Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1914-06-12 / 23. szám

3 oldal.

1914. Junius 12*

4{J HE K.

JYÍelódia.

Hogyha kis szobámban egy-egy csöndes este — Gondolataimba mélyen eltemetve — Eltűnődöm sivár maltom, sorsom felett, Mindannyiszor bánat tölti be szivemet.

Kérditek ugyebár:

„Miért az a bánat? —

Elvesztetted talán Egyetlen rózsádat ?“ —

Nem / —

Én nekem még nem volt szerető hű párom, — Egyedül bolyongom ezen a világon.

Csak szivemben van egy eltemetett dalom Bánatos telkemmel én azt siratgafom. —

fü/ey Sajos dr.

A grófnő regénye.

Csak úgy kezdődött mint más polgárlányoké izzóit a szei«lemtől és ö is férjhez ment: az olasz hadsereg egy bizonyára fess hadnagyához.

Ebből a házasságból, ép úgy mint a többi leányoknak Tiepolo grófnőnek is születtek gyermekei, nem „egyke“ mint mostanában járja, hanem eddigélé három — ami a legszebb re- ir.ényckra jogosít. — És tovább is úgy ro't, ahogy szokásos. Nem bírta fékén tartani forró olasz vérét és kedve volt egy kis érzéki kirán- du’áshoz. Megfeledkezett társadalmi állásáról, — aminek rangjánál fogva rendkívüli előnyeit élvezte, — gyermekeivel szemben való kötelezettségeitől, férjéről.

Európai botrányperre! fizette meg kíváncsiságát, ami nem történhetett volna mef, ha választása egy igazi gentiemanra esik, aki diszkrét tud lenni.

Csodálatosképen Tiepolo grófnőt a saját szolgája vonzotta mágnesként erővel; amit a grófnő védői is igyekeztek bizonyítani, hogy »Polinanti« a szolga hipnotizálta úrnőjét. Am tudjuk, hogy z. hipnotizőrök a magukénál kevesebb akaraterővel bírókat képesek hatalmukba ejteni, következéskép Tiepoo grófnőnek kevesebb aknrat- orej* volt, mint szolgájának, minélfogva Poli- mnnti akkor és annyiszor hipnotizálta a grótnőt( a hányszor és anvikor akarta.

Sok és fáradságos évek szerzeménye a vasakarat, fegyelmezett önuralom, amivel legyőzhetjük a hipnotikus erőket. — De mi szüksége lett voiiia erre Tiepolo grófnőnek, aki olyan

magas régiójában élt a társadalomnak, hogy ottan bántódás nélkül élhetett volna akár száz esz- tendig is minden akarat nélkül. Az volt legnagyobb bűne, amit különben nem bizonyítottak reá, hogy egy nagyon közönséges, primitiv leikü emberen, szolgáján akadt meg a szeme. Aki nem hallott Ízlésről, diszkrécióról stb. a társadalmi életnek sallangjait képező dolgokról. Képzelni lehet, mit érzett Tiepolo grófnő, amikor hipnotikus álmából fölébredt. — Mindenre gondolhatott, csak arra nem, — ám eszébe juthatott volna, — hogy Polimanti viszszaélhet bizalmával, aminek három levelező lapon írott bizonyítékát is adta. Utazásai közben irta ezeket Tiepolo grófné a szolgájának »hipnózis« folytán. Úrnők ugyan ma még nem Írnak bizalmas hangon a Polimantiknak — talán majd ha a szociális együttérzés meglesz. Sajnálkozást váltott Ki belőlem a grófnő helyzete a néhány hétig tartó tárgyalások során. Életének talán egyetlen tévedéséért pőrére velközlették teljes fizikai, és lelki eletet. A törvénykező bírák elemekre akarták bontani az igazságot. S ha hulla lett volna az az sszony, sem hasíthatták volna szél kiméletle- nebbül, mint ahogy kezelték a különben beteg lelkű nőt.

Mi volt a bűne? Egy erélyes kézmozdulattal kereszliillötte egy pipogya férfi nyomorult szivét. Aki terhére volt már, és semmi más módon nem tudott szubadulni tőle. Noha igaz hogy az a mozdulat sokkal jobban illett volna férjéhez, de az annyánuk nem volt annyi lélekereje, hogy gyermekei apjának felfedje a valóságot, inkább maga lett gyilkosa Polimanlinak. — iszonyú elhatározás kellett ahhoz. — Sajnos, későn jutott eszebe rangja, férje, s gyermekei, de ezekért kellett megtennie, hogy elnémítsa a szószátyár hangol. Nekem egyáltalán nem volt rokonszenves ez a Polimanti, s halálát csak azéu sajnálom, hogy úgy halt meg, mint egy hős, akár a regényekben: egy született grófnő keze által.

T:epolo grófnő pedig nagy okulására lehet azoknak, akik a házasság biztos révében is ingadoznak.

Úgy jött nekem mintha sok-sok asszonyért vezekelt volna »Tiepolo« grófnő.

Fölmentéie megnyugtat engem, »nem kívánom a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen, és éljen« az én hitvallásom is az. Gyermekeinek még anyára van szükségük, s ezek fölnevelésével még misszió vár reá. Botlása és té védésé, amiért eddig is ezerszeresen lakolt, nem zárja k', hogy ez a missió a legtökéletesebb női illetve anyai feladattá ne magasztosuljon éleiének még hátralévő részében, mely ezután jelent csak igazi kálváriát számára.

Sarjadt/ Erzsiké

MÁTÉSZALKA

rótt fel : Eh, menjünk a Bois de Boulogne ba sétálni I Beleegyezlem.

Amint a gyönyőiü helyeken jártunk, lelkesedve beszéltünk a természetről, a tavasztól és a szerelemről . . , Nagyon szép helyre jutottunk most. Középen tó, k.örül kis sétány, azon' túl sűrű erdő. Leültünk a tó partjára. Lisette elkomolyo. dull, mereven nézett maga e'é a kis virágra, amit uijai közt szorongatott. > Remegő hangol szólalt meg:

— Miért oly hi'eg ma-a én hozzám? Min- d'g oly kimért, rideg. Lássa, legalább rokonszen- vet mutathatna bántam ... És kevés melegséget is . . .

Feje fáradtan Irt»y«tlotl me’Mre.

— Miéit oly kegyei éit hozzám, ?

Es én nem fogtam m g gyöngéden a kezét, nem erneutem az ajkamhoz, nem vontain őt magamhoz, nem hajlottam karó ara a szép szőke fejét, nem hajoltam föle, s nem szó i'oMam ajkára azt a csókol, -am Jy engem talán ö.Ökre boldoggá lett volna . . . Én a ló tükrére bámultam merev tekintettel. Szegény svájci barátomat látta fantáziám. Át átvonaglott rajta a zokogás. A sors visszafizet. A/t mondtam én akkor. És itne most megbosszulom hű barátom szenvedéseit . . .

A lány még várt. Én mozdulatlan maradtam.

Dacosan emelte meg fejét, büszkén nézett föl. Most megint a »grófnő« volt . . ,

Másnap hazautazott Dél-Franciaországba. Senkitől sem vett buscut.

Néhány hét múlva én is hazajöttem. Pájó, keserű érzést hoztam emlékül, nem tudtam tőle szabadulni, ügy kínzóit, bántott valami. Végre egy félév mán elhatározta», hogy irok neki és meggyónok mindent, még azt is, hogy szereltem, hogy talán még mindig . . . nem felejtettem el. Kérni fogom, legalább Írjon nekem. Levélben megkérdeztem Mine Tournads-tól a Lisette címét. Csak annyit válaszolt: Lisette kisasszony ma Dévis né asszony. Tehát mégis a csúnya angol felesége lett . . .

Azóta sok idő telt el. Néhány nap előtt megint oly szomorú, bánatos hangulat uralt. Szinte szenvedtem. És amint visszagondoltam emlékeimre, úgy szerettem volna elmenni még egyszer arra a helyre, ahol akkor a tó körül minden tavaszi sziliben ragyogott, a virágok nyíltak, zöld volt a pázsit, iiogy lássam, mily kihalt, szürke olt most minden, hogy halljam, hogy siivit a hideg, fagyos szél a fák száraz ágai között... Lisette... Lisette . . .

Régen történt . . . Akkor én még lelkemben is ifjú voltam . . .

— Eljegyzés. Barth Ernő pénzügyigazgatósági fogalmazó eljegyezte Gráf Lajos leányát Mtcdt.

— Áthelyezés. Szatmdrvármegye főispánja Kállay Szabolcs mátészalkai t. b. főszolgabírót Avasujvdrosba helyezte át.

— Gyermeknap vo*t Mátészalkán május hó 21-én 22-én ami a jelenlegi nehéz gazdasági viszonyok következtében bizony nem valami fényes eredménynyel záródott. Mégis sikerült az országos gyermekvédő ligának 59 kor,„40 fillért a nemes célra beküldeni.

— Adományozás. A nagyméltóságu Föld- mivelésügyi Miniszter a mátészalkai járási ipartestület részére 135 drb. könyvelés 20 koronát adományozott.

— Előléptetés. A május hó 28-án meg. tartott vármegyei törvényhatósági rendes közgyűlésen járásúnak szolgabirája dr. Dienes Dezső a IX. fizetési osztályba lett előléptetve.

— Hymen. Klein Márton Mátészalkáról eljegyezte Weiszhauz Etelkát Nyírbátorból. (Minden külön értesítés helyett )

— Kiküldetés. A m. kir. Pénzügyigazga. lóság a mátészalkai m. kir. adóhivatalból Éles Béla adólisztet a járás területén 200 koronán felüli adó és illeték tartozások II negyedévi végrehajtására kiküldötte.

— Mátészalka nagyközség asztfalt szerződése és az aszfalt munkálatért járó 81.960.kor, 23 fill, a Kossuth utcai aszfalt munkálatidija kivételével aszfaltanyag és munkálati dij kötelezvénye a május 28-áu megtartóit vármegyei törvényhatósági rendes közgyűlésen elfogadtatott illetve jóváhagyatott.

— A helybeli tanonciskolában az évzáró vizsgák — mind a négy osztály — f. hó 14- én lesznek megtartva a Szoboszlay Pál tantermében, melyre a mestereket, főnököket s tanügyba- rátokat tisztelettel meghívja

az Jgazgatósig.

— A mátészalkai Állami polgári fiúiskola tanártetülete junius 8.-át — mint feleséges uralkodónk megkoronáztatásának évfordulóját — iskolai ünnepség keretében megünnepelte, mely alkalommal Medzihrudszky Péter tanár emelkedett hangú ünnepi beszédét a növendékek szavalata és az Ifjúsági énekkar énekszámai követték.

— Hirtelen halál ért« id. Kiss Antal ko- csordi lakost, aki tartozásainak rendezése végett jött be az Ipar és Kereskedelmi bankba. Nem sok ideig várakozhatott a szellőz és egészséges teremben a feltűnést nein kellő 70 év körüli id. Kiss Antal, mikor úgy */« 10 órakor az Ipar és Kereskedelmi bank tisztviselői arra lettek figyelmssek, hogy valaki mintha elesett volna. Kíváncsian nézlek fel komoly munkájukból és ime látják, hogy a halálsá- padllá vált id. Kiss Antall falubelijei és a mellette ülők próbálják a földről helyére visszaültetni, majd hideg vizzel is leöntözik, de bizony életre kelteni nem sikerült, a hirtelen kéznél termett dr. Rosenberg Ignácz orvos már csak a szivszélhüdés következtében beállott hirtelen halált konstatálta. A község előjáróságának intézkedései folytán a jár- ránykórházba szállíttatott, ahonnan a hivatalos vizsgálat inegejtése után Kocsordra szállították a hullát.

— Körözés. Nagy János paposi gazdálkodó 12 évos Piroska leánya folyó hó 8-án reggel 8—9 óra között szülei lakásáról ismeretlen helyre távozott, távozáskor rajta kék ruha és pirosvirágos em- pir kötő volt. Eelkéretik a t. olvasóközönség, hogy fent leirt leánykáról feltalálás esetén Papos község elójáróságát értesíts».

— Pulykalopás. Nagydoboson Schőnvald Lajos gazdálzodó pulykaállományát dézsmállák meg a hét folyamán ismeretlen tettesek. A bezárt ketrecből 5 drb. 1-1 éves pulykát 40 korona értékben vitték el a pulykapecsenyére éhes éjjeli látogatók. A nyomozást az ismeretlen teltesek ellen a nagydobosi csendőrőrs folyamatba tette.

— Szándékos emberölés büntette terheli ifjú Asztalos József szamosszegi lakost, aki Szász Balázs szamosszegi lakost közeli rokonát junius 2-áiü füllövön szúrta nyílt utcán, ujy hogy Szász Balázs súlyos sebébe nagy mértékben! vérvesztés köT