Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-08-23 / 34. szám
Háíészalka, I9!2. »V. évi. 34. (III.) szám. aapsztus 23. TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre — — — — — — — 8 korona. Félévre — -— — — — — — 4 korona. Negyedévre — — — — — — — 2 koronn. Tanítóknak és községi közegeknek egész évre 5 korona----—n Egy szám ára 20 fillér. ---Fele lős szerkesztő : Dr. VIZSOLY! MANÓ. SZKKKKSZTÖSfal LS KIADÓHIVATAL: WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca) A hirdetési dijak előre fizetendők. Ä hétosztályu polgári iskola. Irta: Koller István polg. isk. tandr. I. E lap hasábjain ma méltán foglalhat helyet cikk a hétosztályu polgári iskoláról ; annál inkább, mert hiszen ma a hét- osztályú polgári iskola nem utópisztikus, kivihetetlen eszme, hanem már teljesen kiforrott, minden izében kialakult és a nemzet óhaját megtestesítő és már épen csak a megvalósulását váró társadalmi kérdés A következő sorok röviden tájékoztatni akarják a nagyközönséget e kérdés lényege felöl. Helyén való ez, különösen mostan, midőn a polgári iskola reformja küszöbön van, midőn napilapjaink, peda- dógiai és szociális folyóiratok tárgyalják a polgári iskola kérdését és midőn a napilapokban és ugyanarról oly gyakran olvashatunk. A polgári iskolának jelenben csonka négy osztályú alakját hétosztályuvá kibővit- tetni: ez a törekvés uralja a közfelfogást. A hétosztályu polgári iskola ma már — mint látni fogjuk — nem annyira pedagógiai kérdés, mint inkább társadalmi és és nemzeti követelmény. Követelmény a nemzeti kultúra és a szociális viszonyok helyes alakulása érdekében. Politikai kérdés is egyúttal, mert hisz a nemzet polgárainak nevelése, a magyar nemzeti kultúra és állameszme fejlesztése minél szélesebb rétegben, képezi feladatát. Nemzeti műveltséget szolgáló középiskola a klasszikus kultúrát szolgáló gimnáziummal, valamint a nyugoteurópai kuliurát szolgáló reáliskolával szemben. Kétség kivül a polgári iskola szerepének e felismerése, (amely különösen a kisgazda-, kereskedelmi- és iparos osztályt és a kisebb hivatalnokokat szolgáló nagy társadalmi rétegnek és főiskolai kvalifikációt nem követelő kissebb hivatalnoki kar ily irányban történendő nevelésében nyilvánul) okozta, hogy hazánk minden részén ez a nagy akció megindult a hétosztályu polgári iskola érdekében. A polgári iskola eszméjének csirája a legújabb korban található fel. Kétség kivül a renesszansz korában ébredező humanisztikus és természettudományi viiágfelfogásban van eszméjének csirája. A műveltséget az emberiség közkincsévé tenni és az embert, illetve emberit nevelni az emberben: jelszava a pedagógiának, amely a Giordano Brúnótól egész a Herbert Spencerig terjedő filozófián alapul, vagyis annak kifolyása. Ez elv persze elején csak az elemi iskola, oktatás általánossá válásával, a protenstantiz- mus által való fellendülésével valósult meg. Az elemi oktatásnál nagyobb, magasabb oktatást nyújtani a tudós kaszton kivül álló polgári elemnek, meg akkor ismeretlen valami és csak a XIX. század szüleménye. E század szülte a reáliskolát és a polgári iskolát, mint a természettudományi és humanisztikus világnézeten alapuló pedagógia végprocesszusát. Ezek közül az igazi szellemi humanisztikus törekvésnek csak a polgári iskola maradt meg, mint a polgári elem nevelőintézete, mert hisz a reáliskola csakhamar ismét főiskolára -előkészítő tudás iskolává lett. A humánizmuson kivül azonban még egy eszn Lett a polgári iskolák hatalmas támasztéka és az különösen a jelen korban alakul ki a legnagyobb teljességében és ez a nemzeti eszme A polgári iskola szolgálta eddig is nemzetiségi vidéken a magyarosítást, most pedig olyan iskolává akar átváltozni, amely tisztán a nemzeti kultúra érdekében, mint nemzeti középiskola, a polgárok zöme számára készül. A nemzeti érzés a jelenben, mint tapasztaljuk, óriási hullámokat ver fel. E téren a következőre utalok: a szociáliz- must ápoló szociológiai társasággal szemben nemrég alakult meg a Magyar Társadalomtudományi Társaság, a külföldi behozatalok ellen a Magyar Iparpártoló Liga, a magyar tudomány intenzivebb felkarolása is újabb jelenség. Szóval minden vonalon a nemzeti eszme és gondolkodásmód viszi a vezérszerepet. Érdekes, hogy a nemzeti eszme ébredése most a jelenkorban általános jelenség. Német- és Franciaországban ép úgy, mint itt. A nemzeti érzés és ujja ébredése, amely nálunk az uj népoktatási törvényt is eredményezte, szülte a nemzeti középiskola és nemzeti névelés eszmétét is s igy a polgári iskolai reform gondolatát. Németországban is sok város és gyűlés nemzeti középiskolát követel ugyanazért, mint nálunk: t. i. a nemzeti kultúra tágabb ápolása céljából és mert elítélik a kis hivatalnokok latin stúdiumát, mint felesleges idöpazarlást. A fentvázolt módon alakult ki tehát a középoktatás e három iskolatípussá: 1. a már megvolt gimnázium, mint a latin és görög kultúra ápolója; 2. a reáliskola, mint a természettudományi gondolkodás és igy a nyugoteurópai kultúra ápolója; 3, a nemzeti középiskola eszméje azok számára, kik egyetemre nem törekednek. Ezt az eszmét a mai csonka polgári iskolának hétosztályu középiskolává való továbbfejlesztése képviseli. Ezen kivül vannak aztán a szakoktatást nyújtó iskolák : kereskedelmi iskola, tanítóképző stb. Jelenleg a törvény szerint a polgári iskola halosztályu, tényleg azonban csak négyosztályu. Egyik formája sem volt alkalmas arra a célra, amelyet alkotói kitűztek: a polgári elem nagy rétegének nevelése. Hogy alkalmas nem lehetett, ennek oka abban a mostoha bánásmódban rejlett, amelyben eddig kormányaink ezt az iskolát részesítették Mikor megalakult, csakhamar észrevették, hogy van a polgári elemnek egy rétege, amelynek szintén szánták, de amelynek érdekét a tantervé következtében — amely lényegesen elhibázott volt — és évfolyamainak kevéssége folytán nem igen szolgálhatta és ez a műveltebb szakképzett kereskedelmi osztály. Látva ezt, megalkották a felső, illetve közép kereskedelmi iskolát. Érezték, hogy ez tulajdonképpen a polgári iskola kiegészítő része, azért különösen ott alakult meg, ahol polgári iskola volt. Miután ez a kereskedelmi iskola általános műveltséget nyujó és különböző — nemcsak kereskedelmi — pályára kvalifikáló iskolává lett, természetes, hogy a halosztályu polgári iskola két felső osztálya visszafejlődött. Ezt azonban nem csak az a tény segítette elő, bogy a kereskedelmi iskola nem maradt csupán szakiskola, de a polgári iskoláknak szánt életpályákra, hivatalokra is kvalifikált, hanem az is — és ez a legnagyobb csapás volt a polgári iskolára nézve, — hogy a hat osztályt végzett növendékektől a minősítési törvény elvette mindazon jogokat, amelyekre a polgári iskola előbb kvalifikált. Se állatorvos, se erdész, jegyző, stb. ma már polgári iskolából nem lehet. Ez okozója egyúttal a két felső polgári iskolai osztály hirtelen elnéptelenedésének. Előfizetési felhívás. Ezúttal ismételten tisztelettel felkérjük t. olvasóinkat, hogy az előfizetési dijaikat, illetőleg hátralékaikat mielőbb beküldeni szíveskedjenek. A KIADÓHIVATAL. Lapunk mai száma 8 oldal.
