Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-28 / 13. szám

S. old* I Mátészalka, 1813. M A T E S n L K A fíiárdu# ho 21. 13. (SQ8.) sg&m. — Ügyvéd! iroda megnyitás. Dr. Frankl Lajos ügyvédi irodáját Mátészalkán megnyitotta* — A Mátészalka! Dalegylet folyó hó 25-én saját pénztára javára rendezett és kitünően sikerült mulatságánál felülfizettek : Kincses István 6 kor. Márkusz Vilmos 5 K- Veres Lajos, Doby Antal, Weisz Antal, Tóth Bálint, Nagy Géza, Ru- hay Gyula, Steinberger Sándor és Nagy Zsigmond 2—2 kor., Tóth Gábor, ifj. Nagy Sándor, Tamás József 1 — 1 koronát. —- Babona. Büszkén valljuk, hogy a hu­szadik század gyermekei vagyunk, mert azt hisz- sziik, hogy a felvilágosult szellem, a kultúra vég­ié már uralomra jutott ezen a sáros lekén. De egy-egy borzalmas esemény, vagy egyptömi sö­tétséget eláruló hir felriaszt optimisztikus tűnődé­sünkből és ániulva kérdjük, hát mégis mozog a föld előre ? Kálmán király 800 évvel ezelőtt ki­mondta, hogy boszorkányok nincsenek és ime ezen a héten, modern, esténkint villanyfényben úszó városunkban megütődéssel kellett hallanunk, hogy boszorkányper-féle foglalkoztatja a hivatalos embereket a városházán. Sajnos a babona annyi­ra elterjedt, hogy olyan körökben is hitelre talál, melyek szeretik magukat »intelligensének ne­vezni. így aztán a nép egyes rétegeiben is fel­felbukkan egy eset, mely kirívó, néha megdöb­bentő élességgel világit rá a tudatlansággal ve­gyes ázsiai müveletlenségre. Az eset a következő: Lakatos Lajos panaszt tett a városházán, hogy ifj. Néma F.-né »megrontotta«. Kérte Veres albi- lót, hogy »szabadítsa fel, mert az az asszony fecskefészket itatott vele*. Ezáltal az asszony bű­vös körébe van vonva, folyton utána jár, pedig neki (Lakatosnak) saját családja fenntartásáról kell gondoskodni. Az asszony és ura természetesen védekeztek az ilyen alaptalan vádak ellen, de La­katos még hozzátette, hogy a »boszorkány 7 nyo- nyomot szedett fel előtte« azért megy ö az asz- szony után. Ilyen tónusban beszéllek a biró előtt, aki megnyugtatta őket és lelkűkre kötötte, hogy az ilyen ostobaságokkal hagyjanak fel. A pörös felek látszólag megbékélve mentek el. — Kézrekerült betörők. Múlt heti szá­munkban közöltük, hogy a csendőrség elfogta Szulinlán Jánost, aki Vásárosnaményban és vidé­kén több helyütt betört. A vallatássorán kiderült, hogy Szulimán nagygejőci illetőségű katonaköteles ács, akit a beregszászi törvényszék ugyancsak le- töréses lopás miatt köröztetett. Bűntársául Balog Péter nyirparasznyai napszámost nevezte meg, aki szintén bevallotta a közös betöréseket. Beis- ismerte, hogy a január 6.-i mátészalkai és a vidéken elkövetett betöréseket ők követték el. A parasznyai betörésekben tészt vettek : Vékony Pál, Nec János ifj. Kis János, .kik szintén beösmerő vallomást tettek. A mátészalkai lopásokból egy téli kabát került meg. A helybeli jdrásőrmester a kihalga- tás után átadta őket a nagvszelnici csendőrségnek, mert ott is meg a nagygejőci kerületben »dolgoz­tak«, Ugyanis többrendbeli templombetörés és egyéb lopás van a rovásukon. Amint látjuk, olyan nagystílű betőröbanda került most hurokra, amely­nek háta mögött »tettekben gazdag nagy múlt« áll. Ebből a változatos múltból még sok fog nap­fényre jutni. — Pótlás. Múlt heti számunkból tévedés­ből kimaradt azon márc. 16-iki ünnepségről való híradás, amelyet a helybeli iparostanonc iskola rendeseit. Borbátb Andor tanító nagyhatású felol­vasást tartott, az ifjúság énekeket és hazafias szavalatokat adott elő. Dr. Rosenberg Ignác el­nök nagy figyelemmel meghallgatott záróbeszédé- i ben méltatta a nap jelentőségét. A Szózat fejezte •be--a szépen sikerült ünnepségei. —> A posterestante alkonya. Szántó« jelből arra lehet következtetni, hogy legközelebb eltűnik a föld színéről az egyetlen hivatalos in­tézmény, amelyhez még némi romantika tapad. Ezúttal a poslerestante levelezésre vár a dicstelen elmúlás. Néhány héttel ezelőtt a francia posta vezetősége rendeletet bocsátott ki, melynek értel­mében serdülő fiuknak és leányoknak többe nem szabad kiadni poslerestante leveleket. Most meg Amerikában keletkezett olyan mozgalom, melynek egyedili célja a posterestante forgalom nemzet­közi egyezmény utján való megszüntetése. — A leánykereskedés meggátlására alakult egyesület "kérelemmel foróull a világ Összes postáihoz, hogy a jelszavas levelezést a jövőben szüntessék be. Annyi kétségtelenül bizonyos, hogy a posterestan­te levelezés megszüntetése keserves fájdalmakat fog okozni romantikus diák- és szentimentális bakfissziveknek. — A lövőpetri-i dráma. Mindenki előtt emlékezetes még az a szenzációs bünpor, amely körülbelül három év előtt folyt le s a jmelynek vádlottja Róth Albert lövőpetri-í gazdálkodó volt. Rólh Alberlnek hirtelen meghalt-a fiatal felesege és a ft! jel az a gyanú teilíelte, hogy az asszonyt, akivel folyton viszálykodotf, ős’Mórgczte meg. A nyomozás, a vizsgalat adatai «lapján Róth Albertet le is tartoztatták, de á iiyiregyhazi-i tör­vényszék napokig tarló: izgalmas tárgyalás után felmentette a vad alól. Á Róth elleni bizonyítékok között fontos sze­repe volt annak a szerződésnek is, a melyet rö­viddel a haláleset előtt' közjegyző közbenjöliéve! kötőitek egymás közön a hazástársak és amely­ben haláluk esetére vagyonukat egymásra testálták. A bünpör befejeztével az elhunyt uriasszony édes anyja, özv. Weisz Mózesáé szatmári lakos, ügy­védje utján beperelte a 16 ezer korona hozomány és a 4000 korona értékű kele.igyetargyak vissza­adása iránt. Weisz Mózesné arra alapította keresetét, hogy leánya férjhezmenetele alkalmával Róth Al­bertiéi kötött szerződésben úgy állapodtak meg, hogy ha Róth Alberíué tiz even belül utódok hátrahagyása nélkül halna el, akkor a hozo­mány visszaszáll a nő édesanyjára, özv. Weisz Mózesné ra. Róth Albert viszont — akit Vadász Lipót orsz. képviselő és dr. Földes Mór kisvárdai ügy­védek képviseltek — azzal a szerződéssel védeke­zett, amelyet a házasság tartama alatt kötött fe­leségével s a melyben örökösül kölcsönössen egy­mást nevezték meg. A nyíregyházi kir. törvényszék és a debre­ceni itéiőtábta el is utasította özv. Weisz Mózses- nét keresetével, a kir Kúria azonban megváltoz­tatta az Ítéletet és kötelezte Róth Alberffet a 16 ezer korona visszafizetésére, 4000 korona értékű kelengye visszaadására és 834' korona perköltség megtérítésére. '*'■ A Kúria kimondta, hogy a házassági szer­ződést özvegy Weisz Mózesné kötötte Róth Al­bertiéi, ebben a hozománnyal a saját javára ren­delkezett és ezt a rendelkezést nem helyezhette hatályon kivül a házastársak között később létre­jött szerződés, a melyet az ö megkérdezése nél­kül kötöttek. Az ítélet most már jogerős s ezzel örökre le is zárultak a hírhedté vált lövöpetri-i dráma aktái. — Míg a szülők Szatmáron jártak. Bács János vitkai gazdálkodó 10 éves János nevű gyermeke, mig szülei a szatmári nagyvásárt jár­ták játszadozni kezdett apja töltött fegyverével. A fegyver elsült a gyermek kezében s a sőrétek fejébe furődlak. Segítség nem volt a közelben s néhány óra múlva, mielőtt orvosi segítség érke­zett volna, meghalt. Az ügyészség a gondatlan S/.ülők ellen a vizsgálatot megindította. — Az útadó után szedhető kamat. Az 1912. évi Lili. t. c. 26. §-a szerint az adófizetés­nél a kantat évnegyedre külö.p számítandó ki s a koronfin aluli összeg a kamat kiszámításánál fi­gyelmen kivií.l marad, A nagy többséget a mini­mális,zídól fizetők teszik, akiknek évi útadója az ország legnagyobb részében 3 korona. Az a kér­dés merült fel, hogy ezek apúpimális adófizetők kőtelesek-e útadó hátralékuk után kamatot fizetnie mivei tartozásuknak úgy negyedévre ..eső része 1 koronánál kisebb,í A kereskedelemügyi miniszter . most kiadott 7809/1913. számú rendelete szerint, minthogy a törvényhatósági útadók kezelése te­kintetében a közadók keze éséről ' szóló határoza­tok a mérvadók, az érvényben lévő közadókezelési törvény szerint pedig a koronán aiuii Köztartozá­sok után kamat nem jár, az évi 4 koronát el nem érő utadótarto/ások évnegyedi részletei után sem szedhető kamat. Ezek szerint nincs helye kamat- felszdmitásuak több évről felszaporodott adóhátra­lékok után sem abban az esetben, ha a felszapo­rodott utadótartozása évi 4 koronát el nem érő követelésekből áll elő. — Üzelmek a gazdák rovására. Gazdáink nem képzelhetik, hogy a tavalyi esős ósz következte* ben mily nagy tömegben hoznak az idén forga­lomba részint jóhiszemüleg, részint tudva cseké­lyebb értékű, sót egeszen értéktelen magíéléket. Minél alacsonyabb arakon kínálják, annál bizto­sabb, hogy pélüául a repamag, melyből a hírhedt bi- zenci hibás, selejtes áru tööbb ezer zsákkal van a vidékén elhelyezve, legtöbb esetben dohos és általában igen rosszul csírázik, sőt az északné- meotrszági között is van ilyen e,cg az idén. Ami pedig a lóherét illeti, köztudomású, hogy a múlt na­pokban érkézéit Fiúmén ál Magyarországba mint­egy 20 vagon olasz rostaalja, melynek az a hi­vatása, liugy honi lóhere közé keverlessék. Nem is szóivá a lucernáról, melyre nézve az »Erdélyi Gazda« szaklap március 16-iki számában is meg­írta, hogy a teljesen értéktelen tűrte utáni lu­cerna nagy tömegben került Becsből magyar vi­déki kereskedőkhöz. Jó lesz tehát nagyon vigyázni, maradjunk meg a régi megbízható cégeknél és ne üljön föl se kereskedő, se gazda az említett igen alacsony ajánlatoknak, melyeknek célja nem egyéb, mint a hasznavehetetlen portékán akármi­lyen áron túladni. Ha gazdáink nem elég óvato­sak, akkor nagy bajok lesznek és csodákat fog­nak ez évben tapasztalni. — Az orvosvilag egyhangú véleménye, hogy inanpság a gyermektápiálás csák úgy lesz töké­letesen végrehajtva, ha az elválasztás pillanatától kezdve a gyermek Pliosphatin Falieres-el lesznek táplálva. E kiváló tápszer értéke megbecsülhetet­len, a gyermeket a fogzás nehéz időszakán zavar­talanul segíti keresztül és a fejlődés biztosításá­nál elsőrangú szerepet játszik. Nemcsak csecse­mők, de serdülő gyermekek is szedik a Phos- ph tine Falierest, mirt a leghatásosabb tápláló anyagokat tartalmazza. — „A Hét“ húsvéti száma. Kiss József kitűnő hetilapjának húsvéti száma a szokottnál is gaz­dagabb és változatosabb tartalommal jelent meg Kóbor Tamás, Bródy Miksa, Lakatos László és Gábor Andor nívós cikkekben az aktuális esemé­nyekkel foglalkoznak. Krúdy Gyula folytatja re­gényét, mely finom szellemmel festi egy múló fél­ben levő társadalmi kor életét. Antal Sándor no­vellával, Ernőd Tamás, Dutka Ákos és Balázs Mária versekkel gazdagítják a lap tartalmát. Ro­vataiban Kosztolányi Dezsőtől, Szabolcsi Lajostól, találunk értékes kritikákat a színházi, művészi' és irodalmi eseményekről. Pompás címlapja Kis* Ottó művészi munkája. Mutatványszámot »A HÉT« kiadóhivatala ingyen küld. Kerestem a teli holdat. Irta : Krasznay Zsigmond. (2.) Szótlanul róttuk egymás mellett az utcákat. Hol egymásra tekintve, hol fel a tiszta égre, mintha a csillagok járásából akarnók ezen lépé­sünk horderejét kiszáinitni. Végre egy fasorba értünk és fáradtan roskadtunk le egy deszkapadra. Ránéztem, mintha idegei elernyedték volna, a régi energikus tekintetnek semmi nyoma. Ész­revette tekintetemet, mintha tiltakozott volna ellene. — Hogy ö nem hisz a szerelemben. Cso­dálkozna rajta ha még a mai világban szerelme­sek is volnának, azokat ki kell tömetni. Olyan ember meg épen őrült, ki szerelemből élete ellen tör. Az ilyen buta ember sajnálatraméltő. Felettünk világított a téli hold egész pom­pájában. Az asszony egész arcával, szenvedő te­kintetével belebámult a teli holdba, mintha re­ményt, vigaszt keresne szavaira, melyeket talán maga sem hitt. — Látja igy van az — mondtam maga úgy beszél pedig én egészen mást olvasok ki te- sh:tétéből. Szidjuk, csépeljük a szerelmet pedig mégis csak úgy van. Pedig mégis csak alragaá Csarnok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom