Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-07 / 45. szám
Mátészalka, 1913. november hó /. 45. (240.) szám. 2. oldal, Egyesüljön az magyar társadalom a fiépmillióinak. nevelésében; egy kulturáltabb, tesíben-lélekben erősebb, egészségesebb nemzedék megteremtésének eszméjében. ■' Erős a meggyőződésünk, hogy egy boldogabb, hatalmasabb Magyarország kialakításának kezdete és alapja a nép millióinak helyes irányban vafó nevelése leheti! ' őr ________ ''___ KÉ PLELEPLEZÉS. i Folyó 1913. év novembegl-én este 8 órakor az »Aradi tizem három« vértanú ajándékba kapott képet ünnepélyesen vette birtokába a helybeli iparos kör. Kathona Géza áll.rpolg. isk. igazgató magas szárnyalásu, gyönyörű. beszédben leleplezte,. : ikifejive a magyar nemzet évezredes történelmét: »Árpádtól kezdve napjainkig*. Érintve általa fájdalmas hurokat a lelkekben. Minden fontosabb tényét nemzetünknek nagy ékesszóHással spielte ki. ■ Ég a leikében a honszerelém és felebarátja iiránt érzett szeretetének lángja, lobogó lángja, mely bevilágított a jelenlevők szivében" is. Szórnom ér r—' mondd — az 1687. esztendő, amikor 'tulajdonképén írj élete kezdődik a magyar nemzetnek. Mindezideig — mondd — Európa védbás- ;tyaként állott a keleti áramlatok ellen. S míg a 'nyugati államok békésen fejlődhették országaik ja- 'Vara. s népeik boldogságára, addig a magyar szíriként állott a keleti népek pusztító csatájával szemben husszu századokon át. (A müveit nyugat •feledi ezt a ma is . szívesen neveznek bennünket j barbár nemzetnek } ' ... Az 1687. évvel . fyezdödik absolut uralkodása a »Habsburg* dinasztiának. Ez évben adják föl a nemzet nagyjai, látszólag hálából a törökök irabságból való fölmentésért. 1222 évben kelt »Ara,íy bullá-nak, a nemzet alkotmányának erősségét képező*: kitály választó .és vétójogát. Ezután hangulatosan vezet végig Mária Terézia királynő korán, fiá II. József ural- ikodásájt érintve n^orradalomig. Itt.- emelkedett jn.igaslalára beszédének szépsége. Amidőn fc'uró- bau — inondá —. egy fenséges eszmei gondolat jjárta át az ágyakat, letarghikus álmokból föléb- í-edt nemzetek egy eszményben olvadlak össze, j. A szabadság utáni vágyódásban I 1 Sajnos, az emberek türelmetlenségében és .•szeretetlenségében rejlik az oka annak a nagy ho/zalomnak, mi végbe ment egyes nemzetek történetében a legújabb idők küszöbén. Egyik na.pról .« másiknapra akarták keresztülvinni újító eszméit, .« kornak, nri hosszú é ek munkája kellett volna, hogy legyen. Mindnyájan tudjuk minő rémes visszhangja volt nálunk is ez eszmei áramlatnak, amit nem bírt el nemzetünk s lett nekünk is örökké imádkozó helyünk az »Aradi Qolgotlia*. Miközben a képről lehullott a lepel, mély .negilletődés fogta el szivünket; s vártuk szavait, hogy elvezessen bennünket egy nyugodtabb pont felé, hol megialáljuk gondolatainknak és érzéseinknek a pihenő állomását: édes hazánkat illetőleg. Mint beborult égen a napsugár derengő fénye világított a »67-ike kiegyezés* érintése, meg* könyebbültek a szivek. Amikor megtalálta — úgymond — király és nemzet egymást és megkezdhette áldással munkáját mindkettő. Végül még burkolt szavakban reá mulatott jelenleg dúló politikai harcainkra. Amikor politikáról van szó -— mondd —- nem elég az »idédlpolitika* gyakorlása, noha ennek is megvan az ideje, — de jelenben külpolitikánk veszélyessége nem engedi, hogy hogy belviszályok által gyöngítsük a nemzet ere- | jét. — Ebben is nagy igaza van! Kaihona Géza áll. polg. islc. igazgató urnák ez alkálommál is kösziínetünkél nyilvánítjuk; ezért a kultur misszióért, amellyel bennünet megerősített a haza javára lehetni. Sarkady Erzsi. 4[J R E K. — Halolíak napján a helybeli r. kath. templomban 10 korona gyűlt be a József Főherceg Szanatórium egylet javára. — Jegyzőkongresszus. Az országos jegyzőkongresszusra, melyen e- jegyzői fizetés rendezésére hozott törvénytervezetet fogják tárgyalni a szatmánnegyei jegyzői kar kiküldötte: Komo- rócy Jenő egyesületi elnök, györteleki, Hadadi ; Jószef alelnölc, tyukodi, Nagy István egyesületi főjegyző, érendrédi, Becsky György egyesületi jegyző, csomaközi, Kohay Gyula mátészalkai, Komo- róCy Péter kapuikbáítyát jegyzőket és az aljegyzők képviseletében Bónis Károly aljegyzőt. A tárgyalás alá jövő fizettssrendezési törvénytervezet főbb vonásaiban a következő, A jegyzők (nagyközségi jegyző, nagyközségi főjegyző, körjegyző) alapii.etmenve a község (községek) által tenné, szélben adott lakáson, esetleg lakáspézen felül évi 2000 koronánál^ a segédjegyző- (jegyzösegéd, aljegyző) alapilletménye pedig évi 1400 koronánál kevesebb nem lehet. Az e törvény életbeléptéig rendszeresített jegyzői ..és segédjegyzQi állások alapilletménye ott, ahol a jegyzői alapilletmény az évi 2000, a segédjegyző alapilletmény pedig az évi 1400 koronát el nem éri, ezen összeg erejéig MÁTÉSZALKA _______ ki egészíttetik. Uj jegyzői állást évi 1400 ko* róna fizetéssel lehet rendszeresíteni. A jegyző és a segédjegyző alapilletményét a fent említett ÖsäF* szeg erejéig az állam egészíti ki. A jegyzők végleges vagy helyettes jegyzői minőségnek egyfoly- ' tába eltöltött szolgálatuk után az állam részéről ötévenkót 200 korona korpótlékban részesülnek. A korpóllék összege 1200 koronát nem hiiadhat meg. A segéd jegyzők végleges vagy helyettes segédjegyzői vagy jegyzői minőségben egyfolytában' eltöltött szolgálatuk után öt évenként az állam részéről 100 korona korpótlékban részesülnek. A korpótlék összege 600 koronát nem haladhat túl A törvény rendelkezései a jegyzők által végezhető magánmunkálatokért és a jegyzők némély hivatalos működéséért engedélyezett szabályszerű dijfet- ’ számítást, valamint a terhes általányokat nem érintik. Az összes jegyzők fizetésének 2000 koronáig való kiegészítéséből az államkincstárt terhelő réáfc összesen 1,735.405 korona, a jegyzők ötévenként ismétlődő, legföliebb hat 200 korpótlékra szükséges 1,208.600 korona, az összes segédjegyzök fizetésének 1400 koronáig való kiegészítésére Szükséges 759.334 korona, végül a segédjegyzők öt- évenkinti ismétlődő legföliebb hat 100 koronás korpótlékra szükséges 225.900 korona, az összes szükséglet tehát 3,929.235 korona. — Fiai segítségével verekedő asz« szony. Elyüs Józsefné és Elyiis Istvánná mátészalkai lakosok már régebbi idő óla nem jó viszonyban vöilak egymással. Mindég akadt köztük valami nézel eltérés, ami aztán civódásra, veszekedésre adott okot. Legközelebb múlt hó 30-án is valami csekélység miatt szóváltás volt köztük, ami oda fejlődött, hogy Elyiis ístvánné előhívott Menyhért és István nevű fiaival ütlegelni kezdte az ölven éves Elyüs Józsefnét. A szegény, idős asz- szonyt hárman aztán úgy elpáholták, hogy az orvosi látlelet szerint sérülése csak 10 napoij túl gyógyul. A verekedő asszony és fiai eUen a büntető- feljelentés a szatmári kir. törvényszéknél megtételeit. — Duhaj legények. Szakács Antal és Szakács Károly mérki legények Szabó Sándor ottani gazdálkÖaŐval‘összeütköztek és a boldogabbvégűi fogván a botjaikat alaposan helybe hagyták, ügyi hogy Szabó hűekig nyomja az ágyat. Az ügyészség súlyos testi sértés büntette mialt tmc'ít a legények ellen vádat. — Ujoncválogafás. A fölösszámu újoncok kiválogalására, az uj véderő törvény értelmében minden törvényhatóságnak egy bizottságot kell választania. Szalmárvármegye és Szalmái város területére a bizottság elnökéül Ilosvay Aladár alispánt, tagokul Hajdú Károlyt és Madarassy József főszolgabírót választották meg. :kHetesen elértem. Ezt azért teszem, mert mindig mosolyogtam az újságok utolsó oldalain lejátszódó levelezésen, melyekben egy néhány száz szó sablonosán váltakozva és váriálódva, a legperzselőbb •vallomások és esküdözések Inlvilági szinfoniájává eszmény esül neki- Már tudniillik azoknak, kik sóhajaikat egy tulvilági, ölökké tarló boldogító érzet 'kábulatában élvezik és szenvedik. Azok ezen együgyű és primitiv szavakhan egész érzésviláguk kincseit.■■■raktározzák^ ei s ne n is sejtik, hogy a mi éizés e szavak iiy< mán bennük támad, az a saját énjük tüze és: melege, Je magok a szavak meglehetős Unalmasak és elcsépeltek. Azért ha valakiben ily. érzések t ám adtiía k, végez zen velük tetszése szériát: élessze, vagy némiisa -ék azokat, egyet azonban;: ne .tegyen, t. J. na gondolja, ' hogy ily esetben okvetlen.«lírai költővé kell vedlenie, ha niáítép nem,, hát-legalább prózában. Azt hiszem, hogy ezek után az itt-olt felcsillanó lirai hangulatokat ön nem fogja komolyan venni, a minthogy én sem veszem ' komolyan, »őt (a mondat középén is nagy betűvel Írandó »Ö«njl van s/ó) meglátni s megszeretni egy pillanat müve voh,« — jól bevált recipé lehetett a Marliit regényekben lejátszódó szerelmi duettek keletkezésének, de a modernül gondolkodó emberek előtt ezek a csodaszerü fellobbanások sáppadó holdvilágostul s andalító gitárostul együtt már rég a múzeumi ereklyek közé kerüllek. A modern ember első sorban nem látja meg »Őt* egy pillanat alatt, hanem több pillanat alatt alaposan megnézi, aztán átgondolja minden elképzelhető eljárásának és cselekedetének összes eshetőségeit s miután igy minden számításával pontosan felszerelve— meglepetések és váratlan helyzetek absolut kizárásával — a saját elhatározásával tisztában van, hozzálát a nehezebbik feladathoz: kémleli és tanulmányozza a másiknak egyéniségét és hajlamait s ahhoz, képest cselekszik. Ez — megengedem — frivol kiszámitottság, lelketlen cinizmus, de némely esetben hasznos és okos. Mint például az ön esetében. Én sem pillantottam Önt meg, hanem több Ízben láttam s csak azután .ismerkedjem meg önnel. Óvatosan,— nehogy eszt-leiiil beleká.puljak.az ön varázsának, a tü- zébe,. — a józanság páncéljában stratégiai kiszámítással közeledtem Önhöz — mindig a lobbanékonyság lőtávolán kívül. — Elgondoltam önt különböző tulajdonságúnak s ennek a hatása alatt haboztam és töprengtem, nem volna-e a leghelyesebb egy lemondó gesztussal önnek búcsút mondani. De hiába, ez elhatározásom már az első etáp- penél szilárdságában megbénult. Bizonyos lelki hatások “ugyanis mindenkit lenyűgözve tartanak. Bizonyos külsejű nők bizonyos férfiakra lebilincselőieg hatnak, melynek folytán e nők őket előbb-utóbb női hatalmuk varázskörébe béklyózzák. Tudományosan. még nem foglalkoztak azzal, hogy mily külső és lelki tulajdonságú nők mily tulajdonságú férfiakra gyakorolják a legnagyobb vonzalmat, de bizonyos, hogy a mi ipáit a természet örök rejtelme felfedezhetetlen titok marad előttünk, az a természet rendjében precíz kiszámilottsággal működő törvények szerint megy végbe. Egyik nő a le|l<én keresztül* a másik a külső tulajdonságain keresztül hat az emberre. Nem fogom önt jellemezni, mert e közben önkéntelenül is kritizálnám, a miiől tartózkodni akarok. Csak annyit, hogy nem a szépsége? — mely különben egyéb tulajdonságok hiányában akkor is közömbösen hagyna, ha az legtökéletesebb mértékben lenne meg önben — hanem szerénysége és gyöngesége az a biztos fegy□ m g m u
