. Gombos János gebei lakos Fisch Lajos nyircsászárii gazdaságában gazdasági kezelő, többször tapasztalta, hogy a bükköny-vetést a nyircsászári kisgazdák közül egy nehánynak .marhája éjjellenkint lelegeli és letapossa. Ez esetet ,a kerülőnek is figyelmébe ajánlotta sőt ö maga :is 24-ére virradó éjjel Török József kerülővel elment megnézni a bükköny» vetést, ahol éppen Cse- Jenyák Péier 2 darab tehene legelt. Mint természetes is ilyenkor a kárban talált marhát be kell hajlani, dombos is a kerülővel be akarta hajtatni a 2 tehenet, amikor a tehén gazdája Cselenyák I ‘Péter feláll a földről és meggátolni • akarja te- dierielnek a behajtasái olykepen, hogy a nála levő vasvillával többször megütötte Gombost. Gombos önvédelemből úgy ütötte meg erre a tehenek gaz- vdáját, hogy az éléséit, de ezzel még nem volt befejezve az eset, ugyanis Cselenyák Péter János »nevű fia rohant elő valahonnan szintén vasvillá- val felfegyverkezve és apja ütasitásánák, hogy ‘üsse, ölje meg és szúrja meg Gombost, igyekezeit ós eleget tenni, azonban a fiú szándéka sem sikerült egészen, mert dacára, hogy többször meg szúrta Gombost, végeredményben még is Csak ő is apja mellé feküdt Gombosnak egy jól irányzott ütésétől. Gombos vállán több szúrással és 'Összeszaggatott ruhával aztán elmenekült Török .József kerülő után, aki képes volt ez esetet a tett 4 oldal színhelyétől kis távolságból végig nézni. Teltének elkövetése után Gombos János gazdasági kezelő e mátészalkai kih járásbíróság vezetőjénél önként jelentkezett' ahol beismerte tettét, hogy Cselenyák Pétert és János nevű fiát súlyosan megütötte, de enyhítő körülményül hozta fel, hogy önvédelemből követte el tettét. A bíróság Gombost szabadlábon hagyta. — A HÉT. Kiss József ki'ünő hetilapja a szokott érdekes, változatos tartalommal jelent még: cikkeit KOSZTOLÁNYI Dezső, LENGYEL Ernő, GÁBOR Andor, BÁLINT L ajos írták, a novellát KISBÁN Miklós, a regény AZ UTOLSÓ STUÁRT Cimií érdekfeszitő arlgol regény folytatása, a könyvkritika Mari Nordau, Szász Zoltán és Lázár Miklós könyvéről szántól be, á gazdag Toll és Tör és Innen Onnnn rovat á llét kisebb-nagyobb eseményeinek elmés, külön siempon'u megvilágítása. A HÉT-re, amely huszonöt esztendő forrongásaiban mindig a legtisztább irodalmi es kültUitöi ékvések- kel szolgálta a magyar olvasóközönséget, julius elsején uj előfizetés nyílik. A HÉT verbuvált közönséget a modern irodalomnak és írókat a modern közönségnek ; minden száma eredeti verseket, érdekes regényt, novellát ád, a hét irodalmi, tár- sadalmi, politikai eseményeit a magyar publicistika legkitűnőbb munkásai glossálják, színházi, irodalmi, művészeti cikkei nemcsak finom reflekszei de irányítói is a magyar kulturéietnek s minden számot az Innen Onnan és Tolt és Tőr rovat finompen- géjü reflekszioi tarkítanak* A HÉT előfizetési ára fél évre 10 korona, negyedévre 5 korona. Az uj előfizetőknek, akik julius elsejétől kezdve rendelik meg a lapot, a kiadóhivatal ingyen megküldi A HÉT rendkívüli érdekes tartalmú jubiláns számát. — Szatmári ügyvédek a katouai védői intézmény eüíffl- A jövő hó 1 én életbe lépő uj katonai bűnvádi perrendtartás értelmében a hadbíróság előtti tárgyalásokon polgári védők is szerepelhetnek. E tárgyban a katonai bíróság megkeresést intézett a szatmári kamarához' s annak választmánja a napokban foglalkozott e kérdéssel elhatározta, hogy ka-' tenai védő nem ajánl ahon védelmi miniszternek, meri azt nem tartja összeagyeztetőnek a szabad jogvédelem elvével. A fennálló törvények értelmében ugyanis minden magyar ügyvédnek joga van minden magyar hatóság előtt funkcionálni. Egyébként a kamara területéről l2 ügyvéd jelentkezett katonai védőnek. 1- MÁTÉSZALKA *á«á1a'5S7l~.«ir=Si ......... ■■■■■■' «■■■»■ ■■ Ez ek után kardommal felvágtam a balkarom ;erét s az esküt megerősítendő, piros véremet -folyattam a szent edénybe, amelyet Ildikó a vár- tündére a kezében tartott. A várnép nem várt biztatást, nem várt lelkesedést tovább, hanem mind körül vette a szent serleget; s kardjaikat megvillantva mondta el egy emberig az én eskümet. Hullt, csöpegett a vér, összefolyt ottan a nők vére is. Nem akadt senki, aki ne követte volna a példámat. Ez a jelenet valóban magasztos és oly fenségesen gyönyörű volt, hogy elmondására nein bi- rok szavakat találni. Már jól feljött a nap az égen, amidőn az utolsónak is kicsöpögött a vére s a k’elyhet a főpap magához véve, annak tartalmát az áldozati tűzre öntötte s újra felhangzott a gyulák és boncok magasztos éneke. De alig hangzott el az ének magasztos akkordja, mintegy viszhangként megrendült alattunk a föld, mert az ostromló sereg hatalmas kőtömböt hajított a Csicser oldalról a vár délkeleti falához. Kezdetét vette az ostrom. Délen, nyugaton és északon szüntelen dolgoztak a kőhajitó kosok. Keleten minden néma volt, bár láttuk, hogy a Kü- küllőparton erős hadcsapat van összevonva. Az őrhelyére szétoszlott várnép pedig valóságos nyilesőt zúdítottak a támadókra. A nők a keleti oldalon a várkastély faépülete előtt védett helyen készítették az ostromlók leveréséhez szükséges szereket. Hatalmas edényekben főzték á szurkot, hogy azt szükség esetén a támadókra lehessen önteni. Ildikó az udvaron a nőknek osztogatta a tanácsot, migén az egyik falról a másikra mentem, hogy a védelem sikerét előmozdíthassam. Vizsgáltam a falakon támadó repedéseket és megtettem minden szükséges intézkedést. Az ostrom pedig szakadatlanul tartott, sőt mind hevesebbé vált. A váralatti barlangból felbordattam azt a kevés vizet, amely a hegy alatt átfolyó Budvár- patak alzárása által gyűjtött viznek a maradványa volt. A vár nyugati falán ugyanis az ellenség betörte a barlang száját s igy több viz nem jöhetett be a természetes utón, hanem a fal mellett a Csicser oldal s a vár déli fala között zuhogva folyt alá. Délfelé felgyűlt a belövőit égő szurok koszorúktól a fából ép.ült remek kastély s a nők emberfeletti küzdelme dacára azt eloltani nem sikerült. A férfiak pedig nem jöhettek segíteni, mert a falak nagyrésze ekkor már romokban hevert s a támadás minden öldalról erősen -megindult. Mindnyájan kiteltünk magunkért, az első támadást, melybe a sikertelen tűzoltással felhagyott nők is részt vettek, titáni küzdelem árán visszavertük. A nők és gyermekek forró szurkot és szurokkal itatott égő szalmakoszorukat hordtak a falakhoz s azokkal öntötték le, dobálták meg a támadókat. Küzdelmünk azonban nem ért véget. A levert támadók helyett, újak, pihentek állottak “elő, s mi mindannyian, mint megannyi Titán küzdöttünk ellenük. Ember»ember ellen harcolt, de amig egy ellenség helyeit három uj jött elő, addig a sebesült várör tovább volt kénytelen harcolni, rettentő fájdalmak között mindaddig, amig, meg nem váltotta a halál. Erőnk egjre fogyott. Férfiak, nők, gyermekek — Hol helyezik el az elitéit republikánus tanítónői? Andrássy Emmát a republikánus érzelmű ökörilói tanítónői a gzegedi törvényszék tizennégy napi államfogházra iiélte királysértésért. Ez elítéléssel meglehetősen nagy dilemmába került a szegedi ügyészség, mert ha az Ítélet jogerős lesz, Andrássy Emmát nem ludják hol elhelyezni, mivel Magyarországon nők részére berendezett állam- fogház nincs. — Tilos a szeszfogyasztás. A norvég parlament 85 szavazattal 29 ellenében elfogadta azt a tön ényjavaslatót, mely kimondja, hogy úgy a hadseregben, Gnint a haditengerészetnél sem a tiszteknek, sem a legénységnek alkoholt fogyasztani nem szabad. — Szomofí államháztartás. Az 1913. év pénzügyi mérlege ssámszerüen éppen 261 és fél millióval kedvezőtlenebb mint az előző évi. Vagyis 262 milliót kell utólag ráfizetni az 1913-ik esztendőre. Ezt a gazdálkodást a haza polgárságának kell megfizetni adófillérekben. — Szaímármegye közegészségügye a fmult hóban. A vármegye t. főorvosa a múlt hét folyamán tartott közigazgatási bizottsági ülésen jelentette, hogy a megye területén az egészségügyi viszonyok néni voltak kielégítők, bár a járványok lefolyása néni Is volt roszindulatu. A Sárköz és Sárközujlak községekben fellépett hólyagos himlő esetek szin- tén lokaii/áltattak, amennyiben újabb kóreset elő nem fordult, egyben a továbbterjedésre vonatkozó óvintézkedések megtétettek. — Szatmármegye adóügye május hóban- Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgató a május havi adófizetésekről a következőket jelentette a köz- igazgatási bizottságnak. Egyenes adóban befolyt 180,856 K 59 f. és haduientességi dijban 839 K— Kivándorlás Az alispán! hivatal szerint az elmúlt hóban útlevelei kért 2.S0 egyén. A régebbiekkel egviitt tényleg kapóit Útlevelet 481 egyen. Ezzel szemben visszavándorolt 29 egyén, — Szaímánnegyei íiifdőjtaíiszhka'. Mert iiyert is van 1 Ebből a statisztikából pedig közöljük az alábbi érdekes kimutatásokat, melyek bizony nem a legkedvezőbben mutalják be a köztisztasági állapotokat. S/atmárvármegye területén fürdője van.* Szinérváraljának Szinérváralja lakosain.-.k szám A 5056, akik az elmúlt év statisztikája szerint igénybe vettek összesen 2340 fürdőt, tehát évente száz 1914. jurtius 26. iszonyú sebektől véreztek el. Már már alig volt éiő a várnép között, s aki élt is, iszonyú sebekkel boritva, állva, vagy ülve’küzdött a falakon, A. nap hanyatlóban volt. A kimerült támadd seregét uj pihent erő váltotta fel. Mi láthattuk már, hogy nincs erő, nincsen hatalom, amely a végzetnek útját állaná. De nem csüggedtünk el, veszedelmünk nagysága meghatványozta az erőnket S már nem a diadalért, hanem a dicső halálért küzdöttünk tovább. A dicső halálért epedve vártuk az újabb támadást, smi nem is késett soká. Alig váltották fel ugyanis a támadókat, tfjfrlt erővel indult meg a harc s az újonnan érkező ellenséges csapatnak már az egyenlőtlen viadal miatt is könnyű dolga volt. Egyik harcosom a másik után esett el. Az egész teret, a falakat, a haldokló vitézek tetemei borították. Végre;betörtek a támadók á mi néhányan, akik még éleiben voltunk, hős erővel vetettük reájuk magunkat, A föld ahol állottunk, iszonyú vérengzés helye. lett. Erőnk azonban lankadni kezdett s midőn Ildikó egy halálos csapástól találva lábaim elé zuhant, én mint bősz tigris, vetettem magam a támadők legsűrűbb tömegére. Iszonyú percek votlak ezek. Hogy mi leli tovább nem tudom, csupán arra emlékszem, hogy egy szúrást éreztem. A föld megremegett lábaim alatt. Erős földalatti morgás harsogta túl a harci "’zajt. Megmozdult a talaj és a hegy amelyen a vár állott ezer, meg ezer darabra zuzzódva zuhant alá s a kőtörmelék betöltötte a vár alatti barlangokat. Egyebet emlékembe idézni nem tudok. Amikor magamhoz tértem, ntt áltam ágyam mellett, az orvossal, aki felvágta bal karomon az eret és hallottam, hogy az utcán futkosó emberek jaj- veszékelnek az árviz miatt.