Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-10-18 / 42. szám

október hó 18. 42. (185 ) szám. 2. öld, Mátészalka, 1912. M AT fl S Z A L K Á ményt legjobb volna teljesen eltörölni, de egyelőre legalább valamely külső részre kitelepíteni, mert e bódék csak akadályai városunk fejlődésének. * Részletes tudósításunk riz ülés lefolyá­sáról a következő : Csizmadia Kálmán főbiró az ülést megnyitja. Rohaij Gyula főjegyző felolvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét. Feldman Ármin és Kerekes János hitelesítik azt. A községi iskola részére szükséges telek tárgyában teendő intézkedés, az első pont. Rohay Gyula előadja, hogy leirat ér­kezett a minisztériumtól, melyben egy-tan- termes községi iskola felállítására kötelezi községünket. A fölött kell határozatot hozni/ hogy hová és hogyan építsék ezt. Weisz Miklós és Almer Béla utalnak a katholikus egyház szerintük helytelenül elutasított kérelmére, ha a segélyt megadtuk volna, úgy jelenleg nem volna szükséges a községi iskola. Rohay Gyu'a bizonyítja, hogy az iskol- felállitása okvetlenül szükséges, mert esc- páncsak a városunkban született tanköte­lesek száma 848. Növelik e szamot a be köl'özötí tankötelesek és igy iskoláink nem képesek befogadni őket. Weisz Miklós ajánlja, hogy áz iskolát a vásártéren állítsák föl. Keller Miksa ajánlatot tesz, hogy ve­gye meg a város az ő telkét és az általa előre elkészített terv szerint parcellázó. így a város igen olcsón jutna hozzá az iskola részére szükséges telekhez és épülethez Rohay Gyula ajánlja, hogy küldjön ki a képviselő-testület ez ügyben egy bizott­ságot, melynek feladatát képezze a tervek­nek kidolgozása és a. képviselő-testület elé Való terjesztése. Weisz László a régi kórházat meg­felelő átalakítás után alkalmasnak találja az iskola helyiségének. Almer Béla a következő íeszólaló fejtegeti, hogy a községi iskolát nem a vásártéren, vagy a Kefler-fél.e házban, ha­nem a Cinevégen, vagy a Nagy végen kell felállítani. Nem helyesli, hogy kórházat ala­kítsanak át az iskola céljaira. Klein Mór és Weisz Miklós a vásár- deret, illetőleg annak jelenleg a bódéktól elfoglalt részét ajánlják elfogadásra. Klein Mór kifejti, hogy a város nem mellet bele bizonytalan parcellázásokba. Dr. Fürnek László Rohay indítványát ajánlja, mint legcélravezetőbbet. Klein Mór Rohay indítványához csu­pán annyit kivan hozzátenni, hogy a ki­küldött bizottság ne határozhasson, csak a képviselő-testület elé terjesszen egy meg­felelő tervet. A képviselő-testület elfogadja Rohay Gyula indítványát, a bizottság tagjaiul meg­választják a következőket: Kincses István, Koller Béla, Grünbaum Manasse, Klein Mór, Feldman Armin, Klein Andor, Id. Rác István, Weisz Miklós és dr. Férnek László. Weisz Miklós ajánlja, hogy hirdesse­nek pályázatot az iskolához szükséges telekre. A képviselő-testület indítványát el­fogadja. Következik a királyi tanfelügyelő át­irata a gazdasági ismétlő-iskolában szervezendő két uj tanítói állast illető­leg. A képviselő-testület Rohay Gyula in­dítványára elhatározza a 2 állás szervezé­sét cs erre vonalkozó pályázat hirdetését. Petrőcv József cs társainak kér­vénye következik ezulán. A kérvényezők kiiejiik kérvényükben, hogy miután a Vasut-utcának déH oldalán 2 méter szé­lesre lett építve az aszfaljárda, fontos, ér­dekük nekick az északi oldal lakóinak, hogy az ők járdájuk is hasonló szélességű legyen, ők számottevő részét fizetik az állami és községi adónak, mert házaik kivétel nélkül bérházak. Dacára ennek méltánytalanul akar velük szemben az aszfaltbizoLság eljárni, mert a túlsó ol­dalt óriási előnyben részesítik és igy kivannak téve annak, hogy az eddig is a túlsó oldallal szemben aránytalanul kicsiny forgalmuk még jobban meg­csappan. Eltekintve azonban ettől az ö bol­dogulásuk kérdésétől, mennyire el volna csúfítva az u ea, .ha az egyik oldalon 2 méter, másikon üreg csak 1 ila méter volna a járda, kérik ez. indokok figyelembevéte­lét és az aszfahbizotiság utasítását, hogy a Vasut-utca északi oldalán is 2 méter szélességben készíttesse el az aszfaljárdát. Klein Mór kifejti, hogy a kérvényezők kérése nem teljesíthető, mert ha az oldalu­kon 2 méterre csinálnák a járdát úgy az idlest keskeny volna. Kincses István Pelrőcy Józsefet és kérvényező társait okolja, hogy kérésük nem teljesíthető. Szerinte ők követték el a hibát, mikor házaikat kiépítették az utca frontjára és igy megnehezítették jelenlegi kérésük teijesitését. Rohay kéri a képviselő­testületet, mérlegeljék elíogadatlanul Pet- rócyék indokait éz ha azok alapján kérel­mük jogos, úgy teljesítsék azt. Oláh István kifejti, hogy az utca kes- kenységének az északi oldal lakói már csak azért sem lehetnek okai, mert nem saját belátásuk hanem a szépészeti bizottság utasításai szerint építették házaikat. Telje­sítésre ajánlja Pelróciék kérelmét. Rohay Gyula csatlakozik előtte szól- lóhoz. Dr. Fárnek László nem tartja aztelje- sithetetlennek a kérvényt. Weisz László kifejti, hogy tekintettel arra, hogy a telefon és táviróosziopokig sem terjedne e járda, ha 2 méter széles­ségben csinálnák is meg, tehát nem venne el az uttesböl semmit. A kérvényt teljesí­tésre ajánlja Csizmadia Kálmán szavazást rendel el. Felteszi a kérdést, hogy 160, vagy 200 cm. széles legyen-e a járda. 10 szavazat­tal 5 ellenében a 160 cm.-es szélességet fogadják eh Röviden határoznak ezután a tárgy- sorozatnak hátralévő pontjaira. És pedig: Sarkady Antalnak aszfaltjárda építése iránti kérelmét elutasítja a képviselő-tes­tület. Elhatározza ellenben Sarkady Antal és Friedman Márton között köátjáró épi- épitósét. A községi elö'járóságnak a Vasuí-ut- cári építendő viz vezető árkot illető elő­terjesztésére elhatározzák, hogy a körülbe­lül 300 folyóméter hosszúságú, köböl épí­tendő árok c!készítését kiadják vállalatba í Dóri Manónak folyóméterenként 7 korona 20 fillér árban. Mer zei K- C. kérelmére a képviselő­testület kiadja vállalkozó cégnek a kimu­tatása átvételéről az elismerést eddig tel­jesített munkálatairól. Ez azonban még nem jelenti ann k átvételét, csupán arra szolgál, hogy vállalkozónak megkönnyitsé a finansziroziaiást. R.íkőci Pál helyi illetőségét a kép- | viselő testület Rohay Gyula előterjesztésére ! megtagadja. Kendler Ignác árubódé felállí­tása iránti kérelmét a képviselő-testület elutasítja, mert a jelenlegi bódékat is kijebb telepíteni szándékoznak. Frank Lajos, Grün­feld Ferenc és Tlegdüs Mihálynak megad­ják a / ■ telepedési engedélyt. Jelen voltak : Csizmadia Kálmán, Rohay ; Gyula, ÍTmz Miklós, Almer Béla, Feldman némelyiként az utcaseprő vagy kőtőrő köntöse egy Diogenest vagy Btiddhit takar el és ő maga ezt nem is sejti. És aki a trón lépcsőjén született, anélkül hogy legkisebb politikai vagy államférfim tehetsége volna, aki mint a hóhér íia arra van ítélve, hogy atyját hivatásában kövesse, épp oly kevéssé kereste ki életútját. Legalább mi ugy hisszük. Teljesen öntudatlanul lépünk e nyomor- völgybe s csak azzal vagyunk felfegyverkezve, ami .& tétért való küzdésnél lehetővé teszi. És éppen eme fegyverünk különösen gyűlöletes és kellemet­len környezetünknek, mert sejtik, hogy legyőzhe­tetlen erő fekszik abkan. De mi, sanyargatottak, sötétben tapogatódzók, ösztönszerüieg fejlesztjük egyetlen fegyverünket, mert utunkat egyengetnünk ítéli. Jellemünk annyiban végzetünk, sorsunk, hogy csak ezzel a fegyverre' i endelkezünk sorsunk irányítá­sa, elviselése vagy legyőzése céljára. Némelyek azon­ban csak szolgaságra vannak teremtve, eaek gyen­géké» uralomra képtelenek. Ez az c sajátos pokluk, feltéve, hogy a föld nem más, mint a poklok egyike. Nagyon gyakran látjuk, hogy az emberek az elgondolható legnehezebb körülmények közé ke­rülnek, a legellentétesebb szelek köze kell vitor- lázniok, éppen azt kénytelenek cselekedni, ami természetüknek a leginkább és a leghevesebben ellentmond. Ezek után lehetetlenség azt mondani, hogy sorsukat jellemük kovácsolta, legföljebb csak azt, hogy mind e kellemetlenségek elleni küzde- ..;!!) az erős jellemet ÍLIőre helyezte és acéllá ko­vácsolta. Mindenesetre ugy Lúszik, mintha a vas­! embernek sorsa is kemény volna s mintha a bárdny- j természetűre a szél is lágyabban fújna. De ez • még sincs mindig igy, sok függ a dolgok meg- ért-sének módiától, mely azoknak különös jelleget kölcsönöz, Az áldozatkész ember minden helyzet­ben talál alkalmot önfeláldozásra, mig az önző ugyanazon körülményekből magának húz hasznot. Az örökölhetőség kérdése bizonyára a leg­mélyebb. és legfontosabb. Sehkisem készéi erről | oly tragikus erővel, mint a nagy görög költők. Nemzedékek hullottak «I akkor az utolsö szálig. : Köteteket lehetne írni. ha ezt a témát ki akar­nánk meríteni. És bizonyára itt van a földi elet | legnagyobbb tragikuma, mert mi a jövő nsmzedé- i kekre öntudatlanul borzalmas sorsot hagyunk i és a tegszomorubb képességek, hajiamok a szülök j értelmetlenségéből származnak. A legvidámabb módon beszéli el minden anya, hogy mig eme i gyermekét a szive alatt hordta mily ernyedellen munkakedve volt, emennél mindig mily fáradt, a másiknál mily hives és izgatott, a legutolsónál pedig mily siránkozó volt. Itt azon tűnődünk, vájjon az anya • képességeket és hajlamokat gyermeké­nek átadja, avagy a gyermeknek már felébredt természete az anyát befolyásolja, minthogy látunk gyermekeket, akik egyik szülőtől sem örökútek át semmit, hanem távolabbi éiödöktöl, akikre már alig emlékeznek. Borzasztó el is gondolni, hogy az ember gonosz­tevőnek, kényurnak, szemermetleu koldusnak, kár­tyásnak születhet, mert az alya részeges volt, vagy erkölcstelennek a romlott anya miatt. Mily őiiasi | a szülök felelőssége, ha a biblia »hetediziglenc szavára emlékeznek ! Vas fegyelem és önuralom áital biztosan sokat elérhetünk és soha sincs jo- ; gunk rosszaságunkat »öröklött hiba mögé rejteni, mert -nem tudjuk, mily nagy tulajdonságokat örö­költünk e gyengeségek mellett, melyek győzelme* * sen vezetnek át bennünket a nehéz életen. Talán mégis elődeink hibáiért bűnhődhetünk és azokat tulajdonsággá fejlesztjük. M». tliiba és tulajdonság alapjában véve egy, csak más néző* szögből. Sőt még sorsunkat szépen alakíthatjuk belső szépségünkkel s nagy bátorsággal a harcban, nagy türelemmel az elviselésben. A mosolygó, panasz- lalan hősök gyakran sokkal jobb sorsot nyújtanak gyermekeiknek, mint amilyen nekik volt. Még nem jöttek rá e gondolatra. C;ak a görögök tudták; hogyan nyerünk szép és egészséges gyermekeket. Manapság nein törődnek ezzel. Ahelyett építenek nyomorékotthont és elmegyógyintézetet. Minden otthonban meg kellene tanítani az embereket arra, mit kell tenni a még meg nem született gyerme­kért és hogy lehet azokat megkímélni attól, hogy megkiizdhetlen, szomorú végzetek alatt ne seny- vedjenek az egész életen keresztül. Megtanuihat- uák, hogyan lehet vidám, szépen formált, jó tulaj­donságú embereket a világra nemzeni és azért még n-.m kontárkodnánk a jó Isten munkájába. Tulajdonképpen igy aka, ta ö azt, amikor .mindent jól megteremtőit és abban örömét lelte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom