Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-09-29 / 39. szám
gyémár.fgyürfls kezét t biztosan elégedetten indulsz hazafelé éi csak azt fogod sajnálni, hogy ott keli hagynod ezt a szép-darab Budapestet. Holnap már te is közzéjiik tartozónak érzed magadat és egy hét múltán már barátságosan fogsz visszamosolyogni ismeretlen ismerősöd megszokott arcára. És meglesz a mindennapi kedve» szórakozásod s tapasztalni fogod, hogy menynyire nincsen igazuk azoknak, akik minduntalan a füledbe harsogjuk, hogy Pesten még az utcára sem léphetsz, anélkül, hogy egy csomó krajcárt ne légy kénytelen kiizzadni a zsebedből. Mert ez az örömed, amiről ebben az írásban beszélgettem, még csak pénzbe sem kerül. Vagy igen?! . . . ti, - "-V 1 Egyházmegyei közgyűlés. Egyházmegyei tanitógyülés. — A „Mátészalka* kiküldött tudésitójátáL — Mátészalka, 1812. szeptember 25. A nagykárolyi ref. egyházmegye f. hó 25.-én 'tartotta őszi közgyűlését Mátészalkán, Berey József esperes és Domahidy Élemér egyházmegyei főgondnok elnöklete alatt. A közgyűlést Berey József költői szárnyaláeu imával nyitott» meg. Mielőtt a közgyűlés a gazdag, 31 pontból álló tárgysorozatra tért volna: .Domahidy Elemér főgondnok az elhunyt Bodoky (Béla taiiacibirót parentáita el, kiemelvén az elhunyt tanácsbiró érdemeit. Ezután Berey József esperes kimerítő, szépen konstruált esperesi jelentését olvasta föl az egyházmegye vallási, népmozgalmi és tanügyi állapotáról, melyekről, 29 egyházközségben tevén meg látogatását, személyesen győződött meg. Majd a» esperes, miután a tisztikar 10 éves mandátuma lejárt, aa egész tisztikar nevében — megköszönve as egyházmegye bizalmát — beadta a lemondását. A közgyűlés az uj tisztikarra a szavazatok beadásának határidejét december 1. éré tttste ki. Az esperes végül jelenti, hogy zsinati póttagnak Kincses István mátészalkai lelkész, világi főjegyzővé Néma Gusztáv lett megválasztva. A számvevőszék jelentésének tudomásul vétele után hosszas vitát provokált a közalapi államsegélykérvények dolga. Végre ts Dr. Falussy Áripád vil. tanácsbiró javaslatát fogadla el a köz- fyülés. Amennyiben a segélyayerés abban a sor- -Tendbeu nyer kielégítést, amely sorrendben az feliterjesztetik, indítványozza Dr. Falussy, hogy elsősorban Dengeleg templomépitési segély kérelme, azután az iskolaépítésre benyújtottak és csak az- -után lennének az adósságtörlesztésig kérvények fel- -terjesztve, mert Dengeleg község temploma össze- rogyő felben van, az iskolák építésre várnak, de • kölcsöntörlesztés még mindég várhat. Majd közeledvén e ref. egyházi zsinat ideje, a zsinati előmunkálatokra lett a bizottság megválasztva. A nyirmeggyesi iskola ügyei nem kis gondot 'okoztak a közgyűlésnek. Ez a község csak nem végen épített három uj tantermet. A tervet úgy <a világi, mint egyházi fórumok elfogadták, most .pedig a közigazgatási bizottság olyan változtatást Vendelt azon el, mely egyenlő a telyes lebontással. Az egyház ezt vonakodik teljesíteni s fela- jánlta iskoláját az államnak, de az állam nem hajlandó átvenni, sőt egy negyedik tanterem építését is követeli a közigazgatási bizottság.-A közgyűlés Domahidy Elemér indítványára ■úgy határozott, hogy még tegyenek kísérletet a joggal felizgatott nyirmeggyesi lakosok kedélyének lecsillapítására olyan formán, hogy a legszügsége- sebb átalakításokat végezze el az egyházközség, -a negyeíhk tautermet pedig építse fői a polgári kösség. Hogy pedig az egyházközségek ilyen zaklatásoknak ne legyenek kitéve, Domahidy Elemér ifölMri Kacsö Károly tanácsbirót, mint vármegyei kösigatási bizottsági tagot, hogy a közigazgatási ‘bizottság ülésén a kir. tanfelügyelőségnek minden olyan túlzó követelésével szemben erélyesen helyt -álljon, «mely végeredményében a szegény egyházak (Zaklatására vezet. Mert — úgy mond — a tanfelügyelő is beláthatja, hogy egy vármegye tanügyi állapotát máról holnap'a átalakítani nem lehet. _Majd kérvények, felebbezések, adásvételek le- ‘tárgy'alá.sa után & négy pontból álló bírósági ügyek tárgyalására került a sor. Most is, mint eddig, a Szigeti kontra Kormány. Kormány kontra Szigeti ügyek el nem maradhattak a bírósági ügyek közül. Bizony a közgyűlés tagjai már ezeket érthetően megelégelték. Azt hitte különben a közgyűlés, hogy ez ügyekkel az egyház- megyei bíróság úgy végei, hogy a kösgyülés tárgysorozatában nem szerepelnek többé. De úgy látszik a tavaszi közgyűlésen folytatásuk következik. Közgyűlés után a központi vendéglő nagytermében 50 teríték várta a vendégeket. Itt Berey József, Domahidy Elemérre, Domahidy az egyházmegyébe újonnan belépő lelkészekre, Kincses István, Szepessy Károly egyházmegyei ügyészre mondtak szellemes toasztokat. * A közgyűlést megelőzőleg az egyházmegyei tanitó-egve sálét .tartotta rövid értekezletét Nagy Ferenc elnöklete alatt. Tárgyaltatott as egyh. kér. uj tanterv életbeléptetése s a tananyag beosztása. A közgyűlés kimondta, hogy azon iskoláknál, melyek már az előző tanévben megkezték az átmenetet az uj tantervre, folytassák az uj tanterv szerinti trnitást. A többi iskoláknál pedig, tekintettel a szülők szegénységére és ttkinteíbe véve az uj tankönyvek tulmagas árát, a f. tanévre csak az I. 111. és V. oszt. látassék el ezekkel. Á tananyag beosztását pedig ez elveknek megíelelőleg végezzék a tanítók. A fenti referáda kapcsán mindössze a leg- szükkégesebb megjegyzésekre szór itkozunk, mert a vallási ügyeket merőben magánügyeknek tartjuk és Így mi közünk sincs valamely egyházi testület belügyéhez. Ha itt mégis egy-két megjegyezni valónk van, úgy ez abban találja magyarásatát, hogy a kommentált tények kilépnek az egyház magánügyei közül és ssinte közvetlenül közdolog számba mennek és közérdekűek. Ezen a címen engedtessék meg nekünk annak megjegyzése, hogy ml előbbre tesszük az iskolák szükségleteit a templom szükségleténél, sót gazdasági szempontból még az adósságok törlesztését is. Igen jellemzőnek tartjuk, hogy ebben a koldus, iskolainséges államban a felajánlott iskolát (a nyirmeggyesi ref. iskola.) az állam brüszkül visszautasítja. Avagy nincs igaza ? Hiszen annyi iskolája van ? ! . . . Azt is bátrak vagyunk helyteleníteni, hogy a politikai község (Nyírmeggyes), melynek más vailásu (mint t. i. református) lakosai is vannak, építsen tantermet valamely felekezeti iskolának. Ha erre Nyírmeggyes képviselő-testülete precedenst szolgáltát, akkor holnap a g. katolikusok, holnapután az izraeliták (akik tudvalévőén igen szép számmal élnek itt) fognak maguknak a községgel, a község pénzén felekezeti iskolát állíttatni. Végül felette csodálatos és jellemző, hogy az egyházmegye tanítósága ülésén egyetlen sző se esik a tanítóság mostoha sorsáról, igazságtalan függő helyzetéről és éhbéréről, holott másutt már valóságos forrongást idéztek elő a tanítóság e nagy kérdésér. A , Mátészalka * legközelebbi — /. é. 40. (183.) — száma /. évi október hó 4.-e helyett /. évi október hó 6.-án jelenik meg. A késedelem okát a közbeeső izr. ünnepekben leli, a melyek alatt ki- adónk alkalmazottait nem dolgoztatja. — Á váraegye jövő éri költségvetése. A vármegyei állandó választmány f. hó ió.-an Csaba Adorján főispán elnöklete alatt tartott ülésén foglalkozott a jövő évi költségelőirányzattal. Péchy István főjegyző el adásában ismertette a költség- vetést, meiy körülbelül a múlt évinek kereteiben mozog. Á kiadás 467,567 koronára van előirányozva emelkedést a tisztviselők családi pótléka okoz. Újabb állás rendszeresítése felvéve nincs, dijnokok szaporítása azonban javaslatba hozatott, még pedig kettő az alispdni hivatalhoz, 1 — 1 azon fő- szolgabiróságokboz, hol eddig csak egy dijnok van, valamint a vármegyei árvaszékhez egy. A főorvos évi 1000 K. általányának 1200 koronára leendő felemelése hozatott javaslatba. A többi rovatok az utolsó 3 évi áthágnák megfelelően vétetnek fel. A tisztviselő előléptetése folytán előálló kiadási léteit a belügyminiszter fogja beállítani. : íj: - ■ . ■ ■ — Nagyon furcsán megy az aszfaltőpltéan a Zöldfa-utcán, ahol — úgy látszik -x senki se törődik azzal, mi lesz ez utcában az ass- falltal Ezúttal egyedül a vállalkozó jár helyesen el, de annál több kifogásra ad okot az elnémult aszfaltbizottság és a községi elöljáróság erélytelen- sége. Ki aszfaltbizottság — Nagy Zsigmondot ki- véve — feléje se néz a munkálatoknak, a községi elöljáróságnak pedig a legkisebb gondja is nagyobb, semhogy rendelkezéseit és as aszfalt-ssa-, bályrendelet vagy az aszfaltbiiottság határozatait végrehajtsa. Ez a zlampet vlrtsáft aztán azt eredményezi, hogy a vállalkozó nem képes intenziven folytatni munkáját, Hónapok óta folynak ae aszfaltmunkálatok, melyeknek immár a.Zöldfa-utca lett színhelyévé, de az aszfaltvonal iránya precíz megállapítását, rábizzák a vállalkozó munkavezetőjére, aki természetesen nem tudja mihez kezdjen. Így a munka csak megszakított területeken folyhat. Hogy milyen közönynyel, nem törődöinséggel kezelt a t. bizottság és főleg az elöljáróság a dolgokat, arra igen jellemző példa az, hogy ámbár nyolc nappal előre kidobolták, hogy a Zöldfa-utcának a Nagy Zsigmond háza felőli oldalát) lévő akácfákat a tulajdonos kiszedetni tartozik, mégse vétették ki ezeket pedig az albiró ur is — aki meg van bizva a munkálatok állandó fel- ügyelésével — figyelmeztette az érdekelteket,hogy intézkedjenek. Még is az akácok még mindig útját állták a munkának és mégis a vállalkozó kénytelen volt valamennyi fát saját munkásaival kissé- detni, mert különben a munkát nem folytathatta volna. Hetekkel ezelőtt (6—8 hete) határozatba vette az aszfaltbizottság, hogy az üzletek előtti lépcsők, ahol az aszfalt megállapított szélességéből levesznek és a kerítések oltávolitandók. Azért tessék végig sétálni a Kossuth- és a Vasut-utcáo és megfigyelni: mennyiben hajtotta végre az elöljáróság a bizottságnak a jogérvényes szabályrendeleten nyugvó ezen határozatát! Aztán ott vaa a Petrócy és társai kérvénye 1 Mai napig sincs elintézve sem jobbra, sem balra. Anti ismét az asa- faltbizottság dicsőségére szolgál. Amellett már nemesek talyigákat loszitanak az aszfalton, hanem már a lóhátas emberek is azon kocognak végig. Maholnap a cséplőgépeket is az aszfalton fogják szállítani 1 Az — úgy látszik — süketté, vakká és némává lett elöljáróság felől tehetik bátorsággal f De visszatérve a Zöldfa-utcára, a Nagy Sándor portája előtt hatalmas törést kell szenvednie a* aszfaltnak. Miért? Mert a bizottság elmulaestotta as iráni intézkedni, hogy a Nagy Sándor telkén álló régi házikóból 85 cin.-nyit kisajátítson. Pedig Nagy Sándor csupa lelkesedés az aszfalt iránt ée józan észszel belátja annak szükséges voltát. Polgári kötelességének tartaná, hogy minél köny- nyebbé tegye a kisajátítást I Mehetne tehát minden, mint a karikacsapás. Es akkor a kötságnek ott egy szépészeti szempotból is kifogásolhatta« utcarészlete volnál Az említett telekkel szemben van a Feldman Jószel portája. Ha ki nem sajáti- tanak belőle, ott 10 cm. síéles járda készülhet csak, vagy pedig semilyen se. Igen ám, de több mint méternyire le kell venni az úttestet, mert máskép az átallenes oldalon elönti a viz az aszfaltot. Ha pedig Feldman előtt megszakad a járda, akkor ugyan azt tanácsoljuk, hogy senki szürkület beállta után végig ne menjen a Zöldfa-utcának esen az oldalán, mert hamarosan nyakát szegheti. Persze minderről lett volna ideje tenni a t. bizottságnak. De úgy látszik azt hitte éppen eleget teez hivatásának, ha ellenörsi a keverési méretet. — Halálosán. Hönigh István m. kir. ny. MÁV. felügyelő f. hő 22.-én életének 64 évében jobblétra szenderült. A kedves öregur közismert alakja volt városkánknak. Tisztelték a nagyok és szerették a- kicsinyek. Előre ujongott a gyermekek szive, ha meglátták a sétálgató Hönigh bácsi impozáns alakját, mert zsebei tel; voltak cukorral, játékkal az ó kegyeltjei számára. Pár hónap óta azonban elmaradt szokásos sétáiról, sőt már a szokott pihenő helyeire, a Kálmán-patikába és kiadónk üzletébe se járt be eldiskurálgatni. Beteg lett és ágynak dőlt. Munkásságának nem vetett végat magas kora és idejét festegetéssel töltötte. Elég ügyesen festett és régebbi kedvelt sportjához híven: vadászjeleueteket örökített meg. Egy vadászati enciklopédikus müvet is irt. ’ .j . y F. hó 24.-én d. u. 3 órakor helyezték örök nyugalomra az általános részvét és tisztelet meg* ftyilvánulása mellett. Községiünk egyik kedves alakija tűnt él véle.
