Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1914-04-24 / 17. szám

Mtészaika, 1S1Í. április 84 2 öldal. merik törvényeink az ügyvédi kényszert, mely azt jelenti, hogy a fél nem képvisel­heti magát, hanem köteles ügyvédet vá­lasztani ... Az ügyvédi kényszer tehát nem az ügyvédek, hanem mindig az ügy­felek és az ügy érdekében szokott megál- fapiltatni, mert az utóbbiak szenvednének ezen rendelkezés htján. A szegény embert ez a kényszer egyáltalában nem sújtja, mert hiszen ilyen ügyekben szegénységi bizonyítvány alapján bárki kap- ingyenes jogi képviselőt. Még az is kétélű fegyver, ha az ügyek egy részében áttörik azt az elvet, hogy a renitens adós köteles viselni az általa oko­zott per költségeit, A kisösszegü perekben (ma 40 koronán, az uj perrendtartás sze­rint 50 koronán aluli ügyekben) az elma­rasztalt adós nem köteles perköltséget fi­zetni. A törvényhozás ezt az intézkedést abból a kiindulási pontból tette, hogy ily kis összeggel rendesen szegény ember szokott adós maradni. A tapasztalat azon­ban azt mufatj'a, hogy az esetek igen nagy részében éppen hitelező a kisember; pl. a «sefcéd perli a gazdáját, a kisiparos, a szálócs a nálánál vagyonosabb embert. S ily esetekben kénytelen a hitelező feláldoz­ni egy fél napját, holott a munkamulasz­tása «'követelés tényleges részét felemész­ti. Ha pedig a perköltséget ily esetben is az adós viselné, a kisember nyugodtan Végezhetné a mesterségét, küldhetné maga helyett ügyvédet, akinek díjazását az ellenféltől megkapná és nem veszítene az igy.öÉÉ. Az ügyvédi képviselet elleni minden áámadás tehát retrográd irányra vall,tekin­tet nélkül arra, hogy milyen formás ürü­gyet találnak ki. Az említett alispán urnák egy szava sincs az ellen, hogy a parasz­tot ne kényszerítsék félnapi várakozásokra, amelyek több keresetveszteséget jelentenek rá nézve, mint az ügyvéd díjazása. Az ügyvédgyülölő miniszteri tanácsos ■wem igyekszik feleslegessé lenni az ügy­védi képviseletet az eljárás gyorsítása s az intézkedés páratlan megtételével, sőt, ha az eljáró ügyvéd véletlenül országgyű­lési képviselő-kijárd, akinek az ősszefér- hetlenségröl szóló törvény egyenesen megtiltja a képviseletet, még szívesen lát­ja, pedig jól tudja, hogy ilyenkor a sze­gény ügyfél zsebébe mélyebben nyúl­lak bele. Fel kell végre a publikumot arról vi- dágo&ítani, hogy midőn az ügyvéd eljárá­si és szólásszabadsági jogait kívánják korlátozni, ez elsősorban nem az ügyvé­dek, hanem az ügyfelek jogos érdekét érinti, mert az ö jogaik érvényesítését akadályozza meg. Ebben a felvilágosító munkában pedig a sajtónak kell elől­járnia ! Jurisprudents. M A T É S Z A L K A .. mi« ■» iiiwi—— VI RÁGORSZÁG, Sajnos, hogy mi sem valami virágot kedve­lő, sem virág kulluszt iiző nemzet nem vagyunk, pedig ez az ország a kiaknázható kincsek orszá­ga. Földrajzi fekvése a lehető legkedvezőbb min­den fajta kullur termék létrehozatalára, de népe fájdalom-minden vállalkozási kedv hzjjávat való. Ne kuttassuk ennek fokát. Lehet, hogy azért özönlik ide még abból is idegen iparcikk, amiből mi bátran csinálhatnánk itthon olcsóbban és szeb­ben, mert nincs olyan kereskedelmünk, amely a cikkek számára jó piacot teremtene ; lehet, hogy a magyar tunyaság az oka ennek a kulturális el- posványdsöcfásnafc, a'mdé bármiként is legyen a dolog, vezessük ezt akármire is vissza, annyi bi­zonyos, hogy olyan jelenség, melynek eltüntetésén okvetlenül dolgoznunk kell. Db ha már a mizériák felsorolásában va­gyunk, szükséges, hogy erre is rámutassunk. A magyar aglicurtur nép jövedelmének föforrása a televényes föld, azzal ami rajta terem. Sokkal ki­sebb jövedelmi forrását képezi a földben talált érc. Inkább a gabona, fa, és a gyümölcs az, ami­ből a mindinkább fokozandó szükségletek nyernek kielégítést. A logika azt parancsolja, hogyha más térén, da nem a földművelés terén kerestessék mód arra, hogy újabb és újabb jövedelmi- ágak nyíljanak meg. 16 (253.) szállj 11 ■ ii iiiMiiram— rnr m.....i~t ~i r-*r mw 4~y ne k. — ELŐFIZETŐINKHEZt Felkérjük azon t. előfizetőinket, kik előfizetési dij- jaikkal HÁTRALÉKBAN vannak szíves­kedjenek azt kiadóhivatalunk címére MIELŐBB beküldeni, jfí kiadóhivatal. Fősorozások a mátészalkai járásban. — Május 4-ikén : Fábiánháza, Nyircsaboly, Hodász, Jármi és Papos. — Május 5-én: Máté­szalka, Nyirvasvári, és Nyírcsászári. Májas 6-án: Nyírmeggyes, Gebe, Mntorjánosi, tklód és Derzs. — Május 7-én: Nagydobos, Parasznya, Olcsva, Ó-Apáti, Yilka és l!k. — Május 8 án: Gyűrtelek, Kocsord, Tunyog és Opályi. Május 9-én: Nagyecsed, Szamosszeg és Szamoskeér. Állítás a tó kerül 1288 hadköteles. Elnök: Ilosvay Aladár alispán. Sorozótiszt: Péchy László fő­szolgabíró. Orvos: Dr. Csató Sándor. Előadó: Eltszner Rezső járási s, tiszt. Lajstromvezeti : Nagy Géza írnok. Egy ilyen jövedelmi ágazat volna, ha mi a kertészetet vennénk intezivebb munkálatba. Ha a virágot ép úgy tekintenek értékesit*á:dő cikknek, mint a zabot vagy búzát. Mert ezen a téren nagyon, de nagyon hát­ra vagyunk, pedig a nemzeti jólét egyik főforrását képezhetné. Az országban mindössze talán egyet­len számottevő kertészet van: Soroksáron. De a szakemberek tudják a legjobban a virágmüvelést intenziven csupán egyetlen virágfaiban lehet gya­korolni.- Azért Soroksáron csakis a gyöngyvirág­nak van talaja. Tehát mind össze egy virág faj­tánk van, amit itthon is beszerezhetünk. Pedig lehetnénk virágország,, A gazdászatok száma, a hol kertészet is van az országban : lé­gió. Minden jobb uraságnak kertészete van, aki az udvar kertet, a parkot rendbe hozza, virá­gokkal ékesíti és folyondárokkal fenatja be a régi udvarház ósdi falát. Sokhelyütt megvan az üveg. ház is, ahol télen át tenyésztik a virágot, hogy a téli vendéglátások ne sziikölkedjenek élővirágok­ban. Pedig hát egy kis jóakarat, a hagyományos pegyhiidség levelése és átalakithalnok az országot virágországgá. Minden földes ur igen olcsón, házilag ké­szíthetne egy üveg házat, ahol egy-egy virágne. met a kereskedés számára is tényésztethetne. A kertész személyzet szaporítását okvetlenül kifizet­né az a jövedelem, amely az aránylag csekély be­fektetés után járna. Mert nem csak a hazai szük­ségletet láthatnánk el virággal ha nem kiszoríta­nánk virággal. Óiiási piac nyílna meg számunk­ra. Az egész Balkán Oroszország nagy része és Németországból is jókora darab. * Nem kell hozzá egyéb, mint egy kevés Ön­bizalom, munka és vállalkozó kedv. Gazdasági folyóiratokba már többször szóba jött ez az ötlet, de a kezdő lépést nem akarta meg­tenni senki. Most ragadjuk meg az alkalmat és menjünk európai utón. Amit kiaknázhatunk azt aknázzuk ki. 1 HIRDESSÜNK 1 S3 | „MÁTÉSZALKÁa-ban. — Miniszter a lápon. Az ecsedi láp le­csapolási munkálatainak mizériái ügyében Gliil- lány Imre báró földmivelésügyi miniszter csütör­tökön Csaba Adorján főispán: kíséretében szemlét tartott, a csatornát csolnakon bejárta, a bajokat megszemlélte s bizonyára intézkedni fog a mizé­riák megszüntetése iránt. — jogi tudnivalók. A gabona Iftzveszélyuek kitett helyen való felhalmozását büntetik. A m. kir. belügyminiszter 1225—913, szám alatt hozott elvi határozatával kimondotta, hogy a gabona tűzve­szélynek kitett helyen való felhalmozása a kibá~ gási büntető törvénykönyv 141 szakasza «lapján büntetendő kihágást képez. ~• Seregélyre szíi- bad vadászni. Szőlőben seregélyre vadászni nitolt időszak alatt is szabad. (A ni. kir. belügyminisz­ter 1912. évi 6877. sz. határozata.) Kényszervá­gás és husfogyasztási adó. Kényszervágás utján nyert, kimért hús az árszabás szerinti husfogyasz­tási adó alá esik. (Pénzügyminiszter 42.409—181Í sz. elvi jelentőségű határozata.) — A mezőgaz­dasági szeszfőző nem iparos. Mezőgazdaságokban alkalmazott szeszfőző elleni követelés elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A fenti ha­tározat hozta a kereskedelmügyi miniszter legfelső fokon 1914. jan. 27-én 4637—1914. sz. alatt, mely igy elvi döntés gyanánt szolgál. .— Üsző- és borjas tehén díjazások. A szatmármegyei gazd. egyesület ez évben öt községben tart üsző és borjas tehén díjazást, melyen 2200 korona államdij kerül kiosztás alá. A vezetőség a gazdasági felügyelőséggel együttesen Felsőbánya város, Kömörö, Vitka, Nagypalád községekben tartandó díjazásokra néz­ve jött eddig megállapodásra. A díjazások folyó évi ottóber havában lesznak megtartva. — Olcsóbb lesz a patika. Ebben a mai drága időben sem éri el semmi a patika drága­ságát. De ez csak eddig volt igy, most már a patika is olcsóbb lesz. A belügyminiszter mind#» évben megállapítja a forgalomban levő gyógysze­rek hivatalos árait. Az 194. évre szóló árszabály most jelent meg és ebben az idei rendeletben a győgyserészek nagy meglepetésére a leggyakrabban használt gyógyszerek árai olcsóbbak, mint a múlt évben voltak. Értesítés. Van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, hogy folyó év április hó 24.-től kezdve kocsigyártó és kárpitos üzletemet Gyar-utca 464. szám (a fürdő közelébe) alá helyezem át. Nagybecsű pártfogasukat kérve LÁDLR ANTAL vagyok tisztelettel kocsigyártó és rArfitqs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom