Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-10 / 2. szám

Ü. oldal

Mátészalka. 1812.

V ÁTÉSZALKA

jc'is ma végé el undorra {távozik onnan. Még azok is, kiknek egy egy kalabrias kontra játék többe kerül, mint egy évi tagdíj, fi- zetetleniil küldik vissza köteles, csekély összegű tagsági nyugtáikat. A kaszinó helyiségei hetek számra zárva vannak, a kutya se néz feléjük. A könyvtára iránt, melyet Péchy Jenő e kerület szabadelvű képviselője a 70 es évek elején nemes 200 kötetes adományával megteremtett, senki se érdeklődik, a porlepte foliánsokbau tétlenül vesztegel az eszme A hosszas betegség betetőzéséül jött egy kis szerény sommás kereset és ez megadja a haldoklónak a deftert.

A közéleti porondon küzd két gladiátor. Az egyik valamikor erős, virágzó, most vérszegény és enerváit s a másik szívós és kitartó, — résztvétlenség a neve. És a Kereskedelmi és Iparbank, mint a római császárság korában a circus max musban a bírói páholyban ül és mint cézár a küzdelem végén öklét magasba emelve hüvelyk úját lefelé fordítva megadja a jelt a szívós és kitartóan küzdőnek — a kegyelemdöfésre. Az intézeti ügyész pedig lázasan készül a végrehajtásra.

Pedig Reóck Gyulától a kaszinó első elnökétől — Tarnay Gyuláig fényes neveket mondhatott a kaszinó magáénak 1 Alapítóját; a hajdani közszeretetben álló járás- bírót, nem éli túl a gyermek, kinek bölcsőjénél nemes hevülettel tettre kész férfiak álltak és hosszú életet jósoltak az egészséges tij szülöttnek.

Züllik itt minden: barátság, egyetértés, társas éleh Rákmódjára haladunk hátrafelé, a mit megalkottak a szent idealismus- sal eltelt emberek, mi kis epigonok nem tudjuk fentartani. Újat alkotni nem tudunk, a meglevőt is leromboljuk. Hiszen talán ez is lehet politika, hogy valaki fekete kávéval kezdje az ebédet, holott normális ember levessel kezdi, hogy valaki a plafont szeretné elérni és tóttágast áll, hogy valaki egy czél felé törekezik s ugyanakkor azzal a félével fordul a czéinak, melylyel más

józan eszü ember a czéltól távozni szokott s igy óhajtja elérni a czélt. Hiszen ez is- politika; a legteljesebb rákpolitika.

A helyzet sivárságát csak fokozza- hogy nincs egy ember, ki elmesélje fiainak az egyszeri mesét a vesszőről, mely egymagában törik s a csomag vesszőről; mely minden törési kísérletnek ellenáll nincs egy Mózes ki irányt mutason a pusztában czéitalanul bolyongó, züllésnek indult népének.

És most mikor ássák a sirt a legnemesebb czélu jobb sorsra érdemes egyetlen közintézményünknek, Írjuk a fejfára a szi- vettépö nekrológot; Egyszerű körülmények között született, fényes életet élt, saját házában lakott, majd pártáj lett később kegyelem kenyéren éldegélt s meghalt, megölte a részvétlenség.

Olcsvaapáíhi és Túr szabályozás.

Nagyarányú, hatásában és jelentőségében mesz- sze kiható és járásunk egyik elhanyagolt községét közelről érintő mozgalomról ad liirt fehérgyarmati tudősitőiik. Nem kevesebbről van szó, mint Szat- mármegye egyik legtermékenyebb vidéke a Tisza- Szamos köze a Uül ós belvíz “klót ármentesitessék 8 e végből egy társulat alakilassék. Közelről érinti ez járásunkat is, de különösen ennek egyik legmostohább gyermekét, a járás legfelső szélén fekvő Olcsvaapáthi községet, mely évek óta rengeteg károkat szenvedett a határában elfolyó Tisza, Szamos és Túr folyók rakoncátlankodásai miatt. Az elmúlt évben is háromszor tátogatta meg az árviz, utjai járhatlanok, a lakosság egész évre való betakarított terményét hordta el a mezőről az elemek egyik legveszedelmesebbje: az árviz.

Évek őta tartó vágyakozások nyernének ez által egy csapásra megvalósulást. Olcsvaapáthi* megmentetnék a kultúrának. A vármegye alispánja Szatinárra értekezletet hivott össze e hó 9-ére, hogy a védekezésre szolgáló ármentcsitő társulat megalakulását megbeszéljék. E járás érdekelt közönsége, olcsvaapáthi lakossága nevében örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy a vármegye alispánja által összehívott értekezleten az ármentes'- tés kérdéséhez csatlakozzunk s minden erőnkből a társulat megalakulását elősegítsük.

Olcsvaapáthi érezte a vármegye községei közül talán a legjobban a pusztító etem rettenetes

— Da miért kall szomorúnak lenned?

— N«m tudom.

— Nem vagyunk hozzád jók, nem szeretsz bennünket?

— Jók vagytok éa rtagyon szeretem önöket, de a szülőföldemet még annál is jobban szeretem.

— Missest nem is tudod, hol van a szülőfölded. Magad mondtad, nem emlékszel rá, csak a csúf nagy házakba.

— Mégis szeretőik oda vissza menni. És azért vagyok szomorú és azért sírok mindig,

Másnap hozzám jött megfogta kezem s igy szólt: — Ma éjjel szülőföldemről álmodtam. Ragyogó szép ország az, nagyon magasan van a fénylő csillagok között, oda szeretnék menni.

— Hová?

— Napkelté irányba megyek, ameddig oda nem éltem. Ahol a ragyogó nap van, az az én szülőhazám.

Iparkodtam szórakoztatni; hogy gondolatait másra irányítsam. Ajándékokat vettem neki, színes szalagot, selymet. Hófehér, selyemszórü ezüst- kecskét, de semmi sem szerzett neki örömet. A selymekhez nem nyúlt, a kecskét pedig elvesztette az erdőben.

Szegényke egészen megváltozott. Fáradt volt, szelíd szeme lázban égett, ttste izzóit; beteg telt, agyba kellett fekteini.

Szivem összcszorult. Kétségbeestem. Mivel

menthetném meg a kis gyermeket. Egyik éjszaka, mikor ágya mellett virasztoftam, megragadta a kezemet s alig hallhatöan igy szólt

— Ön nagyon jó, hogy megengedte.

— Mit kicsikém? — kérdeztem részvéttel.

— Azt, hogy eimehessek ismét. Látja, mégis odaérek. Két hónapja vándorolok már, de most erősen közeledem szülőföldem fele. Nagyon jó ön. Köszönöm,

Úgy látszott, mintha ettől kezdve gyógyulna. Tagjai ismét vissza nyerték régi bájukat, kecsességüket. Ám az én szemem mégis meglátta az ifjú életnek kialvó lángját.

Megsimogaltam homlokát, átrendeztem takaróját, kezembe vettem gyenge, virágsziromhoz hasonló kezét és csititani kezdtem :

Hallgass ide üyürka, nem szabad beszélned. Aludjál, hogy megerősödjél.

De ő !ov..bb beszélt. Halkan, stiltogdn, mint nyáréji szellő a Színes virágok között.

— Nagyon szeretem önt; amiért megengedte. Úgy féltem, hogy nem bocsát el magától. Aztán két hónap óta folyton vándorolok, elfáradtam már s azt hittem nem jutok oda. De tegnap éjjel már láttam szülőföldemet. Édes szép sztilŐfö’demet. Tegnap messziről láttam, ma . . . egy-két perc még és . . . vagyok, Jaj ds gyönyörű 1

— Gyurka — kiáltottam — térj magadhoz édes gyermekem !

— Milyen gyönyörű ország. CsUpa fény. Milyfen jól lesz nekem ott. Csak egy perc még és . . . végre olt vagyok.

Feje visszabahyatlott párnájára.

Kis keze egy végsőt rándult kezembe, áztán megszűnt élni a föld egyik legbccsesebb virága, az árva kis Gyurka

súlyát. Csapás, csapást követett, egyik árviz el sem múlt, jött a másik; a learatott kalászosok keresztekben rodbatak el, a takarmányt pedig «I vitte a viz. A termés jónak mutatkozott, de jött a viz, az emberek kezéből kivette az élelemnek veiét az irigy végzet, az emberek eddigi bűnös mulasztása s a védekezés lehetetlensége. *;Qa*dasá- gilag megfojtva, pénzügyileg megnyomorítva, tanácstalanul áll e község vizokozta romlások közepette. Az árviz okait ha keressük, azt látjuk liogtf csak a Tisza megférne a medrében, de a Szamos felső folyása nincs kellőleg medrébe s/oritva s a kis Túr akkor hagyja el ágyát, mikor neki jól esik. Mintha ezer ördög szabadult volna ki, a legkis- sebb záporesőre ront, zúz, emészti a föld termő erejét, soványitja talaját. Néha nem lehet észrevenni, hogy egyáltalán fely-é, máskor az avasi hegyvidék zugó patakjai víztömegétől megduzadva, mikor az emberek nem is gondolnak rá, kitör s megmutatja, hogy ő is létezik.

Szinte megfoghatatlan, hogy eddig is nem gondoltak e vidék megszabadítására és társulattá szervezkedve a pusztító elem megzabolására. fi járás érdekelt községeinek meg kell ragadniok a kedvező alkalmat s vármegyei alispán által összehívott értekezleten kiküldöttjük utján a társulat magalakulását saját jól felfogott érdekünkben elő mozdítani.

A fÖUlmivsIési miniszternek a szabályozás kérdésében a vármegyei aüspáshoz intézett nagy horderejű leiratát, a benne rejlő, nagy közérdeknél fogva egész terjedelmében ide iktatjuk :

A szatmári folyammérnöki hivatal tervei szerint végrehajtandó munkálatok két csoportba tartoznak, Az egyik csoportba pedig a belvízrendezést feiölelők. fi két irányú feladat megoldása a tervek- szerint az alább ismertetett módozatok szerint volna eszközölhető. A Armentesités. A szatmári folyam- mérnöki hivatal tervében azon elv nyer alkalmazást, bogy a kiilvizeket (Batár, Hódos, Turcz és Túr) csatornákon a lehető legrövidebb nyomon el kell vezetni a befogadásukra alkalmas folyóba A további ármentesités a Tisza és Szamos mentén végleges méretekkel és rendszeres vonaloz zásai létesítendő árvédelmi töltések védenék meg, a belvizeket pedig megfelelő főcsatornák vezetnék el. A külvizek elvezetésére a hivatal két megoldásra vonatkozó tervet dolgozott ki. Egyik szerint a Batár vizét Tivadar ugocsamegyei községgel szem-- ben nyíltan vezetné a Tiszába, a Turvizét pedig a sárközi erdőn a Túr jelenlegi medréből kiágazd >Szamosi Túr-csatorna«, Kiskolcs községgel szemben nyíltan vezetné a Szamosba vezetné. E csatorna felső végéhez a Hódos és a Turczpaíak vizét a a hegység lába s ártér széle közepében tervezek kisebb csatorna vezetné, jobbparlján, töltései. A külráekn-ek eme megosztott elvezetésére előirányzott költség 3,32 millió korona. A másik módozat szerint a Túr, Tűre, Hódos, és Batár vizét egyetlen felfogó csatorna : a »Tiszai Tur-csatorna« bal- partján töltés védelme alatt, vezetné nyiltan a Tiszába., fi II-ik módozatra előirányzott költség 3. 41 millió korona. A külvlzeknek a megosztott, vagyis az első sorban említett módon való elvezetése esetében a Tisza mentén a Batár-csatorna torkolatától a Tisza—Szamoszugban szükséges zsi-. üpig, a Szamosmentén & Szamosi-—Tür-csatonm jobbparti doponiájátől ugyancsak a jelzett zsilipig,; az együttes elvezetés esetében pedig a Tisza—Sza ■ incsszegi zsiilipig végleges méretű töltések lélcsitet-. nének, a folyókkal lehetőleg párhuzamos nyomon. Előirányzott költség a tiszai töltésre 1 '70 millió korona, a szamosi töltésre 1'21 millió korona 2-9l millió korona, A vízrajzi osztály számítása, szerint abban a legrosszabb esetben, s síikor a kiilvizeket vezető csatornák legnagyobb tömeg», árvíznek tetőző hulláma a befogadó folyőnak ugyanilyen tetőző hullámával találkoznék* a megosztott elvezetés esetén a Szamos árvíz Szintjében Szatmárnémetinél min'egy 25 cm. az együtte« elvezer tés esetén pedig a Tisza árviz szintjében Tiszaúj'» lak felet mintegy 15 — 30 árt. emelkedése volna várható. Az árviz szintjének e várható emelkedései azonban nem aggályosak' A szamosi töltések koronája úgyis Szatmáriul! 109 cm-rél Nabrádiuü és Oicsvaapátin U 130 cm-rei magasabb, mint a? eddig legmagasabbnak Ismert 188&. évi jégtorló- dásos árviz szintje;

B) Belvízrendezés. A belvizeket a szükséges mellékcsatornákkal együtt 3 főcsatorna gyüjtené