Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-02-16 / 7. szám
Melléklet a „Mátészalkád 7 (ISO), számhoz. február 16. — Vármegyénk közigazgatási bizottsága f.■ hó 9.-én tartotta rendes havi ülését Csaba Adorján főispán elnöklete mellett. Az alispáni jelentés szerint az elmúlt hóban fontosabb események nem zavarták a közbiztonságot. Útlevelet kért 290, kapott 255 egyén. A főorvos jelentése szerint az egészségügyi viszonyok az elmúlt hóban kielégítők voltak. A vörheny járvány megszűnt. A tanfelügyelő az iskola látogatásokról számolt be. A pénzilgyigazgaíónak az adózási viszonyokat ismertető jelentése .után Falussy Árpád dr. intézett interpellációi a pénz' gyigazgatóhoz, egy Székely Endre nevű adótiszt fegyelm' ügyében, mely már hat év óta húzódik. Pénzügyigazgató t válasza szerint nevezett adótiszt fegyelmi iratai még a koalíció idejében felierjeszteltek a pénzégy minis terium hoz és jelenleg is ott vannak, A választ tudomásul véve, elhatározza a bizottság, hogy a fegyelmi sürgős elintézése végett a pénzügyminiszterhez felir. Fődllaiorvos kedvező jelentést tett az állategészségügyről. Az államépitészeíi hivatal főnöke az utak jókarban létéről tett jelentést. — Kivándorlás. Szatmárvármegye alispáni hivatal?. a f. év első hónapjában 255 Amerikába szóló útlevelet adott ki. Persze a kivándorlás azért még mindig »csökken«?! . . . — Jaíalom gazdasági cselédeknek. Csaba Adorján főispán körrendeletben hívta fel a főszolgabírókat és polgármestereket, hogy az olyan gazdasági cselédek és munkások neveii, kik huzamosabb jdő óla szolgálják hűséggel gazdájukat jelentsék be, hogy a földmivelésügyi miniszteriuhoz meg- jutalmazásuk érdekében felterjesztést tehessen. Jön tehát az állami hipokrizis angróban 1 Fél- xázados verejtékes munka után a rokkantság idején és a munkaképtelenagkorban 100 kor jutalom. — Rakoncátlan Tisza. Vásárosnaményból irja levelezőnk. A hirtelen beállott enyhébb idő és az utóbbi napokban történt esőzés közetkeztében a Tisza vize nagyot áradt. A jégzajlás kis méi lékben megkezdődött már, de a Tisza azon kanyarulatnál, hol a Kraszna folyó a dohánybeváltó hivatal mellett beleömlik, össze tornyosult úgy annyira, hogy Krasznában a vizet vissza szorította. A Kraszna jobboldaliMapos partján ezen visszanyo- más következtében elöntötte az országutat és a Tisza folyó által határolt, részben a község, részben pedig a üanz és Friedländer tulajdonát képező földterületet. A Tisza vize hétfőről keddre virradó éjszakán 4 méternyi magasságot áradt, mely áradás az egész keddi napon tartott úgy, hogy délután 3 óra 45 perckor 6 méter 60 centit mutatott az Adriai tengerszin fölötti magasságban. Idős emberek csak egy esetben emlékeznek ilyen nagy vízállásra, a mikor a tengerszin feletti magasság 7 méter 20 centi magas veit. Ezen viz állásnál a Tisza (1884-ben) oly óriási földterületet borított el, hogy Naményból Szatmárig lehetett csónokázni. A Tisza vize egyre nő, és mint Márainarossziget- ről sürgönyilag jelzik, az áradás előre láthatólag még növekedni fog. A víztől legjobban veszélyeztetett terület az, hol a Qanz és Friedländer farak- tára van. A telepen lakó hivatalnoki kar minden pillanatban készen van arra, hogy a viz elől a városba költözködjék. A jégzajlás okozta torlódás mellett még az is igen nagy oka a4viz kicsapásának, hogy a folyó alapvizének jégburkolata feszesen áll a Qergelyi vashidtól feljebb, s igy az egyébként is bővizű Szamost nem képes medrében tartani, illetve befogadni. — Az államcsőd felé. Az osztrák kereskedelmi minisztériumnak az Ausztria és Magyarország közötti 1911 december havi áruforgalmáról szóló statisztikai kimutatása szerint Magyarország kivitele Ausztriába, a nemesfém-forgalomtól eltekintve, 1326 millió korona értékű volt az előző év december hónapjában 1295 millió koronával szemben. Ausztria kivitele Magyarországba, a nemesfémek kivitelével, 1478 3 millió korona a múlt évi 1397-4 millió koronával szemben. Ausztria kereskedelmi mérlegének aktívuma tehát 19.11. évben 192-2 millió korona az előző évi 100 4 millió koronával. —A magyar mező- gazdasági államcsődjének közeledését olyan halálos biztonsággal jelzik az iparos Ausztria külkereskedelmi mérlegei, mint az őrs ágút mentén a jelzökövek a kilométerek számának apadását. E kérdéssel különben mai számunk Szomorú valóság cimü cikke foglalkozik behatóan. — Nomen est omen : Ököritó. A gyászos emlékű falu néha napján még most is fel-fel bukkan az események szinterére szomorú emlékű múltjához híven többnyire újabb szomorú események kapcsán. így f. hó 12-én C. IKiss József ököritói földműves, 34 éves felesége vizet akart meríteni a kutból. A kút körül felhalmozódott jégtömeg síkosságán elcsuszódva neki vágódott az alacsonykut kávának. A kezében ievö kutostor a kút felé rántotta a neki lendült asszonyt s igy a kútba zuhant, esésében nyakát szegte. A szerencsétlenül járt asz- szonyt másnap általános részvét mellett temették el. — Árvizveszedelem. Amint értesültünk, Olcsvánál a Szamos gátja 50 méter szélességben kiszakadt, a sebessen rohanó dr elborította Olcs- vát és a szomszédos községek határait és behatolt Olcsva község területére is, a honnan, amint hírlik, menekül a lakosság biztosabb helyre. Nagy csen dőri készenlét és egy század utászkatonaság mükö- pontokon, hogy a lakosság biztosabb helyre való dik a veszélyeztetettebb menekülését elősegíthesse. —■ Az iparos kör bálja. Iparosaink újabb fényes lanujelét adták helyes társadalmi és fejlett müérzékiiknek. F. hó 11-én anyagilag gyönyörűen sikerült báümulatságot rendeztek a Hungáriában. Egy régi kitűnő darabot adtak elő a derék műkedvelők, Moliere a »Botcsinálta toktorc-át. A darab kitünően volt betanítva és betanulva, a mit minden egyes szereplő ügyes, otthonias mozgása, átgondolt alakítása, kitűnő szereptudása igazolt. Alig tudjuk eldönteni, kit illethetmeg a »legsikerültebb produkicó« dicsérete. A nők közüli ki kel! emelnünk Varga Juliskát, Horváth Juliskát és Bábel Erzsikét a kik szerepüket a szokott műkedvelői átlagnál jóval nagyobb rutinnal töltötték be. Mindvégig valóságos művészi nívón mozgott a Klim Antal játéka, a kinek valamint a többi férfi partnerek játékát többszöri tetszés jutalmazta úgy a játék folyamán mint a végén. A kitűnő rendezés Tóth Árpád helybeli fényképész érdeme. A mulatságon felülfizettek: Szálkái Sándor, Márkusz Vilmos 5 — 5 kor., Berger Andor 3 kor., Dr. Szep»sy Károly, Péteresz Ádám 2— 2 kor., Doby Antal, Nagy Sándor, Szűcs János, Jakab András, Olasz Lajos, Lugosy Miklós, Mándy Sámuel, Epinder Ernő, Erdélyi Bertalan, Csincsák József, Hoksáry Antal. N. N. Tárnái Sándor, Tárnái Zoltán, Tatay Pál 1 — 1 koronát kiknek ez utón mond köszönetét a rendezőség. — A munkásbiztositasi törvény és a mátészalkai járási ipartestület. Az 1907: 19 t. c. 25. § a úgy intézkedik, hogy az ötnél kevesebb munkással dolgozó iparo biztosítási járuléka 6 éven keresztül 2 %. Most, hogy ez a kedvezményes idő lejáróban van, az Ipartestület Országos Szövetsége újabb akciót indított, hogy törvényhozási, respektive no- velláris utón mondassák ki a kedvezményes 2 %-os hozzájárulás további évérnyben maradása. A Szövetség akciójának részesévé teszi járásunk ipartestületét is, amely azon kéréssel fordul orssággyülési képviselőnkhöz, hogy a 2 %-os kedvezmény törvényes fenntartása érdekében járjon el a miniszternél és szólaljon fel a képviselőházban. — Eltűnt vőlegény. Nyájas olvasóm ne jusson eszedbe a hírlapok által minden télen leadott azon hir, hogy most itt, majd amott találtak egy pár csizmát, melyben egy drótostót lábaszárát találták meg, mig a többi részét a farkasok falták fel. Az se jusson eszedbe, hogy »X« községben beleesett az esküvőjéről jövő fiatal házaspár a folyóba. Űzd el magadtól ezen szörnyszülötteit a fantáziának és összeszorult szívvel olvasd egy szerencsétlen fiatal ember tragédiáját. Sch. V. szamos- szegi fiatalemher mintegy 10—12 nappal ezelőtt meg akarta iátogatni Tiszavidon lakó mátkáját. A fiatalember völegényi ajándékként pár száz koronát érő ékszert is vitta magával. Kopócsapátiig ment az esti vonaton, ahol leszálva, a rövidebb utat akarta választani, hogy mielőbb célját érje. Ez okból egy ösvényre tért, mely a Tisza jegén vezetett keresztül. A szerencsétlen fiatal ember nem tudta azt, hogy a viz csak a folyó közepéig fagyott be, hol a víz csendesebb árja folyt mig a folyó közepén mintegy másfél méternyi szélességben a szabad viz volt. Az éj sötétjében bátran haladt előre s nem gondolta, hogy pár pillanat múlván, alle lyett, hogy mátkáját fogja boldogan ölelhetni, n Tisza hideg vize lesz az Illés szekere, mely őt a másvilágra fogja, szálitani. Azóta nyoma veszett a szerencsétlennek. Mátkáján kívül özvegy édes anyja siratja a szerencsétlent, jobb sorsra érdemes fiatalembert. A tragikus végű fiatalember hulláját még mindezideig nem sikerült megtalálni. Lakodalma a héten lett volna. — • Halálozás. Horváth József helybeli pintérmester Horváth Sándor a mátészalkai iparos kör elnökének édes atyja, ma reggel 70 éves korában elhalt. — Korosaertéfcbea való számítás. A képviselőház január l7.-iki ülésében elfogadta az egyes pénzforgalmi eszközök szaporításáról szóló törvény- javaslatot, mely tizenöt millió korona kétkoronás és az 1892 t.-c. 14. §. alapján vert 60 millió korona egykoronás ezüst érmen felül további harminc millió korona egykoronás veretéséről intézkedik. A magyar szent korona országainak egész területén a kereskedők és iparosok a közönséggel szemben csak a koronaértékben való számítást használhatják. Tilos ennélfogva más mint koronaértékben való számítás használata ajánlatokban, számlákban, jegyzékekben, számadásokban, árjegyzékekben, hirdetésekben és a nyilvánosságnak szánt közleményekben, továbbá a kiratokbao, üzlet- helyiségekben, kiállításokon, vásárokkor és hasonló alkalmakkor. Aki a tilalom ellen vét, kihágást követ el és az illetékes kir. járásbíróság által 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kétkoro- nások 835 ezredrész ezüstöt és 165 ezredrész ércet tartalmazó ötvözetből fognak veretni. Egy kilogramm ötvözeti ezüstből 100 darab kétkoronás súlya 10 gramm lesz. A kétkoronások képlapjára ő felség» mellképe jő az 1892. évi XVII. törvénycikk 5. §-ban foglalt köriraltal, a hátlapra lebegő angyalok által tartva a magyar korona, a korona alá koszorúba foglalva az értékjelzés »2 korona* és a veretés évszáma. A kétkoronások karimája «ima és rajta mélyített betűkkel e szavak lesznek: »Bizalmam az ősi erényben*. Átmérőjük 27 milliméter. — Gonosz anya. Kettős gyermekgyilkosság bűntettét derítette ki a múlt héten a szatmári csendőrség s le is tartóztatta Gabányi Róza apai illetőségű 32 éves cseléd asszonyt, ki öt évvel ezelőtt 12 éves ó* 5 éves gyermekeit a Szamosba dobta. Ugyancsak a vízbe akarta fojtani kilenc éves fiát is, a ki azonban elmenekült. A gyilkos asszony azután Nyíregyházán szolgált s úgy lehet szörnyű bűne ki nem derül, ha életben maradt fia el nem árulja. A 14 éves fiú együtt lakott anyjával Nyíregyházán. Az anya rosszul bánt gyermekével annyira, hogy megunva a kínzást eltűnt Nyíregyházáról s elment munkát keresni, de sehol sem fogadták föl, mert nem volt könyve. így vetődött haza Porcsalmára s a jegyzőhöz fordult könyvért. A jegyző kinek tudomása volt a szatmári ügvéségnek Gabányi pózára vonatkozó körözéséről, megkérdezte a fiút anyja tartózkodási helyéről. A fiú megmondotta, igy jutottak a gyermekgyilkos nyomára a csendőrök, akik Gabányi Pózát nyíregyházai lakásán letartóztatták és a szatmári ügyészség fogházába szállították. — A cselédíartó gazda és a kórházi ápalási költségek, a közigazgatási bíróság kimondotta, hogy a cselédtartó gazda, gazdasági cseléde baleseti betegségéből felmerült ápolási költségeket a kórháznak nemcsak 30 napra terjedőleg, hanem a cseléd teljes felgyógyulásáig köteles fizetni. A kifizetett összeg megtérítését azonban, ha a baleset nem az ö hibájából következett be és a gazdasági cselédsegélypénztárral szemben törvényszabta kötelességeinek eleget tett, ettől a pénztártól követelheti. Az utóbbi jogviszonyokból felmerülő jogviták eldöntésére a rendes bíróság bir hatáskörrel — Drágább lesz a gyertya. Ausztria Magyar- ország gyertygyárosai és azok a petroleum finomítók, akik parafingyertyát gyártanak, a kis gyertyaöntők bevonásával kartellbe léptek s elhatározták, hogy a parafingyertya árát 5 koronával a tercia és egyéb gyertyák árát pedig 6 koronával emelik. Ez az áremelés 1912. év végéig marad érvényben. Egy nélkülözhetetlea rafl. Január hó elsején hagyta el a sajtóLiíj Litteczky Endrének a »Szamos* szerkesztőjének müve ;■ Szatmárvármegye címjegyzéke
