Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-30 / 22. szám
3 oldal. Mátéuelka, mi MÁTÉSZALKA május hó 30. 22. (217.) száíB. ■kodik emellett, Iegutóbb-pedig 48-as szabadságunk. Néni felejtettük el Bem érdemeit, sem a többi lengyel hősökét, kiknek vére áztatta a magyarföldet. Bár nem vagyunk egy faj gyermekei, de mert sok, nagyon hasonló jellemvonásunk van s mert közösek az ellenségeink, az ösl tradíciókhoz híven: szeretnünk kell egymást. . . . szky P. Az uj adókezelésröl. Tudja mindenki, hogy az adótörvények megváltoztak és különösen az adókezelést illetőleg löbb olyan újítás lépett életbe, amely eltér az eddigi gyakorlattól. Nem lesz ezért érdektelen, ha az uj adókezelés fontosabb rendelkezéseit röviden ismertetjük. Az adófizetési határidők változatlanul maradnak s igy a négy egyenlő részletben, a naptári évnegyed első napjain (január, április, julius ós október hó 1-én) esedékes adók a negyedév közepéig (február, május, augusztus és november hó ■15-ig) fizetendők. A késedelmi kamat változalht- nul 5 százalék, ámde inig a múltban eme kamat mindenkor (tehát egy napi késedelem esetén is) aE egész évnegyedre számíttatott, az uj törvény szerint a késedelmes adózó csak a negyedév első napjától a befizetés napjáig terhelhető meg késedelmi kamattal. így tehát például a február hő •16-án teljesített fizetés alkalmával az adóhivatar- Jok a hátralékosoknak már nem 90, hanem .csak 46 napi kamatot számítottak fel. A fizetési határidők pontos betartása annál és inkább előnyös, mivel a hátralékosok most igár ■nem kapnak adointés-eket, hanem további $ nap leteltével — tehát február, május, augusztus és november hó 25 én — a végrehajtó teszi tiszteletét az adóhátralékosoknál, hogy a lejárt a,dó tartóid* erejéig zálogoljon. A látogatás, árverés körüli eljárás nagyjában sem változik. Az adóvégrehajtás alól mentesek •maradnak továbbra is a bírói végrehajtás alól mentesített ingók, ellenben a fizelés vagy ennek természetével bíró illetmény az ezt terhelő IV. osztályú ■kereseti adóhátralék fejében korlátlanul lefoglalható. fim intézkedés mindenesetre kellemetlenül fogja érinteni a 2000 koronánál kisebb fizetésű magán- 'üivatalnokokat és kereskedősegédeket, kiknek adóit eddig rendszerint behajthatatlanság címén le kellett írni. De kellemetlen lesz a munkaadónak is a kétségtelenül nagyszámban érkező fizetésletiltó rendelvények nyilvántartása. Ai első árverési napon a 100 koronáig becsült ingók eladhatók, tekintet nélkül az értük kínált vételárra, holott a múltban az 50 koronán felüli becsértéküek az első határnapon csak a becsérték háromnegyed részén felüli vételár-kínálat esetén voltak eldrrjerezihetők. A tulajdon igénykereset, ha a megindítás 15 Az egyik kataszteri dijnok vacsora közben ■hangosan kérdezte; — Olvasták kérem a tegnapi akasztást? A mellette ülők rögtön rápiszegtek és titkon »Bezzeg felé mulattak. A kérdező elhallgatott, $ mikor Bezzeg eltávozott, a* öreg irodaigazdató ■keményen rátámadt: — Barátom, hogy lehet valaki annyira tapintatlan ? Hát annyit sem tud az .Hiedelemből, ■hogy ákasztott ember fiának a jelenlétében még egy felakasztott kabátról is csak óvatosan, képletesen szabad beszélni ? — Elfelejtettem — mentegetődzött a dijnok. Talán egy héttel később Bezzeg Antal súlyos tüdőgyulladást kapott s minthogy velem egy házban lakott, hűségesen ápolgattam és rakosgattam mellére az orvosi utasítás szerint a borogatásokat. Ki is lábolt a bajból szerencsésen. Aztán sok idő telt el, talán tiz sztendő is» miközben Bezzeg Antal bupabesti kávés lett a Jobbparti oldalon, én pedig egy nagykunsági városba kerültem néhány hónapra, hol nagyobb csatornázási munkát végeztem. Privát helyen, egy derék csizmadia házában béreltem két .szobát. A házigazdát, mint az a kerítésre függesztett cimtáblán olvasható volt, Bezzeg Alajosnak hitták. Természetes, a név rögtön eszembe juttatta •az én egykori dijnekemat. Már az első este a napon belül hitelesen igazoitatik, az árverés megtartását általában felfüggeszti, de az egyetemleges fizetésre kötelezettek igénykeresetei halasztó ha- tálylyal nem bírnak. Ily egyetemleges _kötelezett- ségben állanak; a házastársak a terhűkre kivetett tőkekamat- és kereset adóért, az örökösök a hagyatékot terhelő adókért, a társtulajdonok a vagyonközösség teihére kivetett adókért, a közös üzlettársak, a közös üzlet (foglalkozás) kivetett adókért, a közös birtokosok, a közös ingatlan után kivetett adóért. Az eddigi eljárástól eltérően tehát eme sza- vatosok igénykeresetei a végrehajtást nem akaszthatják meg és nem kell a? adóhivatalnak például az igénylő feleség ellen külön is megindítani a végrehajtást. Üzletek szerződés utján való átruházása cselén az átvevő uj tulajdonos felelős az átruházott üzletből eredő köztartozásokért is, kivéve, ha az üzleteladás csőd folyamán történt. Az átruházóknak az átruházás előtt esedékessé vált köztartozásokért való felelőssége azonban érintetlen marad. A közigazgatási bizottság megszűnik feilebb- viíelü hatóság lenni és helyébe a bizottság kebeléből évenként alakítandó adóügyi bizottság lép. Hatáskörébe tartoznak a föld-, ház-, tőkekamat-, az I., JJ. és IV. osztályú kereseti adó, valamint a fegyveradó, hadmentességi dii, a szállítás és nye- ! reményadó jogossága és mérv(e ellen irányuló felszólamlások. A feiebbezési határidő azonban már nem a közszemlére kitűzött határidő számitlalik, üanem az adóív kézbesítése, illetve — kézbesitellen- ség esetén — a kézbesítésre irányuk) kísérlet napjáéi. (M t] adókezefési törvény firfelmebenugyanis, az összes adókivetési lajlsromok elkönyveltetnek, melyek az illető adózd főkönyvi számlájának ösz- szes adatit tartalmazzák. Eme kézbesítést követő 16 napon bétől megfeipbi-’i/hc.ók mind am« adók, metyek kivetése nem bizottságilag történik cs mellek ífiiiiibirálata a közigazgatási bizotiság adóügyi bizottságának hatáskörébe tartozik. Az adókivető ys adóleiszóíamlási bizottságok saé övezete, a hatáskörébe tartozó ifi. osztályú kereseti adó és a társulati adó kivetési módozata vállozatlanu! maradnak. A közigazgatási .bíróságnál emelhető panasz- jog természetesen szintén megmarad. A felebbezésnek halasztó hatálya nincs, azonban a végrehajtási eljárás a melt és folyó évi adó közötti különbözeire a fe!ebbez»s eldől- téig felfüggeszthető. Kamattérítés sem előre fizetés, sem adó visszatérés esetén nem jár. A múltból származó kamatte- ritési igény a múlt évvégéig azonban érvényesíthető. A hátralékok öt éves elévülése ideje változatlan marad, ugyanennyi idő alatt követelhető vissza t- az eddigi három év kefyest — í, áévesen lefi- lefizetett vagy illetéktelenül beszedett összegekből előállott túlfizetés is. csizmadia bekopogtatott hozzám és nagy tisztelettel tudakolta : — Ha nem sérteném meg a tekintetes urat, azt bátorkodom kérdezni, nem ismert-e valamikor egy bizonyos Bezzeg Antal nevezetű embert ? — Hogype! —- válaszoltam — együtt voltam vele -a kataszternél. — bJgy ! — kiáltotta a jő ember — hátakkor a tekintetes ur volt az áldottlelkü emberséges keresztény, ki a fiamat nagy betegségében ápolta? — Ä fiát? — kérdeztem csudálkozva.-— Igen bizony, a Tóni fiamat! Hej, de sokat emlegette a tekintetes urat 1 Ezerszer is hajtogatta, hogy nincs jobb ember a tekintetes urnái a föld kerekségén. Tőle tudom a nevét is a tekintetes urnák. Nem is győzök eleget hálát adni a jő Istennek, hogy a tekintetes urat ide vezette házamhoz, hogy illendően megköszönhessem, én is meg a feleségem azt a sok jót, amit egyetlen gyerekünkkel tett. Még fel sem ocsúdtam zavaromból, mikor már olt termett előttem az öreg csizmadiáné azzal a makacs igyekezettel, hogy a kezemet elkaphassa és megcsókolhassa. Nem is távozott addig a szobából, inig egy óvatlan pillanatban el nem kapra a kezemet és nagyot nem cuppantott rá. A dolgot hamar lisztába hoztam magammal. Az a haszontalan fráter, mikor apjáról, mint felakasztott kémről beszélt, szemtelenül és kegyeli«4 {JR E K, Qigányol{. Porfelhők csapnak le az országúiról, Mint hogyha vihar kavarogna ott, Pedig csak rozzant kordélyokon jönnek^ Hangos zsivajjal, a cigányrajok. Messzi vidékről, más tájra vonulnak, Kitudja honnan, kitudja hova. Mindegy nekik az ut, hogy merre fordul, Irányuk nincs és céljuk sincs soha. Hisz minden tájra ráhajlik az égbolt És mindenütt van hűsítő patak, S a nagy világ termő talajából fiekík is jut egy morzsa, egy falat Az erdő árnyékkal kínálja őket, S a buja rét fekhelyet ad nekik, És minden gondjuk, hogy jósló szemekkel A viharzó széljárást lesik. A hajnal csókjaival kelti őket, Álomba ringatja őket a csend, Mikor a nap már lehanyatlott régen Távol, a hegyek mögött odalent. Övék a csillagok éji fénye, Övék a napos puszta, a hegyek, ■ Ők látják örökké uj változatban | Az átlátszóan mosolygó eget. Minden övék, mit telkük szomjúsága A természet ötében megkíván. — Van-é király* akivel megcserélne A mezítlábas, szabad cigány!.. . Qregoir Nagy idők tanúja. Hosszas szenvedés és haláltusa után meghall fofyó hó 27-én kedden Fogarassy Sándor, Máté» szalka legöregebb polgára. A 83 éves aggastyánt életében puritán becsületesség és egyszerűség jellemezte. Soha életében senki tslajdoöát Yi'em kívánta, inkább a magáét engedte. -Tiatal korában a debreceni iskolák elvégzése után Nyirgeöére került a rektorjára, hol mint tanítómester 26 éves koráig működött. Az absolut korszak bcamlerei felfedezték rendkívüli szorgalmát, behozták Mátészalkára, hol egy pár évig hivataloskodott. Rövid idő múlva nül hazudott, pedig a szülők, mint áldottlelkü, jó fiúról beszéltek, ki azon a nyáron is nyolcszáz koronát küldött az édesanyjának, hogy köszvé- uyével a tepiici fürdőbe mehessen. Nincs annál jobb flu a világon! — mondotta az érzékeny anya könyeit törülgeive. A hálás szülők természetesen tejbe-vaiba fn- rösztöttek. Hiszen ha csak ezt tették volna 1 De fájdalom, a nekem szánt eledeleket zsírba is fii- rösztötték és én két hónap múlva étvágyam és emésztési képességem hátrahagyásával érkeztem haza a fővárosba. Még az este meglátogattam a kávéházban Bezzeg Antalt. Nagy örömmel fogadott. — Az öregek megírták, hogy nálunk lakott 1 Mit csinál az édesapám ? — Az ön édesapját —- válaszoltam nyersen — ha jól tudom, ezernyolcszáznegyvennyolcban a magyar hadbíróság kötélhalálra ítélte. Felkacagott. — Ah, igen, emlékszem, mikor a kateszternél voltunk, azt hazudtam. Ráförmedtem: — És nem szégyelte magát ilyen hazugságba belevonni az édesapját? Zavarba jött és igy szólt; Mit akar? Ha én azoknak a letört ficsuröknak azt mondtam volna, hogy az apám egy becsületes vidéki csizmadia, úgy kinéztek volna, mint a bélpoklost! Ez igy van. Embernek muszáj lenni és a környezetéhez alkalmazkodni. Különben nem lehet megélni. Ez igy van. Uj vendég jjött. Bezzeg Antal-eléb« ment és hajlongva fogadta. Talán neki van igaza . , .
