Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1914-06-05 / 22. szám
2 old»!. 1914június 5 22 (268.) szám jólétet, hogy ne keinen honfitársaink száz ezreinek tengerentúlra vándorolniuk a jobh boldogulás fantomja után 1 A tennivalók rengeteg tömege mered elénk, mikor a külföldi községek haladását a magyar községek sanyarú vegetálásával összehasonlítjuk. Olt tudatos, évtizedekre előre megállapított intenciók vezetik a községeket a haladás utján. Nálunk, csekély kivételtől eltekintve, egyáltalán nincs is öntudatos községi élet. Évlizedről-évtizedre minden tervszerűség nélkül, uj törekvések löl, intencióktól menten morzsolódik le ä községek élete és — ha valami különbség van az ezelőtti és a mostani viszonyok köző.t, bizonnyal olykép áll az összehasonlítás mérlege, hogy most nagyobb a a nyomorúság, hogy emelkedeítebb a közszegénység . . . Uj életkedvnek, hatalmas lökésnek kell jönnie közéletünkben, amely kiemeli végre az egészségtelenül föfontosságuvá növekedett politikai kérdések által félretoit egyéb kérdéseket a'árendeltsé^ükbö! éés őket megillető jelentőséghez juttatja. A termékenység ihle ett erejének kell meg- száiiania közéletünket, hogy minden téren pótolhassa azokat az alko'ni valókat, amelyekkel a nemzetek nagy versenyében elmaradott. Ennek az uj, munkásidőknek vagyunk mi a sóvárgói. És ha elismerjük az egyéb fontos kérdések jelentőségét is, amelyek a községi világ számtalan bajának okozói ám azért azokat ama nagy szempontok mellett, amelyek a községek egészségét, kultúráját és gazdagodását illeti, csak részletkérdéseknek tartjuk. Itt, ezen a három téren kell felsegíteni községeinket! . . . Es ha most, a nyár elején elfog bennünket valami lelkes hangulat, ne Karády Ignác, s Mari a dajka, azonban a gyermekekkel maradtak. Amikor a hosszuhaju ember a parasztházba berontott, egyenesen Kossuth Ferencnek ment neki és zsebéből pisztolyál előrántva, a gyermekre szegezte, kérdezvén: — Ki vigy ? A gyermeket előre betanították, hogy álnevet mondjon minden kérdésre. Kossuih Ferenc azonban fölemelt fővel mondta ; — Én Kossuth Feri vagyok ! A nekidühödött hosszuhaju ember megragadta a kis gyerekei és a szuronyos katonák közé lökte Ugyanígy tettek testvéreivel is. Alig telt bele másfél őrá, befogott a hosszuhaju ember a kényeiméi, nagy csrládi batárba, melyen a gyermekek -ddig bujdoslak, s kísérőikkel együtt, katonai kisé:eltel, elvitték őket Pozsony várába. Poz.onyba erkezve, a foglyokat a pozsonyi vár oly részébe zárták ei, mely közvetlen a leégett vár falai mellett leheted, mert a helyiség szűk udvarából feltekintve, latható voM a vár leégett tornya. A három fogoly gyermekei: Perencet, Lajos Tivadart s Vilma nővérüket Marival, a dajkával együtt a földszint egy nagy tágas szobájába zárták. Karády Ignácot és Márton Antóniát külön zárták el, s ezeket a gyermekek csak ritkán Iá» Lak. A pozsonyi várfogságból nyo'c hónap múlva szabadultak ki a kis gyermekek. Kiszabadulásuk előli már remegve halotlák, bogy Ferencet egy ausztriai jezsuita kolostorba, Lajost pedig vala. valamelyik kalonaiutézetbe fogja az atyáskodó osztrák kormány bedugni Kiszabadulásukat a ná. dóri család közbenjárásának tulajdonították. Erről azonban biztosan soha sem tudtak; akkor csak sejtették, hogy a nádori család ezzai akarta viszonozni Kossuth Lajosnak azt a ragaszkodását, MÁTÉSZALKA essék rovásunkra, de ne essék az sem, ha megpróbálunk szent hitte), bizó reménységgel tekinteni a jövőbe, ahol népes, hatalmas magyar községeket látunk, a nemzeli haladásnak, a magyarság nagy érdekelnék ezernyi védőbástyáit; a higéuikus és kulturális kázinüvek egész sorát, élénk bizonyságul annak, hogy a magyar közéletben megvan az akarat, a magyar községekben pedig az erő, a községi viiág fejlesztésére. Csak akaratra, csak munkára, csak lelkes emberekre van szükség és akkor állandó lakosaivá lesznek a magyar községeknek azok a jelenségek, amelyek eddig messziről elkerülték őket: az egészség, kultúra és gazdagság, a világ e legszebb háromsága . . . Az iparosok táncmulatsága. pat, Fogarasty Juliska Il-ik helyen 360 szavazó lapjával szemben Bogdán Irénte ill-ik halyen jött be a 150 szavazó lappal. A legtöbb levelező lapot árusitó 1 d.jdt (337 lap)Suta Margitka II. dijat (232 l*p) Órán Malvinka kapta Nem mulaszthat juk elismerni utóbbi buzgóikodását, a lapok árusítása terén kifej'elt tevékenységét. Vígan folyt még ezután a lánc virradtig Reggeli 7 órakor be e muzsikálta Qyula a szeb- nél szebb melódiákat a fülekbe, nem mulasztva el operációs beavatkozását a zsebekbe. S. E. «H 1 H E K. V® ___- E LŐFIZETŐINKHEZ! Felkérjü. azon t. előfizetőinket, kik előfizetési dij jóikkal HXTRr, LEF'RA N ^nn^kk szives kedímek címért MIELŐBB oeküiáení. Várakozáson felül sikerült anyagiakban és erkölcsiekben az iparosok szépsegversenynyeí egybekötött táncmula *ága folyó hó 1 én a »Korona« szállodában. Már napokkal előbb megkezdték ti szavazó lapok árusítását temperamentuaios leányok ami nem if ment nehezen, mert a bájos leányok, léghajó Sobb mosolyukat melléke tek minden egyes elárusítóit laphoz. Bizonnyal'a ez hatóba meg a férfiak szivét, s a kinyikul pénztárcából guvulérosan huliott az úri becsület a kil«r»oit rózsás tenyerekbe. Vajon ki nyeri ei az első dijíit ? Ki a legszebb? Hagyta el a kiváncsiak ajkát. — Élénk derű, és izgalom közepette folyt a szavazás egész este. Közben a szavazó lapok elkelteit es illegtetek a külömböző nevekkel »Kinek a pap. kinek a papáé« hangulatával mull az idő. Végre az összeszámolás ideje eikő/elgetl, s a bizottság komolyan fogta fői tiszté*, lelkiismeretes pontosággal j igyekeztek megállapítani a szavazatok'arányait. A kimondott’Ö perc határidőn betűi érte el a szavazás tetőfokát 50 es csomagokban eikeztek a szavazólapok. Az Idegek szétpattanásig feszültek a ki- j váncsiságlól inig ál La ránca megnyugvásra Varga Juliska lett kisorsolva a iegszebb leánynak, mint a ki a legtöbb szavazatéi kapta 375 szavazó lap— Barth Ernő urat, lapunk kiváló bel- munkatársái a pénzügyminiszter anagykárolyi pénzügy igazgatósághoz pénzügyi fogalmazó gyakornok ká nevezte ki. Nagy örömmel értesülünk róla, hogy- kiváidan tehetséges dolgozó társunk végre elnyerte jól megérdemelt méltó helyét. És az érdem jutalma feletti eme megelégedésünket nem csökkenti azon elszomorító érzésünk sem, hogy benne egyik legtehetségesebb, legszorgalmasabb munkatársunkat veszítjük el, akinek távozása érzékenyen érint bennünket.-r— Kinevezés és áthelyezés. Máté Sándor adóhivatali ellenőrt a pénzügyin niszter adóhivatali főtiszté nevelte ki s a debreceni adóhivatalhoz he yezte át. Helyét lyakovits Jenő ökörmezői ellenőr foglalja ei. — Hymen, Fischer Mór helybeli kereskedő eljegyezte Kiss Perer.c ugoinyai termenykereske- dö leányát Qlzifcct — A Spart circus, mely eddig Nyírbátorban tartott előadásokat a közönség osztatlan tetszése mtl.ett, e hr en városunkban is megkezdi eiö dássit. Mint értelmünk a circus nagyobb jő erőkből áüó személyzettel rendelkezik, mutatványai érdemesek a megtekintésre. rmelylyel amaz emlékezetes ejjelen István nádor- n. k a magyar koronát tV qáuUitr , Ez azonban | .vaiószinütlen ! István nádor maga is száműzött s j kegyvesztett vöd A becsi udv. r az eűiőpai sajtó fe./udtilása következtében, — mély az aradi, pesti es pozsonyi gyilkosságuk miatt kér«.*!Ítéletien támadást intézett a bécsi irányadó körök elleti— laita jónak Kossn h gyermekeit fogságukból ki bocsátani. Ferenc és tes* vérei kiszabadulások ti ón nagyanyjukhoz kerültek Fesd*. A pesti policajnzk azonban igen-igen kényelmet! n Volt a Kis gyermekek ott tartózkodása. Mert alig mu‘t ei nap, hogy ne támadt volna mi-Muk népcsődüiel. Az összecsődült tömeget akkor vízi puskával kergették szét. Amikor azután a hatalom megelégelte a gyakori lür.ieiést, azon volt, hogy annak okoziótól megszabaduljon. Egy dunai hajóra rakaíta teiiát fel Kossuth gyermekeit, negynénjükkel, ez időközben fogságból kiszabadult Rutúayné Kossuth Lujzával s Karády Ignác nevelőjükkel együttfutnak indította lefeié a Dunán a Pékét« tengeren át Kcnstüiitinápolyba. A Dunapartot a nép ezrei lepték cl, midőn a hajó edi duít, hogy a kormányzó gyermekeit elvigye n»rss/e Kuiahiába, ahol akkor Kossuth Lajos internálva volt. Az ifjúkor. A Kössü k c_... <*d e cz.> Kutahi.fba tartózkodott, majd Londonba ment, ahol csak rövid ideig maradt együtt. A kormányzó csakhamar elindult Londonból emlékezetes és fárasztó amerikai útjára. Elindult azzei a hitte! és retnénynyel, g fájdalom illúzióval, hogy a nagy amerikai köztárssság népét megnyeri a magyar ügynek, s hogy a nép az amerikai kormányra fog tudni oiy nyomást gyakorolni, hogy az Magyar ország felszabadítása érdekében interveniáljon. Kőrútjának kezdetén, igen rövid ideig a lelkesedés oiy lángo ó voit, hogy a siker reményevei kecsegtette, oly nagy voit, hogy az amerikai történészek egynérneiyike, kik az amerikai egyesült alantokra nézve katasztrófának tartották volna az ily intci venció megkísérlését, Kossuth körútját és ágii icióií úgy említi, minta »Kossuth veszélyt« es jelzik a veszély elmúltát, amidőn az ag'táció Websitr Dániel hideg és r ideg állhatatosságán megtört. A Kossuth gyermekek ez idő alatt Londonban maradiak Puiszky Peren« házánál/, aki maga nejével, a nagy műveltségű es nemesleikü Waller Terézzel együtt elkísérte a kormányzót Amerikába s ott egész újában vele volt. Mint tanuiő Kossuth Ferenc mindig egyike volt a iegkivá óbb es legtiuünőbbeknek s akaratereje oly nagy, hogy magánszorgalma által igen sokoidaluiag kepezle ki magát. Londonban hálószobájában a Qviver-strteli házában, édesatyja, aki nagy szereietében félt attól, hogy Ferenc tul- erőlleti magát, épp azért megtiltotta a túlságos és mértéken felülvaió tanulást. Ferenc tehát sokszor az éjszakák nagy részén keresztül ágyában fekve tanult es olvasott. Igen sok tudományos ágban kiképezte magát sokból diplomát (Londonban úgynevezett certifiká- lim.ol) szerzett. Így például nemcsak mérnöki és építész mérnök > volt, hanem diplomás vegyész és bölcsész és a természettudományi szaktárgyakból is levizsgázott. Úgy Ferenc mint Lajos Tivadar Párisban Barbes jeles intézetében kitűntek kiválóan jeles tehetségeik által; főleg a mathezisban és természettudományokban. Ferenc pedig Londonban a politikai tudományokból olyan vizsgát tett, bogy az akkori pénzügyminiszter, Sie Cornwal Lewis, a siker miatt üdvözölte az édesatyját, a nagy kormányzót.
