Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-11-22 / 47. szám
Mátészalka, 1912. novenrbar hő 22. 47. (190.) száfg. MÁTÉSZALKA kélléke. A fajnak hozzá tartozó kelléke mindez. Ahogy a faj dolga az is, hogy az olasznak kereszténysége művészet. Itt nem értik a mis- teriumot, a pietizmust, se Pascal morálját, de Michael Angelot és Rafaelt. A Szent Péter templom nem egy vallás, de egy kulius temploma, Taine szellemében mondva, akinek az olasz művészet bölcseletéről irt müvét különben is érdemes elolvasni, 0 tanítja, hogy minden művészeti pro- ducUim a faj, a világnézet és a környezet (nevelés stb. miliieö) kifolyása. Ez áll Olaszországra is. Nagy tolakodás és zsivaj fogadott Nápolyban. Biztosan a nagy öröm megérkezésünk felett! A szállótulajdonos könnyű kocsikkal, amelyekkel már várt, gyorsan szállított bennünket a hotelba. (Egy kis téren: Albergo düi Fiori, Piacca Florentini 19.) A hosszú utcán is már érdekes dolgokat láthattunk. így egy zebrafogatot, továbbá tehénfejést az utcán, amint az utcáról madzagon húzták fel a tejet az emeletre. A rendetlenség roppant nagy; igy a hordók csak úgy hevertek a boltok előtt. Szépek azonban a nemzeti szinü s divatu ruhákat viselő leányok öltönyei. Fogadónk kevésobé elegáns volt a rómaihoz viszonyítva, Átellenében templom volt, mig egy szűk utcán át a Via Rómára — N. főutcájára — juthatunk, amelyet még este néztünk meg sürü tömegben. A jelszó különben kiadatott; »Óvakodjunk a zsebtolvajoktól.« Fogadónkban idősebb pincérek szolgáltak; olyan »gemütlich« (kedélyes) benyomást tett a szálló. Udvara nagyon szép voit és a kapualjában is pálmadiszitések voltak. Még Nápoly megtekintése előtt — ami másnapra hí lasztatotl — indultunk el kora reggel Pompej megtekintésére és a Vezúv megmászására. A sírok városát néztük meg legelőször. Omnibusz- vonaton indultunk Nápolyból reggel 6 órakor és 7 órakor Pompeiban voltunk. Egy német gimn. professzorral is megismerkedtünk útközben, aki úgy most, mint a Vezúv megmászása alkalmával velünk tartott. Máskülönben mindenki önmagával voit elfoglalva és vajmi kévéséit diskuráit a máskor vig társaaág. Hiába a halotiak városába vagyunk. A Vezúv nyomta reá a vidékre a komor, nyoiíiodt, szomorú bélyeget. Gyalog mentünk, miután a Hotel Vezuvióban szállást vettünk, a romokhoz. Kis házikók s egyhangúság volt a kiséretünk, kivéve azokat, akik a Vezuvra való kirándulás vezetésére ajánlkoztak. Végre az alku is megtörtént. Pompej valamikor virágzó város volt. Most: szakadozó esőben néztük meg romjait. A kiásott város 9 regióra van osztva, itt persze az emlékek csak vázlatosan sorolhatók fel. A római élet zül'öttségével, fejlettségével, erkölcstelenségével, de viszont kényelmével, Ízlésével, fejlett kul túré létével, művészetével elevenedik fel előttünk. Különösen megemlitendök a szép mozaik festések és a szobrocskák, a faragványok, az erkélyes ház stb. A szép terek : a forum, a fórum trianguläre. Templomok : Jupiter temploma, Isis temploma szép ősz- j lopaival. Színházak; a nagy és kis színház. Egyéb j építmények: Stabiaei fürdők, a hires és ismert Veltiusok háza, Pansa háza. Az uicák táblácskákkal jeleztettek meg. A kövezeten a hatalmas kocsik kerekeinek nyoma is észlelhető; érdekesek a kocsi utat keresztező hatalmas kövek, amelyeken nagy eső alkalmával átmentek a másik oldalra. Különben érdekességben bővelkedik ez a hely. íme pl. az érdekes kereskedő boltok, malmok és pék- mühelyek. Az utóbbiakban láthatók a búza őrlő- kövei ; a kenyeret egy ablakocskán szállították egy külön terembe. Még nem említettem Livius házát szép fürdőkutjával, majd a sírok utcáját. A romvárostól vagy negyedórányira néztük meg az Amphitheatrumot, amelynek szép tojásdad alakja 20.000 embert foglalt magában. Külön tanulmányt képezett a pompei Muzeum, amelyet Eiorelli, akinek a kiásott Pompej körül elévülhetetlen érdemei vannak s aki az ásatásokat vezette, alkotott. Itt három terembe nagyon sok látható; ékszerek, edények, eszközök és mindez gyönyörűbbnél gyönyörűbb: kiásott emberek és kutyák hulláinak üregeiből nyert gypszöntvények; sok ételmaradék, gyümölcs stb. megkövesedve, elmeszesedve. Szobrok is láthatók pl. Venus toilette készítés alatt. Midőn még megemlítjük, hogy gyakran találtunk egy-egy festőt a romok között, aki ottan a pompaji festést lefestette és járás közben egyszer csak magyar szó ütötte meg fülünket s mi itt idegenben dr. Krauss, budapesti tanár és kedves leánya személyében honfitársat találtunk, búcsút veszünk Pompejíól és — közvetlen ebéd után —elindulunk a Vezúv felé. A megrendelt kocsik már vártak a szállónk előtt, azon kedves téren, ahol — különben a szállónk mellett — egy fabódéban nagyon szép emléktárgyakat, csecsebecséket stb. árusítottak. A Vezúv 1 Már Pompej hátterében félelmetes látványt mutatott, hát még csak most, amidőn mindig közelebb-közelebb jutottunk feléje. Minden 5—S percben uj-uj füstoszlop tört ki és a lávakövek gurultak lefelé. Nappal fekete ; este, a sötében valóságos tűzijáték és remek szép látvány. Fürgén indultak az egylovas kocsik; a kocsisok pedig minduntalan trinkgeldet szerettek volna kapni. A tulajdonképeni hecc csak Bosco falujában kezdődött, ahol rosszabbnál rosszabbul felszerelt lovakra szálltunk nagy kiabálás, zsivaj között mindegyik kinálgatta lovait, mondva törten: »Sehr gutesz Pferd.« és egy soldóért egy botot. Valóságos chaos. Végre fenn ültünk a lovon, csakhogy ez még mindig nem jelentett annyit, hogy indultunk. Addig nem eresztettek el, amig a »macaroni« címen kért trinkgeldet le nem szurkoltuk. Valóságos erőszakkal tartottak vissza. Ép aprópénz nem lévén nálam, ón egy Urát adtam a fickónak, aki a lovamat tartotta s szóltam, hogy adjon vissza. Vissza is adott, de csak egy pár centesimót s elrohant én pedig indultam a lóval tovább szép szólóültetvények közöt. A lovak nem valami nagyon erőltették meg magukat és a pálcával eléggé nógattuk. A nóggatások folytonossága valóságos concerts alkotott csupa »á* (ez volt az olasz fickók nógató hangja) hangokból, hol mélyebben, hol magasabban. A lovak egy csárdáig vezettek, ahonnan szerpentin utón mentünk. A szerpentin ut végén, kiki tovább evezett a fekete homokban és a kihűlt kemény lávaréteg között, hacsak 1 líráért kötélen felfelé nem vonszolták. A meleg homok cipőinket is teletöltötte. Alattunk halható volt a Vezúv menydörgésszerü robaja. Épen veszedelmes állapotban lévén a Vezúv, nem engedtek egészen a Kráterig. Némely erupció messze elhajt egy-egy — gyakran hatalmas — iávakövet. Mi is találkoztunk ilyennel. Gyorsán történt a lemenés (valóságos ugrólépésekkel!) a homokban a már reánk váró lovakhoz, amelyek-ismét u lávaszállás helyére visszavitlek bennünket, ahol a kis korcsmában nagy veszekedés közt folyt le a kifizetés. Az olasz folyton veszekedik, — és a köznép sokat csal. Most is a vasúti állomásra kellet volna, hogy kocsik vigyenek, de csak — gyalog mehettünk. A Vezuvról páratlan látvány a nápolyi öböl, ami ugyhiszem minden résztvevő emlékezetében kitö- rülhetetien emléket hagy. A vasúti állomáson este még gyönyörködtünk a szép, hatalmas tűzijátékon: a Vezúv kitörésein, amint emelkedik a tüzoszlop és amint lefelé gurulnak a tüzes lávakövek. Vonatunk csakhamar visszavitt Nápolyba, honnan másnap Capri szigetére rándultunk ki. (ToJntatjuk.) 509/1912 ügyszám. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Az általam mai napon fenti ügyszám alatt felvett jegyzőkönyv alapján ezennel közhírré teszem, hogy a „Mátészalkai Takarékpénztár Részvénytársaság“ megkvtre- sése folytán 1912. évi november hó 26. napján délelőtt 10 órakor Mátészalkán, hivatalos helyiségemben, a legtöbbet Ígérőnek, készpénz lizetés ellenében, a .Köz- gazdasági Népbank Részvénytársaság I^is- várda“ pénzintézet által kiállított (50) ötven — és a „Kisvárdai Ipar és Kereskedelmibank Részvénytársaság“ nltal kiállított (30) harminc darab, —■ egyenként 200 azaz kettőszáz korona névértékű részvény, a kereskedelmi törvény 306. §-a alapján és értelmében, közbejöttömmel nyilvános árverésen el fog adatni és vevőnek a részvények azonnal birtokába és tulajdonába bocsáttatnak. Kelt Mátészalka, 1912. nov. hó 16.-án. Dr. Férnek László kir. közjegyző. 5548/1912. tkv. szám ÁRVERÉSI HIRDETMÉNYI KIVONAT. A mátészalkai kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Szilágyi Péter végrehajtatónak Madár István és naje Kozma Gizella végrehajtást szenvedettek ellen 278 kor. tőke s jár iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémeti kir. törvényszék (a mátészalkai kir. járásbíróság) területén levő, Ópályi község határában levő S az ópáiyif 146 sz. betétben A-I. 511/1, 510/1-a, 512/1-a, hrsz. a Madár István és neje Kozma Gizella tulajdonául felvett ingatlanokra az árverést 920 kor. kikiálltási árban elrendelte, s hogy a fenti ingatlanok a kikiálltási áron alul eladatni nem fognak. Az ingatlanok nyilvános árverésére határidőül őpályi község házához 1913 évi január 10 napján d. e. 8 órája tűzetik ki. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának %-át készpénzben, ; vagy az 1881 : 60. tcz. 42 §-ában és a 3333/881 I. M. r. 8 §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírokban a kiküldött kezéhez letenni, vagy annak az 1881 : 60: t. c. 170 §-ánan megjelölt módon a bíróságnál történt elhelyezéséről kiállított elismervényt átadni s a mennyiben a vételár a kikiálltási árat meghaladná, tartozik a bánatpénzét vételár lOo/o-ára kiegészíteni. Mátészalka, 1912. november hó 4.-én. DEME sk. kir. jbiró A kiadmány hiteléül : REICHMAN kir. jb. irodav. 6/1912. v. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY-. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a mátészalkai kir. járásbíróságnak 1912. évi V. 571/1 sz. végzése következtében Dr. Groszman Henrih ügyvéd által képvisel Neuman Márton javára ellen 500 K. s jár. erejéig 1912. évi november 19-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le és felülfoglalt és 931 kor. 10 fillérre becsült következő ingóságok, u. m.: kész ruhaneműk, 1 varrógép és nyersáruk nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a mszalkai kir. járásbíróság 1912. évi V. 571/4 sz. végzése folytán 500 kor. tőkekövetelés, ennek 1912. évi szeptember hó 2 napjától járó 6 % kamatai és eddig ösz- szesen 99 kor. 90 f.-ben bíróikig már nfegálla- pitott költségek erejéig, Mátészalkán, a Forrás-utcában végrehajtást szenvedett lakásán leendő megtartására 1912. évi december hó 2 napjának d. u. 2 órája határidőül ldtüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 évi XL. t.-c. 107. 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LXI. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Mátészalkán, 1912. nov. hó 11. GYÚRÓ kiküldött jb. írnok. 800-1000 métermázsa e—répa. _:. ■ Értekezhetni: Salamon Vilmos tuiajdcnoscái Nagydobos Bogcha-taflya. húzott drótszállal kb. 75 % áram megtakarítás. TÖRHETETLEN! Magyar a -« SIEMENS - SCHUCK ÉRT-MÜVEK Budapest, VI., Teréz-körut 36.
