Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-11 / 15. szám
hfeám 15. (Sip.) 2 oldal. MátéfiJaráa, IBIS. MaTÉSZALkA ■aas CÍW. midőn vidékünk összes gazdáihoz, gazda- testületeihez, valamint hatóságaink mezőgazdasági üzemekkel foglalkozni hivatott tagjaihoz is azon kérelmet intézzük, hogy vonják be a kertészet népszerűsítését is tevékenységük körébe, ezzel kimondhatatlanul jó szolgálatot tesznek nemcsak közgazda- sági téren annak művelői javára, de kü- lönösen a virágkertészet terén a nép lelki művelődése érdekében is. Gazdák útbaigazítása. Lassan-lassan kitavaszodik és a mezőgazdasági munkák megkezdődnek. Természetesen ilyenkor sok ember tétovázik és válogat, hogy a gazdaságát miképen rendezze be, hogy vezesse. Mármost igen nagy jelentőséggel bir, hogy a beálló változások tényleg elő fogják-e mozdítani a magyar mezőgazdaság fejlődését és az állam fölfogva ennek az ügynek fontosságát, felállitolta a Pöldmi- vések Tudakozd Irodáját, amely ingyenes tanácsosai szolgál az érdeklődő gazdáknak, minden mezőgazdasági szakkérdésben.Es az intézkedés valóban hasznos, különösen olyan agrirkultur államban, mint a miénk, amelynek fejlődése tehát épen az agrirkultura fejlődésén alapszik ezidőszerint. A Fűldmivesek Tudakozó Irodája igen alkalmas orgánum arra, hogy aj gazdasági eredményeket gyorsan és hathatósan vigyen át a köztudatba, nem is szólva arról, hogy minálunk még a régi gazdasági eredmények sem mondhatók általános ismert közkiucseknek. Az állam sok áldozatot hozott már az agrir- fctJlUira fejlesztéséért, ds erről csak azok tudnak, a kik gazdasági cikkeket olvasnak rendszeresen, j Bizony a legtöbb mezőgazdának halvány sejtelme i sincs arról, hogy hogyan kaphat kincstári telephelyet, oltványt, szőlővesszőt, nemes fűzfa vessző- j telep létesithelö-e a földjén, ha a véleményt valami kór pusztítja, hol kap útbaigazítást a védeke- ! zésre nézve, hogyan tehet szert fajbaromfira, mi- képőu lehet beszerezni jobban tejelő tehenet, különféle gazdasági egyesületekről hol nyerhet információt, szóval a legkülönfélébb gazdasági kérdésekben hová forduljon felvilágosításért. Akadtak és akadnak ugyan mindig szives emberek, akik jótanácscsal szívesen szoktak szolgálni, azonban e jótanácsok mögött gyakran húzódik mag az anyagi haszonkeresés, busás provízió vagy pedig más előnynek a gondolata. Más esetekben viszont ki van téve a tanulni vágyó gazda annak, hogy könnyelmű emberek felületes tanácsát fogadja meg. Átlag az esélyeknek csak igen csekély százaléka az, ahol önzetlen és hasznos tanácsot kap. A Földműének Tudakozó Irodájával szemben nincs helye az ilyen bizalmatlanságoknak. Ugyanis állami intézményről lévén sző, el esik a kiskaliberű haszonlesés könnyelműségének puszta feltétele is, mig magánosoknak kezében könnyen vál- hatik az e fajta intézmény gyarló haszonvállá- lattá. E melleit a tanácsért forduló gazda nincs kitéve annak, hogy bárminemű kísérletezés tárgyául fogják felhasználni, mivel ez az iröda csak bevált és gyakorlati használatban jónak bizonyait tapasztalatokat hoz közforgalomba s a kísérletezés kockáztató eshetősége, amely egy magánvállalat keretében esetleg a jóhiszeműség határain belől is tért hódíthat, itt eleve ki van zárva. Nagyon természetes, hogy kizárólag szakemberekre van bizva e kétségtelenül sok tudást igénylő és nagy horderejű intézménynek a vezetése, ami tehát egyúttal azt is jelenti, hogy adott esetekre a válaszadás lehetőségének sokféleségéből ép a legjobb fög itt kiválasztódni a tanácsért forduló gazda számára. Tetőzi az egészet az a tény, hogy teljesen ingyenes szolgálatról van szó, a Föidmivesek Tudakozó Irodájának az Útbaigazításukért semminóven nevezendő összeg nem jái, költségeit az állam viseli s ellenőrzése ügykörének teljes irányítása az állam feladata. Nyilván való, hogy ez az intézmény sek hiábavaló kiadástól óvja meg a mezőgazdát, nem szólva azokról az anyagi előnyökről, amelyeket a helyes irányítás köve.keztében ér el a gazda. A t iroda ezenkívül felvilágosítást ad a földmivelési minisztériumba beadott minden beadvány, folyamodvány, felebbezés tárgyában és azoknak sorsáról, elintézéséről hiteles értesítést ad. A Fö'dmi- vesek Tudakozó Irodája (Budapest, V Gr- . tér 11.) minden olyan ...levélre készségesen • ; szol, amely a mezőgazul ,g körében kér felvi gositdst, vagy utbaigazuást. A/, a . ■ ■ ■ ■ i a a föidniivelés he iyes irányú : -zte- ív-., o-egére, mar kívánatos, hogy meunei louneu eucnek az a valómmal és hogy ez mennél nagyobb és mentél teljesebb sikert eredményezze!,. Ismerve a múlt sikereit, bizalommal és.sok remél nyel nézünk a Földmivesík Tudakozó, irodájának újabb munkája elé. ÜZLET ÁTHELYEZÉS. Folyó hó í4-én nyit]a meg uioűaaa berendezett DIVÁTÁRUHÁZÁf Schwartz Jenő és Társa cég a Braun Adolf-féle üzlet- helyiségben a Hungária szól- ■ lódéval szemben. ■ legjobb barátnői tudták a nyári címét. Kissé kellemetlenül lepi meg őt, midőn a házmesterné a számlát és a levelet átnyújtotta, de nem szót semmit» csak elégiitetlenül rejti ridiküljé- be. Nemsokára látogatóba készül egyik fővárosi barátnőjéhez s mig a hintó halk zörejjel gördül tova Budapest utcáin, a hölgy előveszi az imént táskájába rejtett levelet. Kedvetlenül futja át a sorokat k , , »Mégis csak kiállhatatlan dolog! Ilyen számlát küldeni az ember nyakára a fürdőszezon közepén f Amint barátnőjéhez, a dobány-uteai bárónőhöz ér, nem tudja hangját tovább türtőztetni és kifakad: — Tudod, kedvesem, a mi szabónőnkkel nem megy rendjén a dolog 1 — Igazán ? Hogy értsem ezt ? — Képzeld a számlámat máris elküldte! — -Lehetetlen ! — Vgy® ember is gondolná} Bisonyára nem kap már elég megrendelést. Különbé« már a múltkor is észrevettem, hogy a szivetek sokkal régibb keletűek, mint egy jobbfajta fizktbeu szokás! — Mily különös! Eb is éppen ezt tapasztalásul, na, meg az rétése is kissé régies már. — Vájjon milyen idős lehet? Már nincs messze a hatvantól. — TJgy ? . . . Akkor értem, hogy nagyon is elavult, Tudod, as -utolsó ruhám, melyet nála var- i raltam, oly rosszul áll, hogy nem is tüdők undor nélkül ránézni: — Tulságba sem kell azért vinni a dolgot, de tudod, mi asszonyok nagyon is elnézők vagyunk. ez már igazán nem járja, hiszen ez a népség semmit sem dolgozik I •— Az igaz, teljesen igazad van, mi valóban nagyon is elnézők vagyunk, én már különben is elhatároztam, hogy ezentúl a Kohnhoz megyek. Drágának drága; de ülése van és amit csinál, az legalább tetszetős} — Igazad van, drágám, tudod, én most e napokban elmegyek és kifizetem a szabónőmet, de — utoljára 1 . . . Tényleg néhány nap múlva a bárónő kocsija állt meg a ház előtt, melyben régebben a szabónő akott, de amint a méltóságos asszony a szűk lépcsőkön felfelé halad, elébe jön a házmesterné és udvarias hangon kérdi: —- Nagysád a szabdnőhöz igyekszik ? — Igen. — Az már nem lakik itt, kérem. — Hogyan, talán elköltözött? — ó, dehogy is! — Deltát akkor mi történt vele ? — Fizetésképtelen . » . Csődbe került. — Vagy úgy ? ! P. E. ajriíiá. b6 Ű. 4Í í n e K. Vjsg> Örök élei Nem félek a haláltól, én Uram, Tudom, bennem őrök az életi Ha megjártam véges földi utam, Végtelen fényes országodba téreki Porból alkottál és porrá leszek, De soha meg nem semmisülhetek. Megtérek földanyámhöz egy MpOft, Fáradt féjem ölébe hajtom, Nem lesz vágyam, célom, akaratom, Szememre bucsucsókot küld az alkony És rém borul az örök éjszaka, Úgy ringat el az édes földanya, Itt meg tovább ragyog a kikelet, Szedik gyümölcseit a nyárnak És lesznek verőfényes szüretek, Hajnalok kelnek és napok lejárnak. De én mát többé itten nem leszek. Máshol kezdek még égy üj életet. És ujrd érzek majd viharokat:, Látok szivárványt, eget, tájat És újra űzök délibábokat, Járom az erdőket, napos pusztákat Bogár leszek, kis pillangó talán, Vagy bimbózó ág ifjú rózsafán. S ka újra jő á hervadás szaka, Meg:, ú csak haza, vissztérek, ü mindig vár az édes föidanya, Bármi vagyok: Virág,bogár,vagy féreg, így száknak sírba nagy évszázadok, Velük megyek, velük feltámadok. ó nem félek én attól, szeht Uram, Hogy szemeim álomra zárod, Tudom, hogy merre vezet az utam, Bármily nagyok is a messze világok. Mert örök vagy Te mindenek felett S én részed vagyok, voltam és leszek. GREGOIR. — Deme igazgató könyvé. Deme Károly, jelenteg a kolozsvári állatni polgári fiúiskola igazgatója, ezelőtt 2 érvel működése idején betölt- vén 30. szolgálati évét, grőf Zichy János Vallás- és közoktatásügyi miniszter annak idején a legmelegebben üdvözölte őt és »kiválóan a lelkiismeretes működéséért, úgyszintén a tanügyi irodalom terén kifejteit értékes munkásságáért* elismerő köszönetét felezte ki neki. Ugyanakkor a mátészalkai tanártestület is elhatározta, hogy ünneplésektől idegenkedő igazgatója iránt elismerései és szereidét az által fogja kifejezésre juttatni, itögy emlékül életrajzának és irodalmi munkálkodásának ismertetésével cikkeiből és értekezéseiből egy kötetnyi szemelvényt fog közrebocsátani. A közbejött nehézségek és Deme Károly Kolozsvárra való áthelyezése folytán akkor a könyv kiadása elhaJasztódott, annyival is inkább, mert maga a jubiláns is erre kérte volt fel a tantestületet. A jelzett kötet most fog megjelenni Stief Jenő és Társa Kolozsvár (Deák P.-ü. 2) kiadásában. A diszes vászonkötésben megjelenő mü ár a 4 korona. A kiadások fedezése után fennmaradó jövedelem a kolozsvári állatni polgári fiúiskola segítő- alpjához lesz csatolva. T. olvasóinknak nem keli bemutatnunk Deme igazgatót, ki lapunknak is buzgó főszerkesztője volt, ezért csak röviden a pedagógusra és Íróra való tekintetből a könyvet t. olvasóink figyelmébe melegen ajánljuk. — Dülőutak használása. A megyei köz dülőutakat kizárólag az érdekeltek használhatják Érdekeltek azok, kiknek földjük elérhetése végetj gazdaság célból van az útra szükségük. (Feld, min. 1942. évi 406,$89. %r. hat.
