Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1914-05-22 / 20. szám
Mtlszalka, 1911. május 22 20 (266.) sxáza 2 oldal'. ■- ■ .......... m& .-i És szeszes italt sem szabad behozni, még saját használatra sem — Így tájékoztat erről Bakssy Kornél egyik napilapban — s ha bebizonyosodik, hogy valaki ezt mégis elkövette, akkor két hónaptól két évig terjedhető fogházra büntetik. így aztán elhihet j ü k, hogy a hirdetőtáblák többi feliirata; „Good School! Good Church! jó iskola jó temlom! csak ugyan megfelel a hirdetésnek, ha ez a hirdetés kissé amerikai izü is. De viszont Amerikában odáig hatolt már az antialkoholista mozgalom, hogy a szeszes italok gyártását és árusítását tiltó rendelkezést 28 állam fogadta el s remény van reá, hogy egész Amerikában törvénnyé válik. Es csodálatos, mégis élnek és megélnek az emberek Amerikában, csak mi- ttálunk nem élhet sem ember, sem állam, ha a szeszt nem fogyasztják s a szesz-fogyasztási alkalmat nem segítik elő ! Itt az ideje,, hogy összefogjunk s az j egyházak, egyesületek és hivatalos egy- : házi testületek felemeljék tiltó szavukat és eg/öntetöieg kívánják a vasárnapi munkaszünet teljességét, a vendéglők és kávéhá zr üzemek vasárnapokon való korlátozását s a korcsmák vasárnapi bezárását! Kevés a búza. Magyarországon az időjárás milliókat jeleni. Minden más kérdés eltörpül amellett, hogy miiyenek a termés-kilátások. Mindent az apáink vérén Szerzett s azazzal áztatott magyar föld ad nekünk j h«jt* csoda, ha. aggodalommal szorongva lessük, j írog.y iwkthu adja vissza ez a ura gyár fold a be- setBltt magot? Mi üde irrend it és rangú. I'ak-ona ennek az országnak a magyar rög emlőjén él, attól nyert táplálékát, ruházatát, egész vagyonát. Különösen meglátszik ez Magyarországon az idén, amikor egyre élesebben hangzik mindenfelől, hogy : — kevés a búza. Kevés, mert tavaly, hol az árvizek semmisítenék meg a legszebb reményeket, hol meg a szárazság tette tönkre a szép vetéseket. Persze, hogy igy bizony kevés ieil a búza, és csak természetes, hogy ára is ily gyorsan szökhetett a mai magasságára. És mert a búza ára felszökött vele együtt MÁTÉSZALKA emelkedőben van a kenyér ára is. Drágul a kenyéri Csak az tudja, mit jelent ez, akinek házi budgeljében a pár filléres emelkedés is túlterhelő kiadásokat jelent. S valóságos országos csapás lesz a szegényebb néposztályra, ha e drágulás állandó ülni talál. Meg valljuk azonban, hogy mi ma még nem látjuk- a helyzetet ennyire komolynak. — Először s azért nem, mert bár a búza ára nálunk is magasra szökkeni, — kenyérdrágulásról még egy szót sem hallottunk sütöinestereink részéről. De meg a búzaárak felszökkenése is inkább csak spekulativ alapú s korántsem azt jelenti, hogy olyan végtelenül kevés volna tényleg a búza. Hogy tényleg kevés bozódik be a falvakból a piacra mostanában, annak nagyi észt azaz oka, hogy a közelnapok fagykár híreit a kereskedelmi uzsora, a fagykárok túlzott nagyításával a maga céljaira fordította es a gazdák, meglévő készleteiket — még magasabb árak elérhetése reményében tartogatják. Hogy a termelők az utóbbi években kezdenek el-el maradozni a piacról, annak nem kis részben oka a rossz kereskedelmi visszony. Higyjünk a megérkezett májusi eső csodalevő erejében s a nemezisben, amely a termelők elriasztóit bizton érni fogja, s akkor lesz majd elég búza is, a kenyér sem fog drágulni s nem lesz okunk u termelők elriasztóit is felelőssé tenni. 4\J H E K. — ELŐFIZETŐINKHEZ! Felkérjük szem. t. előfizetőinket, kik előfizetési díj- fáikkal HÁTRALÉKBAN vannak szives- kedfenek azt kiadóhivatalunk címére MIELŐBB beküldeni. ^ kiadóhivatal. — Atbirót kinevezés. A király Szent- Imrey Tamás érsekujvári iárásbirősági jegyzőt a mátészalkai járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — A püspök biriiKiaíja. A fehérgyarmati espe- resi kerületben 1914. évi június hó 2-án veszi kezdetét a bérmálás. A hermám programját az egyházmegyei hatóság következőkben állapitolla meg. Jánk június 2-án 9 órakor bérmálás Jánkon. Junius 3. reggel 8 órakor bérmálás Fehérgyarmatom. Szatmárcseke junius 4. 8 órakor bérmálás. Mátészalka jnnius 5. fé! 9 órakor bérmálás. Nyircsa- holy junius 6. 8 órakor bérmálás. Papos junius &. 8 órakor bérmálás. Pusztadobos junius 9. 8 órakor bérmálás. Vitka junius 10.8 órakor bérmálás. Nagykárolyba érkezés 7 ór 59 p. Onnan indulás gyorsvonatai 9 óra 12 p. Szalmáira. — Vármegyei telephon. A vármegye» telephon hálózat létesülése ismét egy lépéssel előbbre haladt, amennyiben még e hó folyamán Fehérgyarmat, Csenger és Szinyérváralja íőszol gab rói hivatalai a központi hivatalokkal telephon- összeköttetést nyernek. Hátra van még az avasii és erdödi hivatal, úgy értesülünk, hogy ezek is- az év végén össze lesznek kötve. A fehérgyarmati: csengeri és szinyérváraljai hálózat műszaki bejárásai már megtörtént, építése folyamatban van. — Munkát a népitek l Végre jó hirt hozhatunk Szatinárvármegyének, mely kétszeres öröm* a lakosságra. Az egyik az, hogy sokan munkához fognak jutni, a másik pedig, hogy a sok ár- vixveszadelem nem környékezi többé az északkeleti községet, ahol az utóbbi évekbe® a-mryi kárt telt. A földmiveiési miniszter othatá-ro/ta, hogy hatvan milliót költ erre a célra. Nem fog krajcá- roskodni, nem fog (oldozni-foltozni évtizedeken át, hanem neki fog egyszerre- nagy tökével és megoldja ezt a nagy kérdést. Ide vonatkozó félhivatalos hiriink igy hangzik: Hatvan millió árvízvédelmi munkálatokra. A földmivelésügyi minisztériumban már eikészül'ek azok az egységes tervek, amelyek alapján az ár- vízvédelmi munkálatokat az ország: északkeleti és- déli részén. Mára nzrros , Szatmán-, tlgocsa- és- Béregiricgyékben végre fogják hajtani. E munkálatokra: a kormány hatvan millió» koronát fordít és- ugyanilyen összeggel járul az érdekeltség is„ A munkálatokat, amelyeknek a végrehajtása húsz évre van előirányozva, még az idén megkezdik és- a földmiveiési kormány folyó évre a szabályozási-, munkára három milliót fog fordítani. A munkálatok azért sürgősek, mert a felvidéki folyók medreinek elfajulás«! és rendezetlensége következtében az 1911. és 1912-ik években állandóan mintegy 400 község volt árvizveszedelemben, A munkálatokat az egyes megyékben a vízrajzi osztály tervei szerint a kulturmérnökségek hajtják, végre. SpSSSSHSlßhi^ £3 1 HIRDESSÜNK t3 tS sa A m I „Mátészalka“-ban. 1 ! ;-(333333SSaaS3S3SSS83®SSSeSESEe£3a sü, már raj*a csak csont meg bőr. — A boszorkányszerelem bántja ... de én hallgatok, sziszegte a Kassara felesége gonoszul. —- Jól láttam én ezt már régen : éppen igy volt vele a pópa felesége, s meglásd bajt fog hozni az egész házra. A gyanakvó» szomszédok még egyébről is suttoglak. Az anyját keserves bánat nyomta miatta és már mutatni se merte magát- ax emberek előtt. A komák látogatták egymást és tyúkot hoztak ajándékba egymásnak; leányok, legények eljártak a láncba; hol kézfogót tartottak, hol lakodalmat csaptak, végre is Neda is férjhez ment, csak a juhászt nem húzta ki a szive a házból. Már a tél is elmúlt s a házban egyetlen tyúkot sem öltek le ; nem merlek mosni, hogy oda ne forrázzák a betegséget, mert akkor még nagyobb lett volna a baj; fehéritetlen maradt a pamut, nehogy a betegséget megharagitsák. Vegre pdaáilitottak egy sarokba egy tál ételt, egy korsó vizet, melléje egy szál égő gyertyát, hadd lakjék jók s menjen világgá. Kosjo már nem bírta el, hogy mindenki féíiife szemmel nézzen rá s szálka legyen az egész fallt szemében. A lelke megtört, hiábavalónak érezte magát és terhére volt önmagának ; s a közben, hogy kinézett az ablakon, igy szólt az ángyához: — Ha kitavaszodik, főzzetek csalánlevest... S: én szedem a batyumat . . . — Hová mégy, sógor ? — Már nem bírom ki tovább a faluban, Sem. akarok látni senkit . . . Odafenn csinálok karámot a juhoknak, olt hadd legeljenek s nekem néni kell embert látnom . . . III. És amikor az eresz alá költözött az első fecske, a juhász magára borította nehéz subáját fogta a. vasvereltí botját s hajtotta főt a nyájat hegyek közé. Nem tarthatta vissza se az anyja könyörgése, sem az ángya rábeszélése. Mint a remete, úgy húzta meg magát a hegyek közt s ott is maradt mind a mai napig. Á ruháját maga tartja rendben s maga lát el mindent; ha a falubeliek elfelejtenek lisztet vinni fői neki, leül s a darálóján* mákot őröl. A juhai szépen tenyésznek és megszámlálhatatlan a nyája. Ha friss vaj kell a faluban egy gyerekágyas asszonynak, hozzá mennek érte. Ám azt senki sem tudja, hogy Kosjo mit csinál igy egymagában a hegyek közt. Egyesek azt beszélik,, hogy egy sárkány elvitte egy barlang mélyén lévő aranyos palotába ; mások szerint egy tündér szeretett beléje és maga adja neki a gyógyerejir füveket; meg mások szerint a hegynek egy tündére szeretkezik vele minden éjjel. De ha valaki meg van babonázva, vagy asszony mistl emésztődik, az fölkeresi. És Kos'o ad neki' elégetni való kigyőbőrí, vagy főzni való füvet. És tavaszkor, a negyven szent vértanú napján, Kosjo fiatalt és vént elvezet a kísértetek sziklájának alján lévő gyógyhatású vizbe fürödni. Még napfelkelte előtt összegyűlnek a bénák s nyomorékok s odaállnak a habzó vízesés alá, amely vadul bukik egyik szikláról a másikra ; és egyik sem mer elmozdulni a helyéről. De ha a nap fölragyog, a falubeliek leülnek a fűbe, előszedik tarisznyátokat s mohón falatoznak. Dal és kacagás közt telik a nap s amikor szede- lőzködnek, hogy hazafelé menjenek, egyik-másik még sem tudja megállani, hogy ne beszéljen a: juhásszal: — Hát ezen a télen már csak lesz kézfogé ? . . . — Milyen lányok vannak most a faluban I ... .. mondja egy másik. A juhász elszántan rázza a fejét, de aztán megkérdi: — Hát Neda él-e még? Tudtok-e valamit róla ? — Oh, Neda is nagyon szerencsétlen, —feleli Qena. — Az ura elszegődött idegenbe fuvarosnak s ott hagyta anyjánál. Az anyósával pedig ki tudna megférni ? — Ha legalább lenne gyereke, — veti köz be Raikovica, — Ha el nem jön ide, hogy megfürődjék a kiséretek szikláj?inál. . . attól, hogy valaki kívánja még soh’ sem lett gyereke,. — felelt Kojso prófétai hangon. A ptca-s-ztok hazatviennek, elmondják a dolgokat a Neda anyósának és ettől ez még gono- j szabb lesz. Most már a forráshoz se engedi Ne- dát, a ház küszöbét sem szabad átlépnie. S ha: leszáll az-.est, szigorú tekintettel fordul Nedához : — Hallod-e,hagyd a munkát s jer be .......... az urad utón van, nehogy bajt érje. — Neda betért a házba s elrejti hervadt arcát. . . Enyhe esti szellő fujdogál s messziről elhozza Kosjo furulyának elvesző édes hangját* i
