Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-02-02 / 5. szám
6. oldal. MÁTÉSZALKA Bank megalapításának — amely legvégső fokon a Bank jelenlegi igazgató-pénztárosának: Feldman Dezsőnek eszméje volt — a személyes és politikai mozgató erőin kívül reális bázisa is volt: financiális szükségessége. Már maga ez a tény kellően megérteti azt ás wedménydus múltat, helyesebben azt a szinte amerikai irányú fejlődést, amelyet ez a pénzintézet elért s amely arányaiban rég felülmúlta a jóval régibb pézintézet sikereit. De e siker és rohamos előrejutás nem lehet tisztán a mondottak szüle- ' raényo, hanem elsősorban is a Bank szakszerű, eleven, mozgékony és modern vezetésében gyökerezik. Ez a pénzintézetünk az egyetlen, amely némi vállalkozási hajlandóságról tett tanúságot. Igaz, hogy csak »hajlandóságról« van nála is szó, de ez is valami, mikor másnál még ez is hiányzik és amikor ez a hajlandóság is évi, közel 10,000 kor. tiszta hasznot hozott. De bizonyítja ez a »hajlandóság« azt is, hogy a Bank intéző körei tisztába vannak azzal a hivatással, mely egy szo- • iid pénzintézetre, járásunk mezőgazdasága, ipara és kereskedelme tekintetében, vár. Annál érthetetlenebb jelenség az a hamis konklúzió, amelyet e premisszákból a betét-tőke igen helytelen okoskodással levon, holott mindenütt csinos dimenziókban jelentkezik az emelkedés. Nagyon hasznos volna, ha élénk és mozgékony üzletvitelét a Bank ipari téren hasznosítaná.1 Nem is álmodott eredményeket lehet ezzel elérni Csak a Kisvárdai Kereskedelmi Bank példájára Utalunk hamarjában. Ne üljünk folyton a pénzünkön, legyen merészünk és szivünk befektetni, hogy busásan megtöbbszöröződve térüljön vissza. Nem hallgathatjuk el, hogy sehogyse találjuk arányban a Bank jövedelmének növekedésével és 639000 koronás alaptőkéjével azt a szerény 300 koronácskát, amelyet a Bank a lefolyt üzleti évbeli nyereségéből jótékonycélra fordítani tervezett. Ez csak kevéssel több mint a fele annak az ösz- szegnek, amelyet minimálisan kellene a jótékonyság céljára forditaoia. Reméljük: a folyó évben ez pótolva lesz. Ez növelni fogja a Bank erkölcsi sikereit és népszerűségét is. Ezek pedig az üzleti világban is pénzértéküek. x Járásnak állategészsége. L é p f e n e: Nyírcsászári, Nyiriklőd, öpályi. Veszettség: Mátészalka, Vitka. Sertésorbánc: Qebe 2. u., Nyir- megyes t. Sertés vész: Gebe, Hodász 3 u., Kántorjánosi, Nyirderzs, Nyirvasvári 3 u., Szamos- kér 3 a., Tunyog. X Többet hoz a dohányjövedék. Mikor fölemelték a1 dohányárakat s a szivarozás, cigarettázás és pipázás szenvedélye is megérezte az általános drágaságót, mindenfelé feszegették, a kérdést vajon megérzi-e a magyar királyi dohányjövedék a pénz- ügyminiszterileg kierőszakolt áremelést. Eleinte a trafikosok panaszkodtak is, hogy kevesebb a vevő, de csakhamar fölfedeztetett az a vigasz : mindez .azért van, mert az okos ember előre bevásárolt a régi jó árakon. Á vigasz igazsága most be bizonyodon. Statisztika, amely most jelent meg, bizonyítja, hogy 1911. júliustól december 31.-ig a dohányjövedék összes bevételei (1910. mákodik feléhez képest) 15 százalékkal emelkedtek. S bár a drágulás előtt minden pénzes ember előre vásáVrlt, a legutóbbi három hónapban már szinte teljes mér- ! lékben valósultak meg ama remények, melyeket a kincstár az áremeléshez fűzött. Más szóval : a ; dohánygyártmányok áremelése máris igazolta azon számitásokot, melyek az áremelés alapját képezték. Még másább szóval: sikerült az államnak újra egy kis fogyasztási adótöbbletet kipréselni és pedig első sorban szegényebb néposztályokból, mert az eeek által fogyasztott jövedéki cikkek 50, sőt 100 os emelkedést is mutatnak, mig a vágyó- j nosabbak által fogyasztott jövedéki cikkek 10—25 V.o-kal .emelkedtek. A tündéikirályiTÓ haiva eze&ci a. Szenvedély s wsAat, hosszasan bámult maga elé, sokáig goado'-kodo'.t, srir-t aki nagy dolgokon töri a fejét. A ui; tg csak leste az ajkát, vájjon hogyan fog iteikezni. Boldoggá teszi-e Vagy letaszítja a nyomorúságba ? Csak úgy remegett az egész kis teste a várakozástól. A királynő végre megtörte a csendet. — Hát nem bánom ; Ha sehogysem akarsz az okos szóra hallgatni, ha se a jóságom, se a fenyegetésem meg nem indít, egy harmadik módot is nyujhatok. Még ilyen eset sohase fordult ugyan elő a tündérország krónikájában, de azért megpróbálom. Jól figyelj minden szavamra 1 Meglesz az akaratod. Én neked adom azt az embert . . . A kis tündér erre a szóra odaborult a királynő kezére és csókolta a két jóságos kezét. — Ne hálálkodj előre, még nem tudod mi következik. Az akaratod teljesülni fog, de van egy kis kikötésem, amibe könnyen belemehetsz. Azt tudod, hogy tündér létedre nem lehetsz azé az emberé. Én neked is emberi alakot adok és akkor a vágyad teljesülhet. Sőt többet teszek, meghagyom neked a tündérek kiváltságát, az örök ifjúságot, a halhatatlanságot is. De még nem minden. Ajándékot is kapsz tőlem. Mindenkivel jót fogsz tenni, minden ember kívánsága, melyet előtted nyilvánít teljesodni fog. Angyalnak, égi angyalnak fognak tartani az emberek. Imádni fognak. De — és ez az amit feltétlenül kikötök magamnak, amit jól meg kell jegyezned, minden évednek egy napja az enyém. Minden évben május elsején, a születésnapomon újra erdei tündérkévé változol, akkor eljössz ide kózzénk és velünk töltőd a napot. Másnap visszamehetsz az emberek közé. És ha egyszer, egyetlenegyszer elmulasztanád, vagy ha csak egy percei is elkésel, akkor jaj neked! Még aznap este meghalsz, mert elveszem tőled a halhatatlanságot és még csak az a vigaszod sem marad meg, hogy a menyországba jutsz, mint a jó ember. Nem. A pokol legmélyebb fenekén fogsz megbünhödni a te nagy bűnödért. És átkozni fog tündér és ember egyaránt, mert minden jócselekedeted kárhozattá változik, minden áldás, mely feléd szállt, átokká. Na most válassz 1 itt akarsz nálam maradni, vagy azé az emberé akarsz lenni? — Az övé leszek, csak az Övé 1 — És megígéred, hogy teljesíted a feltétele* met ? Hogy eljössz minden év május elsején ? Gondold meg jól, mit teszel I — Ígérem. A királynő becsengette az egyik szolgálót és egy arankelyhet hozatott, abba egy fekete üvegből folyadékot öntött, miközben egy varázsmondatot mormolt. A folyadék lassanként világítani kezdett, olyan erősen, hogy a kis tündérke lesütötte a szemét. — Idd ki ezt a nedvet és ne felejsd el amit ígértél I Isten veled ! A kis tündérke kiitta a folyadékot. Érezte, • Hdgy' .-eiveszti észhiéfetét.. Elájult. Mikor- a kis tün- ! dér a nehéz ájulásból felébredt, egy erdei utón találta, n;:.gát. A pókháltíruhája eiiünt, helyette taka- j ros, c .. 'a--úha volt rajta, ami jó is volt, mert zu!, fó -és a vékony pókhálóöllözetben nagyon mogazoít volna. Kicsit szédült a feje és olyan furcsán érezte magát uj, emberi alakjában. Nem tudta mihez kezdjen, hol keresse Jancsit, akiért feláldozta tündérvoltát, a nélkül, hogy elbúcsúzott volna testvérkéitől és játszópajtásaitól, j anélkül, hogy még egyszer, utoljára megcsókolta volna szüleit és ukiért most is úgy fájt a kicsi szive, j de úgy fájt, hogy odaszoritotta a kezét a melléhez, j 5. (148). szám. . u* J ■ T talán akkor nem fog úgy sajogni, annyira dobogni. Leült egy óriási fa alá a fűbe. Egy kis helyen száraz volt a pázsit, mert a lombok nem eresztették át az esőt. Ült és várta a bekövetkezendőket. Emberi szemének uj volt as.egész világ; Kíváncsian nézegette ezt a most szokatlan tájékot. A falevelek frissebbeknek, zöldebbeknek látszottak és olyan különösen susogtak, amint a szitáló eső verte őket. Mintha értette volna beszédjüket. »Ne félj, kicsi kis tündérből lett leányka, ne félj egy cseppet se, teljesedni fog a vágyad, mindjárt, ezen nyomban itt lesz a várva várt párod, erősen átfog két dolgos karjával, csőkot nyom a szomjas ajakadra és elvisz magával haza, kis kunyhójába szerelmes mátkának, feleségnek. Ne félj, ne félj egy cseppet se, Ssssssl« Így susogtak levelek. A kis lány egészen megnyugodott. Hiszen igaznak kell lenni mindennek, amit a falevelek mondanak. És egyszerre még jobban feldobbant a pici, zakatoló szive, mert jött, egyenesen feléje jött, aki miatt majd kisírta a két szemét. Meglátta öt ülni a fűben és csodálkozva megállt. — Hát le ki fia, lánya volnál, szép kis csöppségem — mondta. Aztán nem sokat teketóriázott, hanem Ieheveredett melléje a földre. És amint látta, hogyan reszket az a kis ágrólszakadt, gyengéden megfogta a kezét. Ettől aztán egyszerre bátrabb lett a kis lány. . — Nincs nekem nevem. Tündérke voltam eddig és azoknak nincsen nevük. Csak,a királynőnknek van, azt Titániának hívják. Nevezz úgy,;. ahogy akarsz; úgyis miattad változtam át emberré, mert megláttalak tegnap itt az erdőben ék megszerettelek. Nevezz tigy, ahogy te szeretnéd, hogy hívjanak. — Máriának foglak szólítani. Jó lesz ? És miattam hagytad ott a Tündérorszdgot f Engem szeretsz? Igazán engem és nem a király fiát? El is jönnél hozzám feleségül kis Máriám ? — Eli Mária szégyenlősen hajtotta a fejecskéjét a Jancsi ölébe, az meg megfogta a két erős karjával és megcsókolta az ajkát. Úgy, ahogy az előbb a susogó levelek megjósolták. Egyszerre elfelejtet erre a csókra mindent, el a százesztendős törpét és a játszópajtásait. De még a tündérpalotát és Titániát is el felejtette. Csak boldognak, nagyon boldognak érezte magát és igy szeretett volna maradni Ítéletnapjáig a kedvese karjaiban, a füvön heverészve. És a legény megfogta és vitte haza, kicsi, kunyhójába a kis Máriát. ... M ' ** IV. Alegesküdtek és úgy éltek együtt, mint két gerlice. Nem vették észre a percek szállását, a napok forgását. Ritkán találkoztak emberekkel, de akik csak látták őket, mind megszerették a jóságukért. Lassan-lassan hire ment a Mária tulajdonságának és úgy ájdották a nevét, mintha szent lett volna, mert a tündérkirálynő betartatta az ígéretét. Mindenki aki Mária jejenlétében valamit kívánt, még ha még oly elérhetetlennek látszott is. tfeije- sedett a kívánsága. Az egyik parasztasszony azt kívánta, hogy a katona fia jöjjön haza a táborból és memen ..vége szakadt a háborúnak, megkötötték a békét. Egy beteg kis lány pedig rögtön' roeg- gyógyult súlyos bajából, mert az apja panaszkodott .Máriának, hogy a lánya milyen beteg és sóhajtozol!, bárcsak gyógyulna fel.• Az emberei: nem !. k tűire, vélni ezt a csodálatos tulajdonságot, de nem sokat gondolkoztak, hanem örültek, hogy egy ilyen angyal száit közéjük és áldották még n nevét is. És Mária boldog volt. Ha a férje hazatért nehéz munkájából, lesimitotta a ráncokat ve- rejtékes homlokáról, úgy hogy az elfelejtett minden gondot, minden bajt, mely napközben érte és nem cserélt volna a királlyal se. Egyszer egy ilyen estén azt kívánta, hogy bárcsak gyermekük lenne, akiért érdemes volna küzködni, fáradni és született egy kis fiuk, akit az apja után Jancsinak kereszteltek. Most már aztán semmi, sem hiányzott a boldogsághoz. Volt, aki vidám kacagással felFÉRFI-, NŐI- és GYERMEK ÚJDONSÁGOK H A következő áruk leszállított árakon kerülnek eladásra. U. m. játék- és bőr- áruk, kézimunkák, férfi- női kalapok és sapkák, szőrme boák, mindenféle téli áruk és divatcikkek. fitíST A vábárlö közönségnek saját érdeke ezen kedvező alkalmat el nem Szigeti Ármin divatáruháza Mátészalka. V. ' ‘i-V?j. . u Vi * ih'4 ju / y • t*« ; ' • . ' u I a s z t a n i ! Csarnok. ____ Me se a szerelmes kis tündérről. Irta ; Radvány Ernő. (3.) III.
