Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-09-19 / 38. szám
3. oldal. Mátészalka, 1912. MÁTÉSZALKA September hó 20. 38. (18L)s2ám. — Lemarad a pesti posta napról napra, mert a bpesti reggeli személyvonat oly nagy késéssel érkezik meg Nagykárolyba, hogy a Nagykároly—Mátészalka—Csap h. é. v. vonatai meg nem várhatják és kénytelenek csatlakozás nélkül indulni el, lévén borzasztóan sürgős dolguk Csapon, hová tehát késés nélküli pontossággal kell bedocögniök. Soha smmni se mutatta jobban, szemléltetöbben a politika átkos hatását, mint a MÁV., amely felemelt viteldijával, állandó vaggon hiányával, oras késéseivel, lappangó passziv reszisz- leYiCiajaval az erkölcsi csőd minden tünetét tipikusan illusztrálja. Itt a vonat egyetlen füttyszóra visszakuncoiog kilométerekről, ha úgy óhajtja valamelyik feudális mágnás, a másik pedig egyszerűen kikapja a jelző-zászlót a vasutas kezéből és leinti a gyorsvonatot, mert neki Knrcsibrákon tetszik felszállani, sőt már a mágnások úri cselédsége, a trénerek is bátorságot kaptak, hogy saját gusztusaik szerint alakítsák át a vasúti rendszabályokat. A MÁV. egykor busás jövedelmeit nem fordították az üzem fokozódó szükségleteire és a kereskedelmi miniszteri szék közlekedési analfabéták helyévé változott. így aztán a vidék elzára- tik az ország fővárosától. Ha felül valaki Pesten a* esti vonatra azon reményben, hogy 12 órai utazás után, a menetrend Ígérete szerint, Mátészalkán lesz, akkor a kora reggeli órákban arra ébred Nagykárolyban, hogy majd délben, 12 órakor lehet csak Mátészalkán, mert a kis vici nem győzte várni a nagy vasutat, hát otthagyott csápot-papot és elpöfékelt. (Feltéve, hogy saa- lonkocsis utas nincsen Mátészalka felé, mert akkor vár a kis kdvédaráló.) Várod érdeklődve a pesti lapokat, vagy fontos üzleti leveledet — nyájas olvasó, — úgy tudd meg, hogy legalábbis félnapi késéssel veszed kézhez, mert — lemarad a pesti posta és habár Debrecenben már ezt a mozgópostái ur láthatja előre, tehát Nyíregyháza felé irányíthatná a postánkat, vagy elvihetné Szatmárig és úgy irányíthatnák Szálkára, begy legalább déltáján megérkezzék, nem teszi, hanem igenis, a sok vonat mellett ás dacára is vegyük csak 12 órával későbben kézhez a postánkat, mint kelltus és legyünk igy még rosszabb helyzetben, mint amikor csak a nyiregházai vonat hozott postát. — „Kutyára a hájat" . . . Lakatos István ho- dászi lakos részére 1912. szeptember 3.-án a vasúton egy bödön zsir érkezett. Ő azon célból, hogy a zsír a vasútról levétessék, B. István hodászi lakosnak átadott 50 korona 60 fillért, hogy a zsírt váltsa ki és szállíttassa be. B. azonban ahelyett, hogy ezen megbízást teljesítette volna, Debrecenbe utazott s ott a pénzt saját céljára elköltötte. A hűtlen sáfárt a bíróság fogja megszámoltatni. — Országos állatrásárok. Vármegyénkben e hó folyamán országos vásárok tartatnak : 20.-án Csengerben, 23.-án Fehérgyarmaton, 30.-án Mátészalkán. — Szafmárváriaegye törványhaldsági bizottsága október hó első felében tartja rendes közgyűlését. — i fesragos kézbesítő. Földváry Lajos hodászi földbirtokos feljelentést tett K Timótheus községi kézbesítő ellen, aki mikor neki idézési kézbesített, őt sértő szavakkal illette. Az udvariatlan kézbesítő ellen megindították az eljárást. — A vármegyo állatidé választmány f. hó 16.-án délelőtt 11 órakor az 1913. évi vármegyei háztartási költségelőirányzat megállapítása céljából a vármegyei székház emeleti (alispáni) kistermében ülést tartott. — Elégett bazateraié3. Schwartz Herman nagy- ecsedi lakos jelentette a csendőrségnek, hogygtdf Zselénszky Róberttól bérbe birt tanyáján két Kazal összehordott mintegy 1980 kereszt búzáját ismeretlen tettesek felgyújtották. A megindított nyomozás szerint a gyanú T. Sándor nagyecsedi lakosra irányult, ki tagadja ugyan a terhére rótt cselekmény elkövetését, mindazonáltal nyomós okok folytán az eljárást ellene megindították. — A lelkek országúján cimen mai számunkban megjelent tárcánk első közleménye alkalmával (a »Mátészalka« f. é. 36. (179.) számában) nyomdai hiba folytán kimaradt a tárca szerzőjének: Lengyel István munkatársunknak megnevezése. Ezt ezúttal pótoljuk. — Utcaplanlrozás ? Mire való az? Vagy kell? Áh dehogyI Ha megtudunk lenni átjáró nél- kü, (jpedig hát erre már tényleg azt hinné az ember, hogy nélkülözhetetlen) hát el fogjuk tudni nélkülözni a planirozást is. ügy látszik a község »vánei« ezen a véleményen vannak. Szegény jó mátészalkai polgárok, kiknek majd a télen egy kis olvadás és friss fagyás után a fejük be, a lábuk pedig ki fog törni! A régi átjárókat nagyobbára felszedték, de újat még nem csináltak. Hát, hogy is csináltak volna mikor már, olyan sár és pocsolya van bárhol, ahol az ember át szeretne lábalni, hogy a tekintetes elöljáró urak még a szemüket is elfordítják, ha véletlenül arra téved a tekintetük. Hogy mit akarnak t Talán semmit, talán a régi fa átjárókat akarjak az aszfalt mellé lerakni?! De ha már niuszály, hát ebbe is bele tudnónk egyezni. Nem tudjuk megérteni, hogy mit spekulálnak. A Takarékpénztár előtt ott fekszik egy fél átjáró (ne tessék kérem azt gondolni, hogy keresztben. Nem, a világért sem: hosszában)!) mint egy hulla. Hogy a planirozas szükségét mért nem látják be? Nem tudjuk. A viz egyes helyeken már az aszfalttal szinei és nem sokára csónakkal lehet lesz járni. Hogy mi lese majd itt télviz idején ha egy kicsit felenged és hirtelen újra fagy : annak csak az orvos urak lesznek a megmondhatói. — Beiratások a róm. kat. elemi Iskolában. A róm. kát. elemi iskolábani folyó 1912/913. tanév beiratási adatait a napokban volt szives Berták Béla r. kát. tanító ur rendelkezésünkre bocsátani. Ez adatok alapján jelenthetjük, hogy beiratkozott 1. osztályba 16; II. oszt. 25; 111. oszt. 9; IV. oszt. 4; V. oszt. 1 és a VI. oszt. 1. ösz- szesen 56 tanuló. Az ismétlő leányiskolába 41 ; fiúiskolába 35. — Mire készült szászfáit? Az aszfaltot gyalogjárók alig használhatják, mert a targonca és bicikliforgalom bonyolitódik le jelenleg rajta. A jámbor gyalogló ki van téve az aszfaltjárdán annak a veszélynek, hogy egyik pillanatban talicskát toszit keresztül kényes tyúkszemén egy iuaz- gyerek, a másik vigyázatlan lépésénél pedig valami száguldó biciklista üti el. Pedig hát ven szabályrendeletünk arra, hogy ilyesmire ne használják a járdát. Sajnos azonban e szabályrendelettel ki sem törődik, mert hát nincs aki érvényt szerezzen ennek. — Kirándulási vétséggoi vádolta a szatmári kir ügyészség — mint megírtuk — F. János és T. György ópályi-i lakosokat. Ez ügyben most arról értesülünk, hogy kir. törvéuyszék vádtanácsa múlt hó 28.-án kelt határozával 13268/912. B. szám alatt a nevezetlek ellen emelt vádat elutasította és ellenük az eljárást megszüntette. Milyen hashajtót használjunk? Egy előkelő londoni orvosi folyóirat érdekes összehasonlításokat tett, melynek alapján a Ferenc József-keserüvizről a következőket állapította meg: „A „Ferenc Jó- zsef“-viz hajtóhatásu sótartalma messze felülmúlja a többi keserüvizeket, ezert kétségtelenül a leghatásosabb. Nagy előnye, hogy belőle kis adag is elegendő. Az étvágyat egyáltalában nein rontja, hatásában biztos és fájdalmat nem okoz“. A „Ferenc József-keserüforrások“ igazgatósága Budapesten van. GÁL JENŐ mérnöki irodáját Szatmáron, Bercsényi-utca 33. szám alá helyezte át. Telefon 189. 36—52 Befőttes és ugorkás üvegeket olcsón kapni Pataki Jenő üveg és porcellán üzletében, Vasut-utca. BELSŐ DOLGOZÓ-TÁRSAK : FÖLDES JENŐ ANONIMUSZ Szombat és vasárnap = ESTE = a Központi kávéházban nagy zeneestély. I^ÖZGAZDASÁG. A VÁNDOR-IPAR. A kereskedelmi miniszter a vándor-ipar tárgyában készített egy előadói tervezatet. A vándoriparrói szóló törvényjavaslatban legfontosabb az, amely a Hegedűs-féle 1900. évi XXV. törvénycikknek hatályon kívül való helyezésével a megrendelés-gyűjtésének ujahb rendezését célozza. Az uj törvény lehetővé fogja tenni azt, hogy a vidéki városok versenyképes cégei a maguk környékén, faluhelyen szabadon gyűjthetnek megrendelést, sőt egyes cégek akár az egész országra js kiterjeszthetik e tevékenységüket, aminthogy például most ismernünk egy pozsonyi céget, mely kelengyébe beutaztatja az egész országot. A versenyképes vidéki iparnak és kereskedelemnek a mozgást, a fejlődést korlátlanul meg fogja engedni az uj rend. A koalíció idejében Ausztriával kötött kereskedelmi szerződésünk úgyszólván egyetlen kedvező dontja az volt, hogy szabad kezet nyertünk Ausztriával szemben a vándoriparnak Ausztriától teljesen függetlenül való rendezésére. A vándoriparról szóló törvényjavaslat újból rendezi és pedig aképp, hogy a belföldön való letelepedetlséghez köti a fogyasztóknál való megrendelés gyűjtést, sót óvatosan még azt is hangsúlyozza, hogy a megrendelés gyűjtés re nem adható vándoripari engedély azoknak, kiknek üzleti tevékenysége magyarországi telepükön kizárólag megrendelésgyü- tésből, Illetve megrendeléseknek közvetítéséből állana. Az osztrákok bizonyára prüszkölni fognak ezért, de tehetetlenek lesznek dühökben. Fontos újítása az uj törvényjavaslatnak aa is, hogy üldözi a megrendelés-gyűléssel elkövethető visszaéléseket különösen azokat, melyek a részletfizetési üzlettel szoktak kapcsolatosak lenni. A ma érvényben levő megrendelés-gyütés kivételesen meg van engedve, akár oly kikötés mellett is, hogy az egyes vevők az általuk nem közős tulajdonul vásárolt vételára tekintetében egymásért kezességet, vagy egyetemleges kötelezettségei vállalnak. A jövőben ilyen terhes kikötés mellett megrendelést gyűjteni nem lesz szabad és ez igen fontos a tájékozatlan és könnyen befolyásolható vidéki fogyasztóra nézve. Érvénytelen lesz a megrendelés-gyűjtés részletfizetésre azon súlyos kikötés mellett is, hogy égy részlet be nem tartása az egész rendelési összeg esedékességét vonja maga után. A törvényjavaslat rendezi a szorosabb érteimében vett vándoripari foglalkozást, a mely abban áll, hogy valaki vándorolva kinál fel valamilyen ipari munkát a fogyasztónak. Ezeknek ügyét eddig Magyarországon semmiféle jogszabály nem rendezte s ahány szolgabirája van Magyarországnak, annyiféle módszert találtak ki ezen szegény emberek zaklatására. Végül rendezi a törvényjavaslat az őszeresek ügyét is országosan, véget vetve e téren is a jogbizonytalanságnak, illetve annak az állapotnak, hogy erre a törvényhozás! felhatalmazást kapták volaa, önkényesen hozott szabályrendeletekkel avatkoznak be ezen emberek dolgába. Kifogásolnunk kell azonban azt, hogy egy csapásra nem rendezik általában az utazó kereskedelem ügyét, tehát azon utazóknak ügyét is, kik megrendelés-gyűjtés céljából a viszont elárusítókat keresik fel, Ausztriában elkészültek egy idevonatkozó törvénytervezettel s nálunk is elkelne a hasonló jogalkotás. Nélkülözzük a törvényjavaslatban annak a kérdésnek végleges rendezését is, hogy sza- bad-e, ha igen, mily feltételek mellett házról-házra járva, de mindenkor egy helyiségben maradva megrendeléseket gyűjteni, illetve árusítani. A vándorraktárak tevékenységét és a vásározás ügyét is es alkalommal lehetett volna korszerűen elintézni, úgyszintén a vándorolva való áruvásárlás tevékenységét is. Végül pedig, bármily alárendelt tevékenységűnek látszik is, rendezni lehetett volna ez alkalommal az utcai árusítását is, kiragadva ezt a tevékenységet a szokásos rendőri önkénykedés köréből.
