Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-11-08 / 45. szám
3. old. Mátészalka, 1912. november hó 1. 44. (187 ) szám. MÁTÉSZALKA — s ha igy nem adják — követeljük az ellenértéket: önérzetünk szabad nyilvánit- hatását és tisztességes megélhetésünk biztosítását. Hanem addig még sok teendőink van. Mindenek előtt vessen számot magával minden tanító, hogy megtette e kifogástalan pontossággal kötelességét? Vájjon a gondjaira bízott gyermekek testi, értelmi, erkölcsi fejlődését olyan irányban munkálta-e, amilyent a modern pedagógia minden tanítótól megkíván ? Nézzünk körül kartársaink között: vájjon mindeni- kök fennáll a képzettségnek, az önképzésnek magaslatán? S ha úgy látnók, hogy ) van olyan, ki csak kenyérkeresésre használja nemes célú hivatását; ha van köztünk olyan, ki nem méltó a tanító névre: rázzuk fel tespedéséböl; ne legyen köztünk egy se, ki nem ismeri, nem teljesiti feladatát, nehogy elrontsák az ilyenek az összes tanítóság hitét s lefokozzák az összesnek értékét. Ha azt elérjük, akkor emelt fővel, hangos szóval követelhetjük, ami minketmeg- illet; pedig bizony sokat nélkülözünk még most is, amire joggal számíthatnánk. Fizetés — nem rendezés - emelés, XI, X. | és IX. rangosztályában való beosztása. Házbér emelés s annak nyugdíjalapon beszámítása stb. Becsengettek Ez a hang kötelességeinkre figyelmeztet. Figyelmeztessen ne csak a gyermekek, hanem önmagunk iránti kötelességeinkre is. Herceg Péter áll. isi. tanító. K E K. A TELEFON. Elkészült a telefon és már át is lett adva a forgalomnak. Ismét egy lépést tett városunk a haladás tarén. És mi, mint fáradtságos munkánknak jól megérdemelt gyümölcsét élvezzük e haladást. Büszkén tekintünk végig a villanyfényben tündöklő, aszfalt járdákon és a telefon csillingelő szava kellemesen bizsergeti meg idegszálainkat. Igyekszünk megfeledkezni ez ünnepélyes érzelmek pillanatában a hétköznapi bajokról. Pedig hát az nem mind, fenékig tejfeh De nem ám 1 Mert ahogy becsapódtunk a villannyal és amennyi apró-cseprő kellemetlenséget okoztak az aszfalt építésnél észkülönösen pedig az iparos és kereskedő társadalmat érintő kérdésekben bizonyos helyes irányú közvélemény alakuljon ki. Nem az ellenségeskedés és lenézés lesz itt sem a megegyezéshez vezető utunk, hanem a látókör olyan bővítése, mely által az egyoldalúan látó szeinhatára minden irányban megnyílik. Az emberi életet mozgató erők közül a hatalmas — sőt mondhatnám leghntalmasabb harmadik: a materiális, a gazdasági. Hogy menynyire leghatalmasabb, mutatja éppen az a körülmény, hogy az emberek, legkülönfélébb vallási, legellentétesebb politikai elveik mellett is, ebben a : kérdésben mindnyájon egyforma elvet vallunk és ez nem más, mint a vagyonosodás elve. A legkisebbtől a legnagyobbig, a leggyengébbtől a leghatalmasabbig, mindnek első rangú életcélja, hogy minél jobb gazdasági viszonyok közé jusson, mert ez a materiális javakon kívül erkölcsi javakat is nyújt. Fokozza az önbizalmat, függetlenné tesz, tekintélyt kölcsönöz, tehát minden eszközt megad, amelyiyel a boldogság megközelíthető. De gazdasági haladással — mint mondtam — nemcsak a jólét melege, hanem a tudás világossága is ter jed. »Gazdaság kultúra forrása s a kultúra uj gazdasági erőknek a termő talaja*. Az uj gazdasági erőket termelő talajra különösen a magyar iparosoknak van szükségük, akik éppen ennek hiánya miatt nem tudják a versenyt a külföldi iparral felvenni. Iparosaink tudhatják legjobban, — hogy példával illusztráljam — inig egy esztergályos százkiló fából csak harmiuckiiónyi pipát farag, addig egy nagyobb tudással biró, teliát magasabb kultúrát $ '-viselő másik esztergályos — tudatából eredő lelt hiányok, éppen úgy megtaláljuk az ürmöt a telefonál is, mégpedig hatalmas adagb m. Városunknak áldozatkész polgárait ugyanis az indította a telefon érdekében tett nagyarányú adakozásra, hogy Szatmárral, Nagykárollyal és Nagybányával díjtalanul beszélhetünk. Ezt Ígérte nekünk a nagyváradi postaigazgatóságtól annak idején kiküldött mérnök és ennek biztos tudatában voltunk mi, kik aláírtuk a 144 horonás előfizetési ivet. Most pedig kellemetlen meglepetés ér bennünket, mikor Szatmárral, vagy Nagybányával akarunk beszélni, az összekapcsolást kérő szavainkra a posta azzal felel, hogy »Tessék előbb kétkorondt beküldeni, csak aztán lehet beszélni« ugyanígy jár az, aki Nagybányával akar beszélni. Nem tudjuk mire vélni a postaigazgatóság, vagy minisztérium részéről tanúsított ez eljárást. Dacára annak, hogy meg lett Ígérve a dijtalon beszélgetés a fenti 3 várossal, egyedül Nagykárollyal lehet díjtalanul beszélni. Így természetesen csuful be vannak, csapva azok, kik 144 koronás előfizeltést Írtak ala és akik külén is óriási áldozatokat hozlak különösen a Szatmárral való díjtalan beszélhetés érdekében és most éppen ettől esünk el, melyhez, legtöbb érdekeink kapcsolnak. Mint értesülünk ne- banyan megfoiyamodták, hogy engedje meg a minis* terium, hogy Szatmárral is díjtalanul beszélhessünk. Erre azonban tévés kilátás van, mert ha ez ily módon keiesziül vihető volna, úgy nem fizetne Nagykároly se n 1. koronát minden Szatmárral vaió telefon beszélgetésért. A mi kéi vényünknek is valószínűleg az lesz az eredménye, hogy leengedik a díjtételt 1 koronára. Szóval alaposan be vagyunk csapva. Igaz ugyan, hogy volna e kérdés elintézésének még egy másik és talán még jobb eredményre vezetóbb módja is; hogy t. i. beperelnők a nagyváradi postaigazgatóságot, mert hisz ennek a kiküldöttje 30—40 ember elölt jelentette ki, hogy díjtalanul lehet majd beszéini a fönt említett városokkal, természetes hát, hogy ha mi tartozunk megfizetni a bevezetés és előfizetés diját, úgy n postaigazgatóság is tartozik nekünk megadni a megígért ellenszolgáltatást. Különben, mint értesülünk a varmegyei telefonhálózat, kiépítése érdekében már régebben megindult mozgalom kilátásba helyezi azt, hogy 3—4 év tnulva vármegyei telefonhálózatunk lesz és igy az összes vármegyei és a szomszédos varmegyéknek velünk határos első járásaiban levő telefonállomásokkal di talmiul fogunk beszélhetni. — A kéviselő-testülat ülése az 1912. évi zárszámadás és 1913. évi költségvetés lágyában f. hó 12.-én lesz. leleményességgel — ugyanabból a faanyagból negyvenszázalékot tud pipának kiképezni. Ugyanilyen külömbség lesz a tudatlan és tudással biró iparosnál nemcsak a nyestermények feldolgozása, de a munkaerő, az idő és pénz felhasználásnál is. Iparosainknak általános, de különösen szaktudásukat kell gyarapitanunk, hogy ez által őket a gazdasági erőknek minél céltudatosabb kihasználására képesítsük. Ezzel inig egyrészt iparos polgártársainknak gazdasági előhadásdt visszük előbbre, addig elősegítjük a nemzeti közvagyono- sodást is. Tisztelt Díszközgyűlés! Nagy vonásokkal vázolva — ez lesz az a munkakör, melyet egyesületünk betölteni akar. Jól tudjuk, hogy nagy és nehéz feladatra vállalkoztunk. Nagyon sok akadállyal fog kelleui megküz- denünk, hogy csak lépésről-lépésre is előbbre juthassunk kitűzött célunk felé. Nem becsüljük túl erőinket, nem is értékeljük felül képességeinket és mégis bízunk munkánk sikerében. Bízunk, mert amita természet nem ismer akadályt, mely az evolúció törvényein alapuló miinek a kifejlődését meggátolhatná, úgy a társadalmi fejlődésnek, a történelem által mutatott folytonos haladásnak törvényszerű erejéből merített lelkesedéssel, kitartással végzett munkánknak is diadalmoskodni kell az akadályokon. Hisszük, hogy egyesületünket ebben a nehéz, de mindenesetre magasztos munkájában nemcsak tagtársaink, hanem városunk minden polgára támogatni fogja 1 így ha csak porszemnyivel is, de hozzá fogunk járulni ahoz, hogy mielőbb megvalósuljon minden igaz hazafinak álma: A gazdag, müveit és szabad Magyarország ! — Házasság kötés. 7.sejky Ferenc a mátészalkai állami polgári iskola tanára „• hó 3.-án esküdött örök hűséget Tenkey Katinkával Nagy* enyeden. — A behasznált aszfalt anyagáról a Menzel K- C. cég nem tudja igazolni, hogy honi termek. De ez nem is volna rá nezve olyan nagy baj, sőt tálán mi is eljárnánk és el is fogunk járni a külföldi aszfalt terméken, de valahonnan leniről mozgatják a dolgot es úgy lehet, hogy ingyen vagy nagyon olcsón fogunk hozzá jutni az aszfalthoz. Varosunk elöljárósága felszóliitotta a vállalkozó cégét beépítés közben, hogy az aszfalt honi termék voltát igazolja, a Menzel cég ezt elmulasztotta teljesíteni, mire elöljáróságunk jelentést tett a dologról a minsztériumhoz. A múlt hét folyamán jött le ez ügynek megvizsgálására egy kiküldött tisztviselő es beidézték a vállalkozót is, ki azonban nem jelent meg a kitűzött terminusra, hogy a maga igazát (?) bizonyítsa. Ennek alapján már is megállapítható, hogy a vállalkozó cég nem tudja beigazolni az általa behasznált anyagokról, hogy azok honi termékek. Úgy látszik, hogy ö nem tulajdonított semmi fontosságot a szerződés ama pontjának, melynek értelmében csakis honi termékek használhatók be. Hogy ennek mi lesz a következménye az még előre nem látható, de valószínű, hogy az illetékes hatóság: a minisztérium, az iparkamara és a község nem fogjak annyiba hagyni, különösen, mert mint már mondottuk felüli öl bizgatják ez ügyet. A vahalitozo kuukorensei között úgy látszik. befolyásos emberek is vannak. Mi mindeneseire csak helyeselhetjük ezt a megindított szigorú eljárást, mert ha mi magyarok sem használunk honi bánya- és ipar-termékeket és ha a vámtól és fuvartól megdrágított külföldi termék kiszoríthatja a honiterméket a piacról, úgy valószínű, hogy a külföld nem fogja a mi termékünket vásárolni; mikor az inár a fuvarral és vámmal drágult meg, holott a sajátja od helyben. Mi lesz akkor a mi termékeinkkel ? Ugyancsak ez alkalomból kivánunk tneg- smlékezni arról, hogy dacára m tél beáltá- nak, az aszfaltozás még mindig folyik. Ilyenkor természetes a készítet beton alap — ami különben sem valami prima — nem szárad, hanem megfagy és majd ho jön a tavasz, az első meleg napsugárra elkezd ami aszfaltjárdánk betonalapja olvadni és akkor aztán lesz nekünk járdánk, ha majd ismét fagy. — Veszett disznó garázdálkodott Nyirvasváriban a gróf Zselénszky féle tanyán s több egészséges disznót meg mart az uradalmi nyájban. Hradil Dezső járási állatorvos elrendelte a beteg sertések kiirtását. — Tűzoltóság Ököritón. Ököritón, mely községnek neve egy borzalmas tüzkatasztrófál idéz emlékünkbe önkéntes tüzoltóegylet alakult. — Levél a szerkesztőséghez. A ^Mátészalka*. tekintetes Szerkesztőséginek Mátészalka. Azon tiszteletteljes kérdéssel fordolok Önökhöz, szíveskedjenek alanti soraimat nb. lapjukban lo- kóz lni. 1910. év folyamán elhatározta Öpályi község képviselő-testület», hogy átjárókat készíttet az úttestén. Ez átjárók el' is készültek és részben megszüntették azokat az abszurdomos közlekedézí viszonyokat, amelyeket most ismét felidézett pár embernek az eljárása, kik gzemélyes ellenségeskedésből kifolyólag figyelmen kivül hagyták a község érdeken és keresztit! vitték, hogy az oly szükséges átjárók felszedessenek. Az utmester volt az aki felszedette az álját ókat pár embernek a ! kezdéményezésére. Mangu Dezső jegyző erre jelentést tett az álluinépiteszeli hivatalnál és kérte a pallóknak visszahelyezését. Ez meg is történt. Azonban, kik már előzőleg is felszedettók a pallókat, (csak azért, hogy ne az történjen amit a jegyző akar) most sem nyugodtak meg, hanem pár képviselő-testületi tagokkal aláírattak egy nyilatkozatot, hogy az átjárókra szükség nincs, hogy ások csak akadályai a forgalomnak. Az utmester ennek alapján ismét felszedettet az átjárókat. És most Öpályi községnek egyik oldaláról úgyszólván le- hetelienség a másik oldalra átjutni, Ilyen személyes indokok és önkényes eljárások lesznek nálunk eredménytelené minden intézményt. Öpályi, 1912. november 2. Tisztalettel (Aláírás.) * Ki Ópályiba« dúló ellenségeskedés igen káros a községre. Igaz ugyan, hogy azoknak is van egy kis igazuk akik azt állítják, hogy a közlekedést gátoljak az ál járók, hogy a terhes szekerek ne .i tudnak átmenni rajtuk, hogy a vizitek nincs lefolyása, mert elállja annak uiját ni átjáró. D« van arra más mód is, hogy ezeken a bajokon segítsenek. Nem kell azért mindjárt az átjárókat felszedetni, mert ha kapaszkodót csinálnak as átjáró két oldalán, úgy nem képez az akadályt a közlekedésre nézve és ha alatta lefolyókat csinálnának, úgy nem gyűlne meg mellette a viz sem. Tehát ha minden dolgot simán intéznének el, akkor mivel tudnak egymást megvekszálni.
