Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-02-16 / 7. szám

J 5, oldal. MÁTÉSZALKA 7. (Í5Ö), szána­A Mátészalkai közgazdasági Bank rt. 1912. február 11-én tartotta meg rendkívüli közgyűlését, melynek egyedüli tárgya az igazgatóság kiegészí­tése volt. A közgyűlés Bogcha Ferenc paposi és Ber­ger Elemér nyircsaholyi földbirtokosokat egyhangú közfelkiáltással igazgatósági tagokká megválasztotta. A határozat elfogadása után Klein Móric, Qál Sándor és Weisz Miklós részvényesek ellen- inditványt adtak be és szavazást kértek, mert ők Kálmán Ernőt és fazekas Arthurt kívánták meg választani. A felszólalókat az elnök felvilágositotta, hogy ellen indítványukat akkor kellett voha megtenniük, mikor a javaslat szabályszerűen előterjesztetett és szavazás alá bocsátatott s hogy ilyen ellenindit- ványnak a közgyűlési határozat kihirdetése után már nincs helye s hogy titkosszavazás az alap­szabályok értelmébencsak 10 részvényes kívánsá­gára lett volna elrendelhető. Weisz Miklós a közgyűlés határozata ellen felebbezését jelentette be. A közgyűlés ezen szokatlan incidens után véget ért. x A Mát észalkaiönsegélyző Egylet mint Szövet­kezet f. hó 4.-én tartotta meg rendes évi közgyű­lését Dr. Csató Sándor elnöklete mellett. A be­mutatott és az igazgatóság jelentését képező mér- leg egyhangúlag elfogadtatott s annak alapján a felmentvény az igazgatóság és felügyelő bizottság részére az 1911-ik üzletévre megadatott. Más em­lítésre méltó pontja a közgyűlésnek nem volt. halálfélelem. Irta: %évai járóig. Amint áz esztendők egyre-másra telnek: Valami szorongás esik a szivemnek, Sikoltozok ébren, megrémít az álom. Még á verőfényt is feketének látom. Mig fiatal voltam : fölöttem, alattam Égzengés, földrengés zúghatott miattam l Most egv szétfuvás is belevág szivembe, Mintha csak egy tompa halá/hörgés lenne. Akármerre nézek, minden sugár gyérül, Haladok lefelé a hegy tetejéről Sötét völgykatlanba, hol megült a pára. Oda hív a sorsom hosszú éjszakára. Jaj, pedig be vágyók élni e világon 1 De nem a gyönyörért, üdvökért kívánom; Életemben ezek ismeretlen dolgok, Nem azokban voltam oly igazán boldog. Van egy kis leányom I — a félország tudja, — Hogyha én meghalnék: hová vinné útja ? Mindenható Isten, fontold meg előre: Apja nélkül vájjon mi lenne belőle? Mint mikor egy kertnek kidől a palánkja, Szabad ut vezet be a nyíló virágra : A legszebb bimbót is, mely csak alig pezsdül, A legelső vándor kitépi tövestül . . . „Földi ember kevéssel beéri.“ Irta: Gróf Tolstoj Leó. Németből fordította: Schreiber Ferenc. Ilii. A szerencse azonban csak álom! Pachom azon boszankodott, hogy szomszédai jószágukat az ó legelőjén is legeltetik. Barátságosan figyelmez­tette őket, de ügyet sem vetettek a felszólításra és továbbra is odaengedték marháikat. Bár ö tudta, hogy ez embereket csak a szegénység viszi reá, hogy az ő gazdaságából egy kis hasmot húzzanak, de mégse tudta ezt elviselni és feljelentette őket. Ennek az volt a következménye, hogy miként ré- gente ö fizetett a földesurnak, úgy most ezek neki fizettek bírságot; de a községben ennek folytán megvetették és ezt lépten-nyomon éreztették vele. Egy alkalommal észrevette Pachom, hogy az er­dőben fiatal hajtásokat vágtak ki. »Ezt csak Szemkó csinálhatta!«, kiáltott fel és dühösen ment egyenesen Szemkóhoz. Ez azon­ban óvatos volt és minden jelt eltüntetett, annyira, hogy a bíróság is kénytelen volt — Pachom leg­nagyobb boszuságára — felmenteni. E kudarcot nyomon követte a naponként megismétlődő kelle­metlenségek és boszantások sorozata. Első gaz­dája lett ugyan a falunak, de mindenkivel hadilá­bon állott. Ez időben sokat beszéltek egy országról, hová olyanok mentek, kiknek szűk volt már hazá­juk. Pachom e mozgalmat benső megelégedéssel szemlélte és arra gondolt, ha falujából i3 kiván­dorolna nehány paraszt, újból vehetne földet. Egy este éjjeli szállást kért tőle egy vándor. Pa­chom szívesen látta és jól tartotta vacsorával. »Mi járatban vágyj?«, kérdé másnap reggel az idegent. Ez elbeszélte, hogy az alsó Volga vidékéről jön, hol számos kivándorló telepedett meg, mind amellett még sok heverő föld van. A föld nagyon termékeny és a községek minden le­telepedőnek 10 hektár földet adnak, azonkívül ol­csó pénzért annyit lehet venni, amennyi csak jól esik. »Láttam egy szegény parasztot, kinek két kezénél nem volt egyebe — beszélte az idegen — és födjét bevetvén búzával, annyit aratott, hogy 5000 rubelt kapott terményért«. E beszéd szeget ütött a Pachom fejébe. Fon­tolgatni kezdte a hallottakat. Minek maradjon ő mindig a suton ? A gonosz incselkedni kezdett vele. »Mindent eladok és a Volgához költözöm, a dús vidékre a hol senkise fog bosszantani«. A gondolatot tett követte. Először ő egyadül elment meggyőződni az idegen előadásának való­ságáról és ennek megtörténte után, mindenét elad­ván, csahídostul a Volga vidékre költözött. IV. Megérkezvén az uj hazába, megvendégelte a község vénjeit és beíratta magát a községi laj­stromba. írásai rendben voltak, tehát azonnal fel­vették és 5 személynek megfelelő földet adtak neki. Házat, jószágot vett és földje bő termő lévén, gaz­dagabb lett mint valaha. Mig a házat építette és rendezkedett, addig parancsolat szerint ment min­den. Azonban elkészülvén ezekkel és nyugodtan ítélvén meg helzzetét, rájött, hogy egy kis baj van. Tudniillik birtoka nem egy tagba volt és igy sok időt kell majd a mezei munkánál az ide-oda jár- kálással eltölteni. Alkuba bocsátkozott tehát a köz­beeső szomszéddal — ki rósz gazdálkodása foly­tán tönkrement •— birtoka megvétele iránt. Még alkuban voltak, midőn egy kereskedő állított be hozzá, hogy fáradt lovát kipihentesse. Ez az em­ber a baszkirok országából jött, hol sok jó földöt olcsó áron összevásárolt. Pachom az ottani dol­gokról kérdezősködölt tőle. »Ha jóban leszel a falu vénjeivel, akkor jó dolgod lesz. Én szőnyegeket és kendőket ajándé­koztam nekik s ittam velük. Ez 100 rubelembe knrült, de ennek ellenében 20 kopekjával Hfektárját, annyi földet kaptam a folyó mellett, a mennyit csak kívántam. Az ország oly nagy, hogy egy év alatt sem lehet körüljárni és a baszkirokkal jó üzleteket lehet kötni, mert nem értenek a keres­kedéshez«. »Mit is csináltam ?« emésztette magát Pa­chom. »Azért a pénzért, amit idehoztam, ott sok­kal nagyobb birtokot kaphattam volna«. (Folytatjuk.) Szerkesztőségi üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) KOzségl. A községi képviselő-testület tanácskozásait utóbbi' időben passzió végig hallgatni. A régi cirkuszi akrobata mér­kőzések eltűntek s a kissé maradósan gondolkozó tagok is kéz" dik belátni, hogy haladni, fejlődni kell. A tanácskozás utóbb időben simán, higgadtan és igazán tárgyilagosanfolyik,Képviselő­testületünk hovatovább teljesen öntudra ébred es felemelkedik hivatásának magaslatára. Ne vegye ön dicsekvésnek, csak a való tény konstatálásá- nak, ha leszögezzük, hogy ebben lapunknak nagy része van. Mig mi per longum et latum nem szellőztettük ('sőt ha kellett ostoroztuk is^l a képviseleti gyűléseken történteket: soha senk* nem tudta: mi történik e gyűléseken és ez iránt ki se érdeklő­dött. Ma ; a legszívesebben olvasott közlemények közé tartoz­nak a községi ügyek és úgy a közönség, mint a községatyák a legmelegebben érdeklődnek a község ügyei iránt. A letargiának vége. A mi kiáltó szózatunk felrázta az illetékeseket, a kiket — mi tagadás — kissé feszélyez ez a nyilvánosság ellenőrzése, a melyet e helyi sajtó utján gyakorol. —Z—Z. Értesülése alapos. A „Szatmár-Németi" ismét szerkesztőt változtatott. Hogy a XVI. évfolyamát élő lap há­nyadik szerkesztőjénél tart: azt mi meg nem mondhatjuk pon­tosan, de hogy e tekintetben rikordot csinált, az tény. Rövi­desen — ha igy halad — ráírhatja homlokára: „Nincsen any- nyi tenger csillag az égen, mint már ahány szerkesztőm vei* énnekem“. Szabász a háznál, kincs a háznál! HÖLGYEK ÖRÖME 1 „REFORM“ szabadalmazott szabásiveim megjelentek. Egy készlet áll: 4 színben nyomva, 70 cm. széles. 100 cm, hoszszu, minden nagyságban. Bárki tanulás nélkül önállóan szabhat. Nélkülözhetetlen minden házban, úgy szabók, mint szabó-nőknél, valamint iskolákban, internátusokban okta­tásra. Ára magyar és német utasítással, 1 kopirozó rádli, 2 acélkrétával összesen 6 kor. 6 készletnél vételnél 10%, 12 készletnél 15% engedmény. Szabástanitási módszerem Budapest, Drezda. Prága és Berlinben ki­tüntetve. Szabásmintákat 80 fillér bélyeg ellenében vidékre portómentesen küldőek. Árjegyzék ingyen. — A legújabb divat­lapok 60—120—250 fillérig tetemesen le­szállítót árban, t. i. 25%-al olcsóbban, mint bárhol kaphatók. MEHR SÁMUEL oki. úri- és női müszabász, szabászati intézete Budapest, VII. Nagydiófa-utca 29/v, ■■ Yiszontelárusitók mindenhol kerestetnek. ■■ W J • -g r egy mészáros vagy hen­1/ -g €\ /'I £\ tes üzletnek igen alkal­I 0.111/ inas helyiség ugyszin- * ^ Ja v/ utcai lakások is ktadók. Értekezhetni: Schwartz Viktor tulajdo­nosnál Mátészalkán. Kossuth-utca. í—4 Vizsgázott gépész motor cséplőgép­kezeléséhez kerestetik folyó év juliushó 1-ére Megkeresések fizetési igény feltünteté­sével Bogoly Ferenc Tnnyog intézendők. 1—3 Kiadó vagy eladó 1 a Nagyvég-utcán, a polgári is­1 ■ kolával szemben levő úri lakás. ■ 1 Levél beli megkeresések 1 ■ ELEK ALAJOS tulajdonos ■ 1 K i s v á r d a intézendők. 1 I Gyári raktár | { Elsőrendű áruk £ Épület üvegezés és javí­tások legolcsóbb árban. Specialista képkeretezésben Üveg" és porceilán áruk, CM LO O' co majolika, fajence, dísztárgyak, függő- és asztali lámpák, díszes fali tükrök és ajándék tárgyak stb. a 1 e g 0 1 c s ó b b a n PATAKI JENŐ kizárólagos üveg üzletében szerezhető meg. P S A R N O K. V— _____

Next

/
Oldalképek
Tartalom