Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-10-18 / 42. szám
október hó 18. 42. (185 ) szám. 2. öld, Mátészalka, 1912. M AT fl S Z A L K Á ményt legjobb volna teljesen eltörölni, de egyelőre legalább valamely külső részre kitelepíteni, mert e bódék csak akadályai városunk fejlődésének. * Részletes tudósításunk riz ülés lefolyásáról a következő : Csizmadia Kálmán főbiró az ülést megnyitja. Rohaij Gyula főjegyző felolvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét. Feldman Ármin és Kerekes János hitelesítik azt. A községi iskola részére szükséges telek tárgyában teendő intézkedés, az első pont. Rohay Gyula előadja, hogy leirat érkezett a minisztériumtól, melyben egy-tan- termes községi iskola felállítására kötelezi községünket. A fölött kell határozatot hozni/ hogy hová és hogyan építsék ezt. Weisz Miklós és Almer Béla utalnak a katholikus egyház szerintük helytelenül elutasított kérelmére, ha a segélyt megadtuk volna, úgy jelenleg nem volna szükséges a községi iskola. Rohay Gyu'a bizonyítja, hogy az iskol- felállitása okvetlenül szükséges, mert esc- páncsak a városunkban született tankötelesek száma 848. Növelik e szamot a be köl'özötí tankötelesek és igy iskoláink nem képesek befogadni őket. Weisz Miklós ajánlja, hogy áz iskolát a vásártéren állítsák föl. Keller Miksa ajánlatot tesz, hogy vegye meg a város az ő telkét és az általa előre elkészített terv szerint parcellázó. így a város igen olcsón jutna hozzá az iskola részére szükséges telekhez és épülethez Rohay Gyula ajánlja, hogy küldjön ki a képviselő-testület ez ügyben egy bizottságot, melynek feladatát képezze a terveknek kidolgozása és a. képviselő-testület elé Való terjesztése. Weisz László a régi kórházat megfelelő átalakítás után alkalmasnak találja az iskola helyiségének. Almer Béla a következő íeszólaló fejtegeti, hogy a községi iskolát nem a vásártéren, vagy a Kefler-fél.e házban, hanem a Cinevégen, vagy a Nagy végen kell felállítani. Nem helyesli, hogy kórházat alakítsanak át az iskola céljaira. Klein Mór és Weisz Miklós a vásár- deret, illetőleg annak jelenleg a bódéktól elfoglalt részét ajánlják elfogadásra. Klein Mór kifejti, hogy a város nem mellet bele bizonytalan parcellázásokba. Dr. Fürnek László Rohay indítványát ajánlja, mint legcélravezetőbbet. Klein Mór Rohay indítványához csupán annyit kivan hozzátenni, hogy a kiküldött bizottság ne határozhasson, csak a képviselő-testület elé terjesszen egy megfelelő tervet. A képviselő-testület elfogadja Rohay Gyula indítványát, a bizottság tagjaiul megválasztják a következőket: Kincses István, Koller Béla, Grünbaum Manasse, Klein Mór, Feldman Armin, Klein Andor, Id. Rác István, Weisz Miklós és dr. Férnek László. Weisz Miklós ajánlja, hogy hirdessenek pályázatot az iskolához szükséges telekre. A képviselő-testület indítványát elfogadja. Következik a királyi tanfelügyelő átirata a gazdasági ismétlő-iskolában szervezendő két uj tanítói állast illetőleg. A képviselő-testület Rohay Gyula indítványára elhatározza a 2 állás szervezését cs erre vonalkozó pályázat hirdetését. Petrőcv József cs társainak kérvénye következik ezulán. A kérvényezők kiiejiik kérvényükben, hogy miután a Vasut-utcának déH oldalán 2 méter szélesre lett építve az aszfaljárda, fontos, érdekük nekick az északi oldal lakóinak, hogy az ők járdájuk is hasonló szélességű legyen, ők számottevő részét fizetik az állami és községi adónak, mert házaik kivétel nélkül bérházak. Dacára ennek méltánytalanul akar velük szemben az aszfaltbizoLság eljárni, mert a túlsó oldalt óriási előnyben részesítik és igy kivannak téve annak, hogy az eddig is a túlsó oldallal szemben aránytalanul kicsiny forgalmuk még jobban megcsappan. Eltekintve azonban ettől az ö boldogulásuk kérdésétől, mennyire el volna csúfítva az u ea, .ha az egyik oldalon 2 méter, másikon üreg csak 1 ila méter volna a járda, kérik ez. indokok figyelembevételét és az aszfahbizotiság utasítását, hogy a Vasut-utca északi oldalán is 2 méter szélességben készíttesse el az aszfaljárdát. Klein Mór kifejti, hogy a kérvényezők kérése nem teljesíthető, mert ha az oldalukon 2 méterre csinálnák a járdát úgy az idlest keskeny volna. Kincses István Pelrőcy Józsefet és kérvényező társait okolja, hogy kérésük nem teljesíthető. Szerinte ők követték el a hibát, mikor házaikat kiépítették az utca frontjára és igy megnehezítették jelenlegi kérésük teijesitését. Rohay kéri a képviselőtestületet, mérlegeljék elíogadatlanul Pet- rócyék indokait éz ha azok alapján kérelmük jogos, úgy teljesítsék azt. Oláh István kifejti, hogy az utca kes- kenységének az északi oldal lakói már csak azért sem lehetnek okai, mert nem saját belátásuk hanem a szépészeti bizottság utasításai szerint építették házaikat. Teljesítésre ajánlja Pelróciék kérelmét. Rohay Gyula csatlakozik előtte szól- lóhoz. Dr. Fárnek László nem tartja aztelje- sithetetlennek a kérvényt. Weisz László kifejti, hogy tekintettel arra, hogy a telefon és táviróosziopokig sem terjedne e járda, ha 2 méter szélességben csinálnák is meg, tehát nem venne el az uttesböl semmit. A kérvényt teljesítésre ajánlja Csizmadia Kálmán szavazást rendel el. Felteszi a kérdést, hogy 160, vagy 200 cm. széles legyen-e a járda. 10 szavazattal 5 ellenében a 160 cm.-es szélességet fogadják eh Röviden határoznak ezután a tárgy- sorozatnak hátralévő pontjaira. És pedig: Sarkady Antalnak aszfaltjárda építése iránti kérelmét elutasítja a képviselő-testület. Elhatározza ellenben Sarkady Antal és Friedman Márton között köátjáró épi- épitósét. A községi elö'járóságnak a Vasuí-ut- cári építendő viz vezető árkot illető előterjesztésére elhatározzák, hogy a körülbelül 300 folyóméter hosszúságú, köböl építendő árok c!készítését kiadják vállalatba í Dóri Manónak folyóméterenként 7 korona 20 fillér árban. Mer zei K- C. kérelmére a képviselőtestület kiadja vállalkozó cégnek a kimutatása átvételéről az elismerést eddig teljesített munkálatairól. Ez azonban még nem jelenti ann k átvételét, csupán arra szolgál, hogy vállalkozónak megkönnyitsé a finansziroziaiást. R.íkőci Pál helyi illetőségét a kép- | viselő testület Rohay Gyula előterjesztésére ! megtagadja. Kendler Ignác árubódé felállítása iránti kérelmét a képviselő-testület elutasítja, mert a jelenlegi bódékat is kijebb telepíteni szándékoznak. Frank Lajos, Grünfeld Ferenc és Tlegdüs Mihálynak megadják a / ■ telepedési engedélyt. Jelen voltak : Csizmadia Kálmán, Rohay ; Gyula, ÍTmz Miklós, Almer Béla, Feldman némelyiként az utcaseprő vagy kőtőrő köntöse egy Diogenest vagy Btiddhit takar el és ő maga ezt nem is sejti. És aki a trón lépcsőjén született, anélkül hogy legkisebb politikai vagy államférfim tehetsége volna, aki mint a hóhér íia arra van ítélve, hogy atyját hivatásában kövesse, épp oly kevéssé kereste ki életútját. Legalább mi ugy hisszük. Teljesen öntudatlanul lépünk e nyomor- völgybe s csak azzal vagyunk felfegyverkezve, ami .& tétért való küzdésnél lehetővé teszi. És éppen eme fegyverünk különösen gyűlöletes és kellemetlen környezetünknek, mert sejtik, hogy legyőzhetetlen erő fekszik abkan. De mi, sanyargatottak, sötétben tapogatódzók, ösztönszerüieg fejlesztjük egyetlen fegyverünket, mert utunkat egyengetnünk ítéli. Jellemünk annyiban végzetünk, sorsunk, hogy csak ezzel a fegyverre' i endelkezünk sorsunk irányítása, elviselése vagy legyőzése céljára. Némelyek azonban csak szolgaságra vannak teremtve, eaek gyengéké» uralomra képtelenek. Ez az c sajátos pokluk, feltéve, hogy a föld nem más, mint a poklok egyike. Nagyon gyakran látjuk, hogy az emberek az elgondolható legnehezebb körülmények közé kerülnek, a legellentétesebb szelek köze kell vitor- lázniok, éppen azt kénytelenek cselekedni, ami természetüknek a leginkább és a leghevesebben ellentmond. Ezek után lehetetlenség azt mondani, hogy sorsukat jellemük kovácsolta, legföljebb csak azt, hogy mind e kellemetlenségek elleni küzde- ..;!!) az erős jellemet ÍLIőre helyezte és acéllá kovácsolta. Mindenesetre ugy Lúszik, mintha a vas! embernek sorsa is kemény volna s mintha a bárdny- j természetűre a szél is lágyabban fújna. De ez • még sincs mindig igy, sok függ a dolgok meg- ért-sének módiától, mely azoknak különös jelleget kölcsönöz, Az áldozatkész ember minden helyzetben talál alkalmot önfeláldozásra, mig az önző ugyanazon körülményekből magának húz hasznot. Az örökölhetőség kérdése bizonyára a legmélyebb. és legfontosabb. Sehkisem készéi erről | oly tragikus erővel, mint a nagy görög költők. Nemzedékek hullottak «I akkor az utolsö szálig. : Köteteket lehetne írni. ha ezt a témát ki akarnánk meríteni. És bizonyára itt van a földi elet | legnagyobbb tragikuma, mert mi a jövő nsmzedé- i kekre öntudatlanul borzalmas sorsot hagyunk i és a tegszomorubb képességek, hajiamok a szülök j értelmetlenségéből származnak. A legvidámabb módon beszéli el minden anya, hogy mig eme i gyermekét a szive alatt hordta mily ernyedellen munkakedve volt, emennél mindig mily fáradt, a másiknál mily hives és izgatott, a legutolsónál pedig mily siránkozó volt. Itt azon tűnődünk, vájjon az anya • képességeket és hajlamokat gyermekének átadja, avagy a gyermeknek már felébredt természete az anyát befolyásolja, minthogy látunk gyermekeket, akik egyik szülőtől sem örökútek át semmit, hanem távolabbi éiödöktöl, akikre már alig emlékeznek. Borzasztó el is gondolni, hogy az ember gonosztevőnek, kényurnak, szemermetleu koldusnak, kártyásnak születhet, mert az alya részeges volt, vagy erkölcstelennek a romlott anya miatt. Mily őiiasi | a szülök felelőssége, ha a biblia »hetediziglenc szavára emlékeznek ! Vas fegyelem és önuralom áital biztosan sokat elérhetünk és soha sincs jo- ; gunk rosszaságunkat »öröklött hiba mögé rejteni, mert -nem tudjuk, mily nagy tulajdonságokat örököltünk e gyengeségek mellett, melyek győzelme* * sen vezetnek át bennünket a nehéz életen. Talán mégis elődeink hibáiért bűnhődhetünk és azokat tulajdonsággá fejlesztjük. M». tliiba és tulajdonság alapjában véve egy, csak más néző* szögből. Sőt még sorsunkat szépen alakíthatjuk belső szépségünkkel s nagy bátorsággal a harcban, nagy türelemmel az elviselésben. A mosolygó, panasz- lalan hősök gyakran sokkal jobb sorsot nyújtanak gyermekeiknek, mint amilyen nekik volt. Még nem jöttek rá e gondolatra. C;ak a görögök tudták; hogyan nyerünk szép és egészséges gyermekeket. Manapság nein törődnek ezzel. Ahelyett építenek nyomorékotthont és elmegyógyintézetet. Minden otthonban meg kellene tanítani az embereket arra, mit kell tenni a még meg nem született gyermekért és hogy lehet azokat megkímélni attól, hogy megkiizdhetlen, szomorú végzetek alatt ne seny- vedjenek az egész életen keresztül. Megtanuihat- uák, hogyan lehet vidám, szépen formált, jó tulajdonságú embereket a világra nemzeni és azért még n-.m kontárkodnánk a jó Isten munkájába. Tulajdonképpen igy aka, ta ö azt, amikor .mindent jól megteremtőit és abban örömét lelte.
