Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-05 / 49. szám

‘♦.'old*]. Mátészalka, 1913. MÁTÉSZALKA december há 1. vek és egyéb kiszámíthatatlan dolgok szerepelnek, mit a jótékonyság nemes eszközei, holott a valóságban nem egye­bek, mint a nyilvános helyeken az uton- állás hatáiát is megközelítő molesztálá- sa és zaklatása a védtelen közönségnek, melynek a tulajdonképeni jótékonyság semmi hasznát nem látja. És ha akad­nak kivételesen, jólelkü emberek,’ kik a a. jótékonyság körül belső lelki szükségből buzgólkodnak, úgy bízvást állítható, fíógy a legtöbbjénél az néni egyéb, mint alkahrn bizonyos hiúsági és szereplési i hajlamok kielégítésére, egy sport, mely a mások indölen&iájára, apatikus ; türelmére és szemérmes jneghunyász- 1 kodására van alapítva. Igen, a sport egyik nemévé fejlődött ki nálunk a jóté- . konykodás, még pedig - egy igen olcsó nemévé. Mert nálunk a kiskorú közön­-f. ~ ségberí nincs meg az a szuverén, énálló gondolkodás, az önálló bírálatra képes önérzet, hogy cselekedeteiben a meggyőződés és az elvi felfogás vezesse. Nálunk a közönséget nem kell meg­győzni, csak hiúságát es utánzási ösztö­nét kell felkelteni. Csak reá kell mutatni arra, 'hogy X. ur már adakozott és ak­kor annak a látszatnak az elkerülésére- mintha bárki is X. urnái kevesbbé „ ga­valléru volna, vak bizalommal és gondol­kodás nélkül megnyílnak az erszények, nem szólván arról, hogy egy jó név,' vagy ajánló levél láttára már hipnoti- ~ zálva vagyunk. Tanúság erre az a számtalan szédelgés és becsapás, mit a jótékonyság ürügye alatt professionals csalóknak oly könnyen sikerül. A jóté- ; konyság legyen gyakorlási módjában ész­szerű, megbízható és őszinte. És ne le- > gyén hivalkodó, ízléstelen és mellékcélo­kat szolgáló. Mert különösen az izles je­lenségek szdzlevelü virágai burjúnzanak hihetetlenül ezen a téren. Komoly lapok­ban olvashattuk, hogy N. Pétiké (teljes név kiírásával) húsz fillért adományozott az árvízkárosultak „felsegélyezéséi e “. A szereplési viszketegség jóvoltából egy ka­tasztrofális csapás lelkeket megrendítő fenségességébe némelyek a maguk húsz fillérnyi hiúságukkal bájosan és kedve­sen belemosolyognak! És válasszuk el , a jótékonyságot a szórakozási alkalmak­tól. A mulatság és szórakozás semmivel sem lesz alsóbbrendübb és emberi szempontból semmivel lesz kevésbé szükséges és elfogadható, ha az pusz­tán saját magiért rendeződik, nem pe­dig valami más cél kedvéért. A jóté­konyságot pedig ideje megszabadítani az ily alkalmi tányérozásoktól. Hogy a jótékonysági bazárokon egy női mosoly jobban indítja meg a lelkünket és a tár­cánkat, mini egy didergő gyermek, ár­jákéi lepergő könny, arról csak az Isten tehet*,De teljességgel felesleges, hogy a bálterembe bárki is a jótékonyság hófehér köpönyegében lejtsén be Hisz ily alkal­makkor, inkább mint bormikor, csakis emberek vagyunk . . . * .... Emberek és gyarlóak, kik érezzük, hogy az örök józanság elsik­kasztja a lelket, mely pedig oh de gyakran bontakoznék ki az elvekbe és szabályokba szorított bilincsek­ből. ■ Midőn a gondolkodás már med­49. (244.) szám, dő teher, mert valami érzés, vala- mi öntudatlan mámorosságba fojtogató érzés markol belénk. A mit nem kor­mányozhatunk, mert az érzést nem szedhetjük tetszésünk szerint kottára s nem szűrhetjük kicirkalmazott melódi­ákba, mert olyan, mint a szelek szár­nyán száguldó vihar; melynek eredetéi nem tudjuk, célját nem is sejtjük, csak halljuk esztelen zúgását . . . Ilyenkor belelendülnénk a kábító mámorba s vi­gadva belekacagnánk a sötét éj homály - ba ... az emberi sors szomorú tragé­diájába ... S kacagás közben egy hí­vatlan könny tör elő szemünkből, ma­gunk sem tudjuk miért . . . Szikra. 4{j H E K. — Halálozás. Mull há 28 án a reggeli órákban Budapesten elhunyt özv. Szálkái Schwärzt Jakabné. A megboldogult úrnőt kívánsága szerint, miután hosszabb ideig lakott Mátészalkán és mi­után férje is itt nyugszik, 30-án reggel hozták Mátészalkára. Temetése ugyan aznap' délelőtt 10 | órakor volt az izraelita templom udvarán az egész város általános részvétele mellett. A gyászszer­tartást a mátészalkai és a ceglédi rabbik végezték. Ez utóbbit régi, meghitt ismeretség fűzte az el­hunyt úrnő családjához.; .Megjelent minden alka­lommal, mikor örömet kellett hirdetni,, vagy mikor elsiratni kelleti valakit. Magas szárnyalást), szép beszédében, melylyel a gyászoló közönség minden tagjainak a szemébe könnyet csalt, meghatóan emlékezett meg az elhunyt úrnő nemes áldozat­készségéről, mindenkivel jötteunt akaró, emberba­rát! szivéről. — A mátészalkai nőegyiel, melynek hosszú időn keresztül tagja és majd elnöke volt, koszorút helyezett koporsójára és jegyzóköuyvileg fejezte ki résztvétét a gyászoló családnak. • — Küldöttség a miniszterelnöknél. $Jröí Tisza Istvnánnak Szatmár város diszpofgá^ávS történt megválasztásáról szóló díszoklevelét a vá-‘ ros népes küldöttsége Műit hó'25-én nyújtotta ál a munkapárti kör helyiségében. A díszpolgári ok­levelet dr. Vajay Károly polgármester nyújtotta át a miniszterelnöknek, ki meleg szavakkal válaszolt A deputáció tagjait a főispán mutatta be a mi­niszter elnöknek, ki melegen gratulált Papp Aurél­nak, ki a díszoklevél művészi festését és liia'ljflá- sát készítette. Délután két órakora Hungária szál­lodában a miniszterelnök bankettet adott, melyen Arad és Debrecen küldöttei is megjelentek. Az ebéd alatt. dr. Kereszlszeghy Lajos, Qöncz-y Antal esperes s dr. Lénárd István mondottak pohár- köszöntőket. — Telefon előfizetők kérelme. Amint értesülünk a mátészalkai telefon előfizetők egy kérvényt nyújtanak be a nagyváradi postaigazga­tósághoz, melyben azt kérik, hogy Szatmár vár­megyével szomszédos vármegyék területén 1 ko­rona dij fizetése mellett beszélhessenek. Raméljük, hogy a postaigazgatóság n kérelmet kedvezőén fogja elintézni. — Elrendelik a sorozást. Márcziusban sorozzák az 1893-ik és az ezt megelőző két év, újoncokat. A honvédelmi miniszter abban a vára­kozásban, hogy a képviselőház megszavazza az utonczlétszámot. elüendelte az előmunkálatok tel­jesítését. • • — Munkásblztositás kérdése. A' deb- reczeni iparkamara a munkásbiztositás törvényes intézményének a tapasztalatok, által megindokolt reformja érdekében felhívással forduft a területén levő ipartesíületek elöljáróságaihoz, hogy a nmn. kásbizlositással közelebbről foglalkozzanak és véle­ményeiket összegezve a kamara tudomására hozzák A kamara az üggyel behatóan kiván foglalkoznia közre akar hatni, hogy a törvény kilátásba helye­zett módosításnál az érdekeltség kívánalmai figye­lemben részesüljenek. — Cigányok napja. Ötvenkét cigány ült nov. 27 28-án a szatmári törvényszék előtt a vád­lottak padján, kiket a helybeli csendőrség fogott össze. Egész sereg lopással és rablással vóltak vádolva, amelyeket Szatmár, Ugocsa és Máraina- rós megyékben követtek, el. A főtárgyaláson dr. Néjnethy József elnökölt. A vádat dr. Jákó Sáu- dór kir. ügyész képviselte. A védelmet dr. Nagy Vince, dr. Selyeby Béla, dr. Dómján János, dr. Kiss Endre és dr. Keresztszeghy Sándor ügyvédek látták „látták ei. A két_ napig tartó tárgyalás után a kir. ügyüsz huszonhaj vádlott ellen elejtette 'a vádat, mert ellenük bizonyíték nem merült fel. Ba­lázs Ferenc (Milugrálsz) 2 évi, Serbán Ferenc 1 évi és 6 hőnapi fégyháznt, Balog István (Tyukke- ritőj 6 hónap], ,Balog Józsi (Cipószáju) 4 hónapi fogházat, a többiek pedig kisebb fogházbüntetést kaptak.■■ . —7 ;Kedélyes estély. Mindén évben szoktak városunkban a polgári iskolát végiő-magán tanuló leányok egy műkedvelői előadást rendezni, amikor a nyilvánosság elé lépve, bemutatják; högy a szá­raz iskolai anyagnak szép eredmények felmutató elvégzése m,ellett, jut idejük szép eredményt elérni az Önképzés egyik-másik nemében i*. Ügyes szín­játékot, jól sikerült szavalást és szép zongora já­tékot hallottunk és láttunk a múlt legközelebbi szerepléskor is. Az idén december 27-én tárják »kedélyes eslély«-üket Révcty Viktória tanítónőjük vezetése mellett, s melyről szóló meghívót és műsort a legközelebbi számunkban fogjuk közölni. — Kőrorvosi állások. Az elhanyagolt eraberegészségügyre már e tények is elég jellem­zők, hogy hétről-hátre vannak megüresedett és megtelni nem akaró orvosi állások a vidékeit.‘Je­lenleg 3 állás van a megyénkben pályázat alaTt. A szaímárkrassói körorvosi állásra a szatmárit fő- szolgabirósághoz december 15-ig ; a, válla*i es ér. endrédi kői orvosi állásra a nagykárolyi főszolga- bírósághoz december 24-ig adhatók be a’pályázat' kérvén-vek. ' „ , *' ' • . * ' X —’ Állategészségügy a "vármegyében. Lépfene pusztít Kővárkölcse'és Szatmárzsad-lny községben. Vsszetség: Szaniszló, . Nagysikárló, és Arariyosmeggyesen. Rtihkór : Tyukód, Ura, Lap­hegy. és Börvelyben. SarttSsvész : GLcsály, Tyukodt Ura, Laphegy, Kisar, Nemesborzova, Panyige^ Szpt- inárcseke. Qebé, Olcsva, Börvely, Ksplony, RJspe- leska, Pettyén Szárazberek, Hóba, Remetemező és Nagykárolyban. - . *■ . — Országos állatvásárok vármegyénk­ben. 9-én Nagykárolyban; 1 lén Erdődön| -15-én Fehérgyarmaton; 16-án Aranjosmegyesen; 18-án Királydaróczon; l9-én Hagymásláposort; 23-án Krasznnbéltekenr ., ' — Pértgyülés.. A fehérgyarmati választó kerület függetlenségi'és 48-as pártja Fehérgyar­maton a* Kas? nő nagytermében m. hó 29-éó dél­előtt) t órakór tartóttá újjászervező gyűlését, melyen a kerületnek majdnem ininden község« tekintélyes számban volt képviselve. Thary Zzigmond párt-, elnök nyitotta mega gyűlést, majd dr. Jármy Béja orsz. képviselő tartott nagyobb beszédet. Ezután Rácz Elemér császlói nagybirtokos beszélt s ezután a párt tiszti karát választották meg. ... Elnök kérte a párt tagjait, hogy a december hó 14-iki Szatmáron tartandó vármegyei párlgyü- lésen minél nagyobb számban jelenjenek me. Ezzel az ülést bezárta. - . t • : — Hamu és korom. Télen majdnem min­den hánál sok korom és fahamu gyűl összeg melyet többnyire kiönlünk nem gondolva azzal, hogy ezek mily becses trágyaszerek, melyeket haszonnal le­het értékesíteni a trágyázásnál, de emdleU a fér­gek elpusztítására is jó, különösen ha azt a gyü­mölcsfák tövéhez hintjük.-Különösen a ribiszke és egres tövén élős^iek elpusztítására nagyon jó szol­gálatot tesz a íahaaiu, vagy a korom, éppen azért ne mulasza el senki sem ezen cserje növényeknek- fahamuval való behintését. Ezt a hó lehalta előtt nagyon kényelmesen elvégezhetjük, de ha a hó már le is esett, akkor is végezhetjük úgy, hogy enyhéb napokon, szélcsendes időben a fahainut a hóra hintjük. Ha majd a hó tavasszal elolvad, a víz kilúgoz belőle minden tápanyagot ét átadja a talajnak. / — Áthelyezés, A kereskedelemügyi minisz­ter Strohmájer József kir. mérnököt a dic*ős*e«t- mártoni áilamépitészeti hivataltól a szolgálat ér­dekéből Nagykárolyba helyezte át > szolgálattétel­re. ae ottani állainépftészeti hivatalhoz oszlottá be

Next

/
Oldalképek
Tartalom