Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-08-16 / 33. szám

.5 Oldal.

Mátészalka, 1912.

augusztus hó 16.

33. (176.) szám.

— Halálozás. Feldman Hermina, férj. Gutt- man Mórné, f. h<5 12-én, életének 54. évében,

Nyíregyházán elhunyt. Úgy Nyíregyházán, mint községünkben kiterjedt rokonság gyászo'ja.

Szombat és vasárnap

™ ESTE E

a Központi kávéházban nagy zeneestély.

GÁL JENŐ mérnöki irodáját Szatmáron, Bercsényi-utca 33. szám alá helyezte át. Telefon 189. ' 36—52

Befőttes és ugorkás üvegeket olcsón kapni Pataki Jenő üveg és porcellán üzletében, Vasut-utca.

BHLSÜ DOLGOZÓ-TÁRSAK :

FÖLDES JENŐ ANONIMUSZ

Ä közönség köréből.

£ rovatu&n köztettekért a szerke ztőség nem vállal felelősséget

A „Mátészalka" tekintetes szerkesztőségének,

Mátészalka

Tiszteit Szerkesztőség ]

Becses lapjuk, mini latom, pontosan tájékozz« a közönségét az »aszfalt ügyről«, de kellő alapos- sággal — nezetem szerint— ez a közügy mai napig tárgyalva nem lett.

Tisztelettel meghajlok az aszfallbizottság előtt, mely igazán önzetlenül fáradozik e város érdekében és kellő energiával ellenőrzi a munkálatot.

Mint L,dón.: megállapították a helytelen keverés arányt és egyeb egyes hiányokat.

Eu azonban tudok még sok hiányról és kell, liogy a község érdekében becses lapja utján ezeket nyilvánosságra hozzam és a t. felügyelő bizottság b. figyelmét ezekre felhívjam.

Mint niéltóztntnak tudn!, városunk legnagyobb része gazdálkodással foglalkozik. A lakosság nagyobb része tehát igavonó marhákat tart, melyekkel udvarairól ki és befuvaroz. Úgy télen, mint nyáron Ezt a körülmény! a város elöljárósága dicsérendő körültekintéssel figyelembe vette és erre tekintettel szerződésileg kikötőit?, hogy a kapubejárótok recéseit en készítendők el.

Már a Kossuth Lajos-utca mindkét oldalán kész az aszfalt és még egy kapubejárat se lett Így elkészítve. Pedig téli fagyos időben a recézetlen kapubejáratokon igavonó állatokkal átjárni veszélyes és nagy kárral járhat.

Tudom, hogy a szerződésben ki lett kötve, hogy a kifolyócsövek betonágyba fektetendők és úgy helyezendők el. Bizony ily elhelyezési módról egy pár kivételével alig tudok. Pedig jól tudom, hogy ily cső elhelyezéséért folyóméterenként szerződésileg 5 koronát fizetünk. És a csövek csak ott alkalmazandók, hol okvetlenül szükségesek, illetve ahol a telektulajdonos alkalmazni óhajtja azokat.

Szerződésileg kötelezve van a vállalkozó a szegélyköveket 20 cm. széles betonalapba elhelyezni. A Kossnth-utcában ez sem történt meg.

Szerződésileg a kapubejáratok 15 cm. vastag betonrétegből készítendő. Egy-két kapu kivételével ez a Kossuth-ulcában betartva nem lelt. Pedig, mintmél- tóztat tudni: községünk lakossága zöme kereskedelemmel és gazdasággal foglalkozókból áll tehát legalább is 15 cm. vastag beton kapubejárat feltétlenül kell, nehogy rövid időn belől elpusztuljon, mert 8—10 cm. betonréteg 20—25 m/m-ás terhekkel rakott szekereket nem bir el és ha egy ideig még is tart, a szerződésszerűnél ás a kelletténél jóval gyengébb 8—10 cm. vastagságú betonnak eíöbb- utóbb el kell pusztulnia.

Miután már a betonkeverékről is beszélnem kellett, szükséges, hogy ezt egy kissé részletesebben tárgyaljam és ezt a jóság, tartósság, és érték tekintetében is taglaljam.

Kik a betonmunkálalot a munka kezdetétől figyelemmel kisérték, bizonyára látták azt, hogy a munkálatnál használt Vs Q*-« mércébe előbb betöltötték kavics és homokot és aztán U/s zsák cementet öntöttek reá és ennek megtörténte után, még jó tetésen meghordták kavics és homokkal. Így volt az a munka kezdetén. Szives tájékozásul közölhetem, hogy oly mérce csapósán megtöltve cirka Vs □*, vagyis 10 m/m kavicsot és homokot tartalmaz, mert egy QJ8 homok vagy ka vies, szerzett tapasztalatom szerint, cirka 20 m/m No mármost: ha a mérce simán lett lecsapva, akkor a felhasznált 75 kgr. cement nem szerződés szerint 1 : 7, hanem 1 : 131/* arányú. És ha most még számításba vesszük, hogy, mint kezdetben dolgoztak, cirka 14 m/m kavics és homok lett (tetésen) egy mércéhez behasználva, úgy a keverési arány cirka 1:19. És most lássuk a keverési számítást pénzértékében is megvilágítva.

MÁTÉSZALKA

100 m/m homok ára Mátészalkán cirka 80 korona, tehat 14 m/m 1U20K.. 75 kgr. cement ä 4’80 K- 3’60 K- összesen 14-80 KÉ 14 m/m betonkeverékből készült cirka 13 folyóméter 10 cm. vastag beton és igy 1 Q* járda betonja 1 korona 15 fillér.

Most lássuk: mibe kerül ez, ha a keverék szerződés szerűen készíttetik, vagyis 1 : 7 arányban. Kell a használt mércébe 10 m/m kavics es homok ä 80 f. P42 kgr. cement ä 4-80 K.

6 81 K. összesen 14'81 K. e fél köbméter betonrétegből a fenti arányt véve a számításomhoz, készül cirka 95 * * □ betonréteg igy 1 Q2 meter cirka

3-30 korona.

Tehát minden □ méter épen a kétszeresébe kerülne a vállalkozónak, mint a teljesített munkálat nagy része. Most még számítsuk hozzá a kapuknál felmerült 3 K. Q ni. árkülönbözetet, mi minden kapunál 18 K- Így aztán tisztán látható mily horribilis összeget teszen az ki végeredményében, mit a községnek a szerződésileg teljesített munkáért, szerződés szerűen fizetnie kelien a vállalkozónak. Hallottam állandó megjegyzésként, hogy »hiszen a vállalkozó 10 évi ingyen jótállást vállalt!« Igaz, nem tagadom, hogy ez úgy van. Nem is kételkedem abban, hogy addig, pláne figyelembe véve az itteni kedvező homok-talajt, a munka meg fog állani, sőt tovább is De kérdem: egy vályogból épült ház nem áll-e meg? De azért mégis mindenki azon igyekezik, hogy lehetőleg szilárdan, kő és téglából építsen. És igy vagyunk az aszfatlal is, jó, ei áll de ínég is csak nem úgy és addig mint ahogy és ameddig elállana, ha az kellően készíttetett volna el. És nagy a különbség, mert igy a 10 évss jótállásu időn túl, még legalább 30—40 évre ment a község a nagyobb restanrálási költségektől.

Tudomásom van arról is, hogy vállalkozó a régi járda kövekből 60 K- Os-ként oetonhabarcs- ban rakva támfalakat tartozik készitt ni 25—25 cm. vastagságban, hol ezt a járda fekvése megkívánja. Dacára e kikötésnek azt tapasztalom, hogy még ott sincs az igy ahol 50 cm. magasbilás készül (mint például az Krdelyi-féle háztól a zsidó templomig) igy újabban a Vasut-utcában.

Nem lesz érdektelen ha egy kicsit a szegély- ügyet is megvilágítom. Szerződésileg a keramit- szegély hoszbau lerakva 3'4ü, áltószegely 5'40 K. Az aszfaltszerződés érteimében tartozik vállalkozó ott, ahol azt az utcarendezés megkívánja, támfalakat l észiteni. Ezen támfalakért kap a város kövéből de az ő anyagával való elkészítéssel együtt 10 K- □8-al. Ily Q8-bŐl legnonnálisabb 25—25 cm. szegély készive 14 folyó méter készíthető.

Ha tehát az állószegély helyett támfalakat készít vállalkozó kap egy folyó méterért cirka 70 fillért és reá alkalmazza a szegélyt keresztben ami

3-40 K--ba kerül — igy egy ily folyóméter csak 4 10 K.-ba kerül a városnak — holott álló szegély 5-40 K.-át fizet miáltal ez folyóméterenkint a községnek U30 K.-val többe kerül. De nem csak a pénz kérdése ez, hanem a jóság és tartósságé is. Mert ha a támfalak mellől — mi betonhabarcsban készült — a homoktöltés elporladozik, megmarad a támfal és a járda oldalfala el nem dőlhet, holott ez az álló szegély mellé rakott homok és beton mit mellé raknak elporladozik és az álló szegély eldüledszik.

Nem mulaszthatom el a t. bizottság b. figyelmét ezúton arra is felhívni, hogy vállalkozó cég által több helyen lerakott kifolyó csatornák az utca és udvarok töltése folytán már el lettek temetve, Ezt, ha a munkálatokat szabályszerű mérnöki tervezet alapján készítenék el, előre kellett tudni és igy nem lett volna szabad oly terheket róni (a mai nehéz viszonyok között) minden ok nélkül a közönségre, melybőljjabszolute semmi haszna nincs. Egy ilyen (ltgolcsóbb) cső 20—25 K--ba kerül. Nem lehetne-e még azt most a munkálat folyamán kiszedetni, ily terhektől a háztulajdonosokat mentesíteni ?

Még egy kérdést bátor vagyok kockáztatni és tiszteleti«! kérdezem, szerződés rendelkezése szerint van-e itt a vállalkozó cég által készített és az államépitészeti hivatal által jóváhagyott lejtmére- zési terv? És ha igen, hogy lehet az, hogy mégis a bizottságnak kell helyen-helyen megjelölni a járda magasságát ? Ha pedig a fent jelölt tervezet nincs, bizony káros ez a mi utcarendezésünk-re, holott az aszfaltozás utcarendezés is.

No de már nem akarok kiterjeszkedni a dolgok minden részére. Van még erre elég idő. Csupán tisztelettel azt kívánom felemlíteni, hogy bámulatba ejtett szerkesztő urnák b. lapja legutolsó számában felhozott azon számítási alap, mely szerint a betonkeveréknél nem a súlyt, hanem ez ürínértéket veszi mérvadónak. De mit tesz a véletlen. Mindjárt első nap, midőn a fenti magyarázat napvilágot látott: bebizonyosodott az is, hogy 1:7 mindég

7. Csupán-akkor nem, ha az 50 kgr.-tnos zsák cement 75 kgr. súlyt nyom, mint az itt megtörtént.

Ennek elbírálása ugyan nem reám tartozik, de remélem az illetékes egyének, kik szemtanúi voltak az ür és súly próbának, ezt kellően fogják elbírálni és be fogják bizonyítani, hogy 1 : 7 mindég 7. Mátészalka, 1912. augusztus hó 14.

Aláírás.

686/1912 sz. v.

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY.

Alulirt kiküldött bir. végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek 1912 évi V. 15225 sz. végzése folytán Dr. Barta Ignác ügyéd által képviselt Petróczy Kálmán végrehajtató részére 130 kor. tőke követelés s jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperesektől lefoglalt és 816 korra becsült ingóságokra a m'szalkai kir.jbiróság 1912 V. 462/2 számü végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi vagy felülfoglaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, alperesek lakásán Gebén a szeszgyár mellett leendő megtartására határidőül 1912 évi szeptember hó 3 napján délután 3 órája kitüzetik amikor a bi- róilag lefoglalt bútorok, zongora s egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek készpénz fizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni.

Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégítéshez jogot tartanak, hogy ameny- nyiben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnél írásban vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák.

A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt Idfügesztését követő naptól számittatik. Kelt, Mszalkán, 1912. aug. hó 10.

PÉNER, kir. b. vhajtó.

657/1912. sz. v.

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY.

Alulírott bírósági végrehajtó az 1881, évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a sz. Somlyói kir. járásbíróság 1909 évi Sp. II. 1044/3 sz. végzése következtében Közgazda- sági bank javára 515 K. 15 f.s jár erejéig 1912. évi juüus hó 10-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1220 kor. 50 fillérre becsült következő ingóságok, u. m.: butrok, ágynemű, italok, hordók, teke asztal s egyéb nyilvános árverésen eladatnak.

Mely árverésnek a mszalkai kir. járásbíróság 1912. évi V. 340/2 sz. végzése folytán 515 k. 25 fill, tőkekövetelés, ennek 1912. évi április hó 1 napjától járó 5% kamatai és eddig összesen 115 kor. 41 f.-ben bíróikig már megállapított költségek erejéig Nagyecseden adós lakásán városháza utca 79 sz, a. leendő megtartársára 1912. évi augusztus hó 26.-ik napjának délután 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel {hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 évi XL. t.-c. 107. 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. '

Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LXI. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik.

Kelt Mátészalkán, 1912. juüus hó 30.

PÉÍMER. kir. b. vhajtó

8799 szám 1912. tkv.

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNYI KIVONAT.

A mátészalkai kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Balta Ignác mátészalkai lakos végrehajtatnak Kiss Imre, Csernyi József, Buiyáki Jó- zsefné szül Kovács Terézia végrehajtást szenvedők elleni 149 kor. 26 fii. s jár iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémeti kir. törvényszék (a mátészalkai kir. járásbíróság) területén levő, Ököritó község határában fekvő ököritói 277 sz. betétben AI 637, 719, 720, 2800,2557/1 2557/3 hrsz. ingatlanból Kiss Iliire, Csernyi József és Buiyáki Jósef- né szül Kovács Terézia B. 10. 11. 14 t. a. jutalékára 387 korona, az u. o. 248 sz. betétben A I 371, 372 hrsz ingatlanokból ugyanazok B. 10. 11. 14 t. c. jutalékára 563 kor. kikiáltási árban elrendelte, s hogy fenti ingatlanok és pedig a házbér alá tartozók a kikiáltási ár felén a házbéradó alá nem tartozók a kikiáltási ár 2/g-ad részén alul eladatni nem fognak.

Az ingatlanok nyilvános árverésére határidőül Ököritó községházához 1912. évi szeptember hó 23 napján d. e. 8 óráját tűzetik ki.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 15°/o-át készpénzben, vagy az 1881 : 60. tcz. 42 §-ában és a 3333/881 I. M. r.

8 §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírokban a kiküldött kezéhez letenni, vagy annak az 1881 : 60: t. c. 170 §-ánan megfelölt módon a bíróságnál történtelhelyezéséről kiállított elismervényt átadni s a mennyiben a vételár a becsárat meghaladná, a bánatpénzt az 1908: 41 t.-c. 25 §-ának megfelelően a vevő lOo/o-ára kiegészíteni.

Mátészalka, 1912. juüus hó 4.-én.

DEME sk. kir. jbiró A kiadmány hiteléül: ALBERGER kir. tkvezető