Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-08-16 / 33. szám
c bevezető Sorok után jelentjük, hogy az aszfahbizottság nmlt hét péntekén ülést tartott. Az ezen ülésen történtek hü regisztrálására álljon itt maga az ezen ülésről felvett jegyzőkönyv. »JEGYZŐKÖNYV, felvétetett Mátészalkán 1912. augusztus hő 9-ik napján a községi elöljáróság és a képviselőtestület á tal kiküldött járda épitö bizottság által ■megtartott bizottsági ülésben. Jelen voltak: A községi elöljáróság részéről: Csizmadia Kálmán biró, Steinberger Sándor községi aljegyző. Az építő bizottság részéről pedig: Feldman Ármin, GoidbLdt Jakab, Nagy Zsigmond és Tanúd Gyula bizottsági tagok. (Tüdtunkkal Péchy László és Veress István is. Utóbbi e jegyzőkönyvet alá is irta, mig a Qoldblatt aláírása nincs a jkv. alatt, jóllehet a jkv. jelenvoltnak tüntati fel. — A szerk.) Steinberger Sándor községi aljegyző mindennek előtt közli a bizottsági tagokkal, hogy a járda építés illetve az azoknál tapasztalt hiányok és kifogások tárgyában felvett jegyzőkönyvek tartalma Menzel K- C. pozsonyi vállalkozó céggel közöltettek, ki is f. év augusztus hó 6-án kelt levelével arról értesíti a községi elöljáróságot, hogy megbízottja László Izsó e napokban Mátészalkára érkezik s a tapasztalt hiányokat és kifogásokat el fogja intézni. Bejelenti községi aljegyző, hogy a vállalkozó •cég megbízottja tényleg megérkezett, kit a mai ülésre meghívott s kéri a bizottságot, hogy a járdaépítésnél tapasztalt hiányokra nézve vele tárgyalásba bocsátkozni .* a szükséges utasításokat az érvényben álló vállalalati szerződés alapján megadni illetve elrendelni szíveskedjenek, hogy a járda építés a szerződés pon jáuak szigorú megtartásával eszközöltessék. A vállalkozó cég megbízottjával folytatott tárgyalások után a bizottság elrendeli a következőket : 1. ) A járdaépítés során a bizottság fenlartja mindennemű rendelkezési és irányítási jogát úgy a járdának szélessége, vonala és magassága tekintetében s már jó eleve eltiltja a vállalkozó céget attól, hogy a járdaépítés folyamán az egyes ház- tulajdonosok avagy épen nem érdekek egyének kívánságait meghallgatva az építési oly irányban eszközölje s felhívja a vállalkozó céget, hogy szigorúan tartózkodjék oly mélyedések létesítésétől, mint a milyenek már eddig is tapasztaltalak. 2. ) Elrendeli a bizottság, hogy az épilendő árda kapubejáralnál vízlevezető csövek csak ott alkalmazandók, ahol ezeket a háztulajdonos kívánják. 3. ) Szigorúan utasítja a bizottság a községi elöljáróságot, hogy az érvényben álló és Szatmár vármegye törvényhatósága által 635/91 1 bjkv sz. alatt jóváhagyott szabályrendelet 4 §-ának haladéktalanul szerezzen érvényt s oly helyen, ahol a járdára több lépcső esik távolittassa el, amennyiben a szabályrendelet hivatkozott §-a szerint a járdán csupán egy 30 cm. szélességű lépcső van engedélyezve. 4. ) Ugyancsak utasítja a bizottság a községi elöljáróságot, hogy a hivatkozott szabályrendelet 3. §-a értelmében járjon el és Veress István ház- tulajdonost kerítésének oly módoni áthelyezésére kötelezze, hogy a bizottság által 1912. évi julius hó 31-én felveti jegyzőkönyvben meghatározott méretű járda pótlólag létesíthető legyen. 5. ) Ezek után a bizottság tudomására hozza a vállalkozó cég kiküldött megbízottjának, hogy sürgősen intézkedjék miszerint a járda alapját képező betonalap a szerződésben meghatározott arányú keverékből készítessék, amennyiben a bizottság a járda létesítése megkezdése óta napról- napra tartott ellenőrzése alkalmával arról szerzett meggyőződést, hogy a keverési arány nem felel meg a szerződésben foglalt kötelezettségnek, amennyiben a keverék nagyobb mennyiségű cement hiánnyal készíttetik. A bizottság eme kijelentésére a vállalkozó cég kiküldöttje igyekszik a bizottság tagjait arról meggyőzni, hogy a keverési arány helyes avagy nem helyes megállapításánál csak tévedés foroghat fenn, amennyiben a bizottság az ellenőrzés alkatmával a réteg keverési arányát súly szerint állapította meg, holott a keverési arány a m8-szerinti számításnak teljesenmegfelel s épen ezért kéri a bizottságot szíveskedjenek a helyszínére kiszállva próba méretet eszközölve a keverési arány helyességét megállapítani. A bizottság eme kérelmének helyt adva, a helyszínére kiszállott s meggyőződést szerzett a következőkről: A járdakeveréshez használt négyszögü s mintegy fél m3 tartalmú ládába beméretett 10 és V« mérce homokos kavicsot azon célzattal, hogy a szerződésben kikötött keverési aránynak megfe- lelöleg ezen mennyiséghez P/e mérce illetve 112 klgr. és 50 gr. cement szükséges, a cement lemé- résénél a próbaméréshez előkészített egy zsák cementtel a mérce teljesen megtelt s igy a bizottság helyesnek találta az eddig eszközölt keverést, amennyiben egy-egy zsák cement gyári zsákozás szerint 50 — 50 klgr. súlyt tartalmaz, amennyiben pedig a próbaméréshez előkészített egy zsák cement súlyára nézve a bizottságnak kételyei támadtak, az megmérlegeltetvén a legnagyobb meglepetéssel arról szerzett meggyőződést, hogy a próbaméréséhez használt egy zsák cement előre s megfontolt szándékkal 75 klgr. sulylyal készítetett elő a bizottság félrevezetésére s a község érzékeny negkárositására; ezek szerint tehát a vállalkozó cég egy fél m® tartalmú keveréshez 112 Va klgr. cement halyett csupán 75 klgr.-ot használt be. Ezek után a bizottság megállapítja, hogy a Kossulh-utca mindkét oldalán a járda a fenti keverési arány ‘ mellett készült, a járda szegélyezéséül lerakott keramit tégla nem a szerződés szerinti 20, hanem 10 cm. mélységű betonágyban helyeztetett el, a keramit tégla mellé helyezett beton védfal nem helyes keverésű anyagból készült, miért is a bizottság határozatilag kimondja, miszerint a képviselő-testületnek a Kossuth-utca mindkét oldalán épített járdát — amennyiben nem a kötött szerződés követelményei szerint készült — átvételre nem ajánlja. A bizottság elrendeli hogy a járda betonrétegének keverésénél behasználandó anyagok ellenőrzéséhez egy állandó ellenőr kirendeltessék s e célra Veress Lajos községi albirót kéri fel s tisztelet dija fejében részege a községi pénztár terhére havi 60 koronát állapit meg. Jegyzőkönyv felolvastatván aláíratott. Km ft. Steinberger Sándor alj. Csizmadia József Tárnái Gyula Veress István Feldman Ármin Nagy Zsigmond« E jegyzőkönyvben leszögezett tények egyikére __ a keverésre — vonatkozó sorokhoz nincs szavunk. Mért? Fentiek megmondják. De ezektől eltekintve is : e sorokban leírtak és az ezek elintézésének mikéntje minden kommentárt fölöslegessé tesz. Ám füzünk kommentárt a bizottság azon helyes határozatához, mely a járda-szabályredelet végrehajtását az elöljáróság kötelességévé tette. Meri ennek igazán itt az ideje. A bizottság ugyan ezzel is megkésett. Igaz, hogy itt is áll a »jobb későn, mint soha« elve, de kérdjük: mért kell éppen most eltávolítani a lépcsőket és a kerítéseket s mért nem akkor — bár az eltávolításra a jog már megvolt — tették ezt, mikor a kérdéses helyeken az aszfaltot építettek, holott igy munkát és időt, tehát költséget is lehetett volna megkímélni ? Ugyanez áll a bizottság azon nagyon okos és helyes határozatára is, amely szigorúan eltiltja a vállalkozót, illetve alkalmazottait attól, hogy az aszfaltbizottságon kívül bárkiinásnak az aszfalt- építésre vonatkozó utasítását figyelembe vegye. Erre a tilalomra annál is inkább szükség volt, mert a legmesszebb menő önkénykedések kezdtek iábra kapni. A háztulajdonos urak — akiknek épp háza előtt a munkálat folyt — kiállottak a kis kapuba és dirigálták a munkát. Ennek aztán — hogy egyebet ne említsünk — az a következménye, hogy a Kossuth-utca Royal kávéház felöli oldala a Franki Mór fia cég üzletétől az izr. templomig oly aránytalanul magas töltést kapott a másik (községház felőli) oldalhoz képest, hogy valóságos emelet, melyre létrán kell felmászni. Másik következmény, hogy egyes kapuk előtt vályú szerű mélyedések vannak, inig a legtöbb előtt nincs ilyen, ami szépészeti szempontból esik kifogás alá. De a legépületesebben a vasututcai eset mutatja meg mennyire kellett — és pedig már jó régen — a bizottság ismertetett tilalma. Itt t. i. az történt, hogy a megfelelő nívó ellenére, egyes háztulajdonosok a töltést alacsonyabbra vétették a kelletnél, hogy ezzel bespórolják azokat a költségeket, melyeket a feltöítés folytán szükségessé lett repárációk okoznak. Most aztán, hogy a bizottság — ha bár későn is, de még mindég idején — rájött a magán szempontok illetéktelen érvényesülésére: a töltést a kellő nívóra emeltette s a már jó hosszan lerakott keramit köveket kiszedetve, ennek megfelelően rendelte beépíteni. Ami — minden jogos és okszerű volta mellett — ujabbi munka és anyagvesztességet, tehát költségtöbbletet jelenti Érdekes indítványt terjesztett — amint értesülünk — Nagy Zsigmond az aszfaltbizottság elé, annak f. hó 10.-én tartott ülésén. A bizottsági tag ur — a rája valló józan és puritán gondolkodásával — azt indítványozta, hogy a bizottság keresse meg a képviselő-testületet az iránt, hogy azon tagjait, akik esetleg az aszfaltvállalkozó céggel szerződéses, vagy megbízásos viszonyban vannak, illetve az aszfaltépités folytán bármely cimen anyagilag a községgel szemben érdekeltek, tiltsa el mindenkor az aszfaitügyben a képviselő-testület szőnyegén levő kérdések fölötti tárgyalás és határozásban való részt vételtől, mert ez az érdekeltség és a képviselő-testületi tagság e ponton összeférhetetlen. A bizottság Nagy indítványát egyhangúlag magáévá tette. 4Í I R E K. 1 Vs> _____ — Szatmárvármegy közigazgatási bizottsága múlt heti pénteken délelőtt tartotta meg rendes havi üléséi. Az ülésen Ilosvay Aladár alispán elnökölt. A szakreferensek a közigazgatás múlt hónapi fontosabb eseményeiről tettek jelentést. Alispáni jelentés szerint, az aratási munkálatok általában minden zavar nélkül folytak le a vármegyében, az aratómunkások állal pár helyen támasztott követelések és panaszok a hatóság közbelépte után gyors elintézést nyertek, — persze hajlottá munkások javara. A fehérgyarmati járásban az árvízkárosultak részére országos könyöradományok még mindig érkeznek. A helyi bizottság nézete szerint az aránylag még csekély összegű segély akkor lenne kiosztandó, ha a végleges gyűlés eredménye a károsultaknak oly mérvű segélyt nyújthatna, amiből értékesebb dolgot szerezhetnének. Mint fontos körülményt emlili meg a jelentés, kogy a földinivelésügyi miniszter a Tisza és Szamos-közli társulatok vizrendezési tervét elbírálta és azt a érdekeltségnek kiküldte. Julius hóban útlevelet nyert 193, visszavándorolt 11 egyén. A tiszti főorvos jelentése elmondja, hogy járványos jellegű betegség júliusban a vármegye egyetlen községében sem fordult ^lő. A vármegyei tiszti főorvos a múlt hónapban a megye több községében általános közegészség- ügyi vizsgálatot tartott és úgy találta, hogy — különösen a kolera elleni védekezés tekintetében — egyes községeket sulygs mulasztások terhelnek. A megtorló intézkedések végett vizsgálatai eredményéről jelentést tett az alispának. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy szeptember 1,-én Szaniszión, Tyúkodon, Kismajtényban, Rézteleken, Jederen uj áílami izkola nyilik meg. A kullurszükségletek örvendetes emelkedését mutatja azon körülmény is, hogy Felsőbánya r. l. város polgári fiúiskola feállitására törekedik. A maga részéről mindent el fog követni, hogy Felsőbánya ezen célját elérje. Pénzügy igazgató jelentése szerint julius hóban egyenes adóban befolyt: 123354 K-, hadinen- tességi dijban: 1982 K.. belyeg- és közvetlen illeték fejében: 62401 K-, fogyasztási és itaiadóbau: 15163 korona. Az állategészségügy julius havában kedvezőtlen volt. A lépfene és a sertésvész több községben lépett fel.
